Új korszak kezdődött az örökségvédelemben – mondta évértékelő interjújában Cselovszki Zoltán.
Az újonnan felállított Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke szerint a múlt kulturális emlékeit védő szakembereknek is meg kell tanulniuk együttműködni.
„A 2012-es évre az volt jellemző, hogy a folyamatos változások mellett folyamatosan kellett dolgozni régi és új területeken is” – fogalmazott Cselovszki Zoltán, akit júniusban neveztek ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) élére, majd annak átszervezése után a Forster-központ elnöke lett. „A legnagyobb változás, hogy a KÖH műemléki és régészeti hatósági feladatai a Belügyminisztériumhoz, a tudományos, nyilvántartási területek egy része, valamint a másodfok a Budapest Főváros Kormányhivatalához kerültek” – idézte fel az átszervezés leglényegesebb elemeit az elnök. Szerinte az új központban „összetalálkozhatott az elmélet és a gyakorlat”, hiszen október 31-ével a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) – az állami műemlékvagyont kezelő szervezet is – a Forster-központba került. „Itt jelenleg 35 uniós projekt fut 47 ingatlanon, kiemelt műemléken” – hangsúlyozta Cselovszki Zoltán.
Az elnök szerint az átszervezés „gyümölcsei” a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban „érhetnek be”, az új struktúra ezért a 2014-ben „vizsgázik” majd. „Meglátjuk, megvalósítottuk-e azokat a lehetőségeket, hogy a mostaninál sokkal szélesebb ablakokon, térségi szemlélettel, integrált módon, a valós élethez igazodva nagyprojektek indulhassanak el. Ha ez sikerül, akkor jó irányba megyünk” – fogalmazott az elnök.
Új korszak kezdődik az örökségvédelemben, és az örökségvédelmi stratégiát mi csináljuk meg – szögezte le az elnök. Megjegyezte, a stratégia arra épül, hogy az örökségi értékeket nemcsak védeni kell, hanem használni, kezelni is.
Nagyon átgondolják
Ugyanakkor elismerte, hogy a „kevésbé jelentős” vagy még feltáratlan értékekre valóban kevesebb figyelem juthat. „Ha nagyon formálisan fogalmazunk, így van. De a társadalom igénye jogos: meg kell tudni indokolni az adott érték jelentőségét, be kell mutatni társadalmi hasznosságát” – szögezte le Cselovszki Zoltán, aki szerint az „örökségvédelem táguló körei” kifejezés ma még inkább igaz, a szakmának egyre több dologra fog kiterjedni a figyelme. „A világörökség részét képező helyszínekre kezelési tervek készülnek, ennek módszertanát mi kiterjesztjük a várományos helyszínekre is, sőt mind a 47 műemléki jelentőségű területi védelem alatt álló településrészre. Ha ez a módszertan be tud épülni a települések szabályozási terveibe, akkor már minden menni fog magától” – fogalmazott.
Orvosolható problémák
Arra a kérdésre, hogy miként érvényesül az örökségvédelem szempontja olyan helyzetekben, amikor egy megyei kormányhivatalnak – amely a hatósági feladatokat végzi – esetleg a városvezetés érdekeit kellene sérteni, azt felelte, az új rendszer lényege, hogy nem „utóvédharcban”, utólagos védetté nyilvánítással akarják megoldani az adott műemlék sorsát, hanem előre gondolkozva, stratégiát alkotva.
Szerinte a Győrben kialakult helyzet – ahol a Dunakapu tér ásatásakor egy több száz éves vár maradványait találták meg, ám az önkormányzat mélygarázst építene a reneszánsz vár romjaira – is orvosolható. Példaként az ulmi székesegyháznál épített mélygarázst említette, ahol 21. század műszaki megoldásokkal megőrizték és megtekinthetővé tették az autósok számára a régészeti emlékeket. „Hogy továbblépjünk, meg kell tanulniuk az örökségvédőknek is együttműködni, hiszen sokféle érdeket kell összeegyeztetni” – magyarázta. Hozzátette: a KÖH korábban a legkeményebb eszközt vetette be, amikor a tulajdonjogot korlátozta a védetté nyilvánítással olyan esetekben is, amelyekben megfelelő együttműködéssel e nélkül is érvényesíteni lehetett volna az örökségvédelem szempontjait.
Majd kiderül…
Arra a kérdésre, hogy akkor az átalakítással nyert vagy vesztett-e a magyar örökségvédelem, Cselovszki Zoltán azt felelte, hogy ez ki fog derülni, ha elkezd működni az új struktúra. „Sok példa van Európában arra, hogy nem kell hatósági jogkör a hatékony örökségvédelemhez. Az új struktúra alkalmazkodik ahhoz a nagy rendszerhez, amelynek kialakítását a kormány elindította. Ez a jó állam koncepciója, amelynek alapfeltétele a gyors közigazgatás. Ezt minden ágazatnak tudomásul kell vennie” – szögezte le. Szerinte a 2013-as év szól majd a „finombeállításról”, ennek során a szakembereknek egyfajta tanácsadóként kell menedzselniük az örökségvédelem ügyét. „Olyan emberekről van szó, akik ismeri a terepet, a beruházást, tisztában vannak a védendő értékkel. Ennek a struktúráját kell kiépíteni” – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az ágazat forrásait is újra kell gondolni, mert szerinte ugyan érthető a kormányzat racionalizálási szándéka, de állami, önkormányzati támogatás nélkül nem működhet az örökségvédelem. A közösségi érdek érvényesítéséhez ugyanis közösségi forrás biztosítása is indokolt. „Tudom, hogy ez a kérdés most nem aktuális, de a támogatás rendszerét most kell kidolgozni” – szögezte le.
MTI
