A kormány megnyugtatóan tudja rendezni 2018-ig a Vértesi Erőmű által üzemeltetett márkushegyi bánya rekultivációját és az ott dolgozó több mint 800 ember sorsát, miután az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta, hogy az állam mintegy 42 milliárd forinttal járuljon hozzá a versenyképtelennek ítélt szénbánya bezárásának költségeihez.
Hegmanné Nemes Sára a fejlesztési minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón kiemelte: az állam a több mint 42 milliárd forintból 2018-ig főként a bánya rekultivációját és az ott dolgozók átképzését támogatja majd.
Hozzáfűzte, hogy a Vértesi Erőmű nem zár be 2014 után, amikor már a márkushegyi bánya nem szállít szenet az erőműnek, hanem biomassza erőművé alakul át, és legalább annyi embert foglalkoztat majd, mint jelenleg.
Hegmanné Nemes Sára emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió (EU) a versenyképtelen bányák bezárásával kapcsolatban támogatási engedélyezési eljárást indított el, a magyar kormány pedig 2010-ben úgy döntött, hogy márkushegyi bányát ilyen engedély birtokában – az előző kormány döntésével ellentétben – nem zárja be, hanem 2014-ig egy támogatási rendszerrel életben tartja.
Az EU-val 2011-ben indult az egyeztetés, Magyarországnak be kellett mutatnia, hogyan kívánja az úgynevezett „szénfillérekből” támogatni a márkushegyi bányát, illetve a Vértesi Erőművet. Az Európai Bizottság szerdán döntött arról, hogy a magyar kormány támogathatja a bányát.
Az úgynevezett „szénfillér” a fogyasztói számlákon megjelenő kilowattóránként 0,23 forintos díjelem. A befolyó összeget az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők kötelesek befizetni egy elkülönített számlára. A „szénfilléreket” a Vértesi Erőműnek fizetik ki az illetékes miniszter jóváhagyásával, szénipari szerkezetátalakítási támogatásra.
Az államtitkár hangsúlyozta: a Vértesi Erőmű – amely a márkushegyi bányából származó szenet dolgozza fel – Oroszlány és Bokod távfűtését is biztosítja, vagyis 2014 végéig mindenképpen biztosított a távfűtés.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: mivel a bánya a térség legnagyobb foglalkoztatója, kiemelten fontos annak sorsa. Hozzáfűzte: a márkushegyi bánya Magyarország egyetlen, még működő mélyművelésű bányája.
A képviselő kifejtette: 2010-ben veszélybe került a márkushegyi bánya, mert a Vértesi Erőmű korábban megkötött „kétes áramvásárlási szerződései miatt” a cég egy közel 40 milliárd forintos követelésállománnyal nézett szembe; ettől csődvédelemmel megszabadították az erőművet. A „szénfillér” további igénybe vételével kiszámítható és tervezhető a bánya további sorsa – mondta Czunyiné Bertalan Judit.
Az uniós döntés fontossága abban is megmutatkozik, hogy a 800 munkavállaló 2014-ig biztosan tud dolgozni a bányában, illetve 2018-ig átképzésben vehet részt, és biztos munkahelyre számíthat. Hozzáfűzte: beszállítókkal együtt jóval több család sorsát rendezi a döntés.
Czunyiné Bertalan Judit szólt arról is, hogy – mivel a bányászokat megillető korkedvezményes nyugdíj átmeneti bányászjáradék néven megmarad – így 25 év vagy 5000 műszak után a jelenleg a mélyművelésű bányában dolgozók jelentős része igénybe fogja tudni venni ezt az ellátást 2014-ig vagy 2018-ig.
Kérdésre válaszolva Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: a kormány szerdán egyelőre első olvasatban tárgyalta az E-útdíj kérdését, többféle lehetőség van a kormány előtt, de mindegyik biztosítja a 2013-as költségvetésben az előre tervezett bevételeket. Végleges döntés az útdíj nagyságáról és az érintett útszakaszokról ugyanakkor még nem született – fűzte hozzá a kormányszóvivő.
Fotó: Botár Gergely
(kormany.hu)
