Interjú Grétsy Lászlóval, az idei díjazottal
Grétsy Lászlót 2012-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki a Magyar oktatás és köznevelés kategóriában. A díjátadás utáni szavaiban elérzékenyülve mondta a díjazott, úgy érzi, nem is ő, hanem a csodálatos magyar nyelv kapta a kitüntetést. Anyanyelvünk játékosságáról, gazdagságáról szól a TINTA Könyvkiadónál a napokban megjelent Nyelvi játékaink nagykönyve. A könyvet a Prima Primissima Díj átadása előtt egy nappal mutatták be az MTA Nyelvtudományi Intézetében. A könyvbemutató után Kiss Gábor beszélgetett Grétsy Lászlóval.
Kiss Gábor: Mióta foglalkoztatják a nyelvi játékok?
Grétsy László: A nyelvi játékok szeretete gyerekkorom óta bennem él. Már tízévesen készítettem rejtvényt, s az meg is jelent egy lapban. Rendszeresen fejtettem is különféle rejtvényeket. Ismertem az akkori „rejtvénykirály”, Grätzer József rejtvénykönyveit (Sicc), rovatait stb. Már kisgyerekként versikéket is írtam, tizenévesen versekkel vettem le lábukról hozzám hasonló korú szerelmeimet.
Kiss Gábor: Jól gondolom, hogy egész életét végigkísérték a nyelvi rejtvények?
Grétsy László: Felnőttként jó néhány cikket írtam a Füles évkönyveibe, készítettem is rejtvényeket. 1970–1990 között Vargha Balázzsal vezettem a TIT égisze alatt tevékenykedő „Nyelvi Játékok Klubját”, amelynek két-három havonkénti „üléseire” rendszeresen 40-50 hozzánk hasonlóan nyelvijáték-rajongó jött el az ország különböző részeiből, hozva a saját új játékait, meghallgatva a korábbi pályázat eredményeit, s várva az új, csavarintos feladatokat. Mivel mind a rádióban, mind a televízióban már a hatvanas évek vége óta voltak anyanyelvi ismeretterjesztő műsoraim (Magyarán szólva, A nyelv világa, Szabálytalan nyelvtanóra, Szójátékklub stb.), különböző formában ezeknek szinte mindegyikében foglalkoztam többet-kevesebbet a nyelvi játékokkal is. Több lapban volt nyelvi rovatom; ezekbe is mindig becsempésztem nyelvi játékokat, fejtörőket.
Kiss Gábor: Mondhatjuk, hogy Grétsy László nyelvész-nyelvművelő hobbija a nyelvi játékok világa?
Grétsy László: A nyelvi játékok művelése részemről hobbi a javából. Hogy csakugyan így van, az mindenki előtt világos lesz, aki kezébe veszi ezt az új, 520 oldalas kötetet. Aki maga is szereti a nyelvi játékokat, szóvicceket, különféle rejtvényeket (hagyományos keresztrejtvény, skandi, olasz, amerikai, betű- és képrejtvény stb.), az vigyázzon, mert ha belelapoz a könyvbe, nem egykönnyen tudja letenni. Persze ennek én nagyon örülök, hiszen könyvemmel éppen az volt a legfőbb célom, hogy másoknak is örömet szerezzek. Aki ellenben nem vonzódik a nyelvi játékokhoz, nem szereti a frappáns, szellemes szójátékokat, rébuszokat, azokhoz nem is fordulok, mert úgy is hiába tenném. Csaknem négy évtizeddel ezelőtt egy kis játékos könyvem már megjelent. Annak élére írtam is egy ajánlást. Ezt: Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak – de csak azoknak –, akiknek életéhez a játék örömének és az anyanyelvnek szeretete egyaránt szervesen hozzátartozik. Ez az ajánlásom erre a könyvre is érvényes.
Kiss Gábor: Mi a most megjelent Nyelvi játékaink nagykönyvének tárgya?
Grétsy László: Három dolog. Egyrészt a Magyarországon ismeretes, már régi gyökerekre visszamenő nyelvi játékok minél szélesebb körének megismertetése, mégpedig példák bemutatásával, múltjuk megrajzolásával, másrészt új és még újabb nyelvi játéklehetőségek fölvetése, felvillantása, szintén szemléltető példákkal, végül harmadrészt azok kedvében járás, akiknek a rejtvényfejtés öröme az igazi öröm. Ilyen emberek igen sokan vannak.
Kiss Gábor: Számítógépes korunkban sem csökken a hagyományos fejtörők, rejtvények népszerűsége.
Grétsy László: Nem bizony! Hazánkban a különféle rejtvénylapok egyesített havi példányszáma az egymilliót is eléri, sőt meghaladja. Gyakran utazom vonaton. Látom, hogy az utasok fele rejtvény fejtésével üti agyon az időt. Nos, én e könyvben, ahol csak módom van rá, nem elégszem meg az egyes nyelvi játékok bemutatásával, „megtárgyalásával”, hanem a szemléltető példák prezentálása után feladványként, megfejtendő talányként mindjárt egy-egy oda illő rejtvénnyel is igyekszem kedvükben járni az olvasóknak, ilyen módon lehetőséget nyújtva rejtvényfejtési ösztönük kielégítéséhez.
Kiss Gábor: Mi a játék szerepe életünkben?
Grétsy László: Sokkal nagyobb, mint gondolhatnánk. Népmesekincsünk jól mutatja, hogy egy-egy mesehősnek milyen sokszor kell helytállnia oly módon, hogy helyesen válaszol az öreg király vagy valamilyen mesebeli alak három találós kérdésére. De az élet minden területén ma is folyton talányokkal szembesülünk. Talányokkal, amelyeket meg kell oldanunk. Minden új felfedezés egy-egy talány megoldása. S különben is: az életben mindenki játszik így vagy úgy, anélkül, hogy tudna róla. A vicceket pl. a legtöbb ember szereti, csak nem veszi észre, hogy minden második-harmadik vicc valamilyen szójátékon alapul. A televíziós csatornák óriási kínálatában mindig vannak különféle vetélkedők, s a vetélkedő, bármilyen tárgyú is, már maga is játék. Ösztönös nyelvi játékosok a kisgyerekek is, akik nagy találékonysággal neveznek meg – a saját szókincsük alapján – olyan dolgokat, amelyek nevét amúgy még nem ismerik. Egy kisiskolás például nagy nyelvi leleménnyel a pad nekidűlője szót mondta egyszer a támla helyett. Vagyis: mindenki játszik és folyton alkot.
Kiss Gábor: Hogyan épül fel a Nyelvi játékaink nagykönyve kötet, hogyan tagolódik?
Grétsy László: A lehető legegyszerűbben. Tíz főcsoportot alakítottam ki. Ez nagyjából már eleve eligazítja az olyan érdeklődőket, akik bizonyos témájú játékokat keresnek. Ilyen csoportok a kötetben: 1. Betűk, hangok játékai 2. Betű- és képtalányok 3. A betűjátékok fejedelme, az anagramma 4. Szótagok, szavak játékai, rejtvényei 5. Egyéb klasszikus játékok (palindrom, intarzia) stb. A palindrom oda-vissza ugyanúgy olvasható szó, kifejezés. Pl.: Ön, Agárdi Anikó, icipici ókínai drága nő! A palindrom legfőbb űzője Lápi Pál volt, aki dr. Dolányi Kovács Alajos. Ez is, meg az intarzia is több ezer éves. 6. Játékok, bűvészkedések versekkel, rímekkel 7. Nyelvtörők, találósdik 8. Nyelvi játékok – menet közben 9. Betűhálók rabságában és bűvöletében 10. Egyéb nyelvi játékok; csecsebecsék. Pusztán ez utóbbiból: Játékok a római számokkal. Csupa római számból szavak: civil, dili, idill, vicc és nevek: Cili. Mici, Imi, Mimi, Vili stb.) Dadogós mondatok például: Akik Rigában születtek, lettek lettek. Viseld jól magad: ad a dada dadogósnak is. Baktat a tata Tata tatarozott vára felé
Összegezve: ilyenekről szól a „Nyelvi játékaink nagykönyve”. Anyanyelvünk kisebb-nagyobb csodáiról. Akinek odateszik a karácsonyfája alá – főleg felnőtteknek –, nem fog unatkozni karácsony és újév között