„Gróf Széchenyi István 1825. november 3-án, az országgyűlés ülésén birtokainak – később 60.000 forintban megállapított – évi jövedelmét a Tudós Társaság céljaira kötötte le. A Magyar Tudományos Akadémia létesítését kimondó törvény két évvel később szentesíttetett, az Akadémia szervezése pedig öt évvel később nyert befejezést.” Eddig a történelmi híradás, amelyről illik tudni már csak azért is mert hivatalosan 2003 óta – egy parlamenti döntés, az ekkor hozott XCIII. törvény alapján- ünnepeljük, minden év november 3-án a Magyar Tudomány Napját. A tudomány napja az esztendők során , így idén is, azóta egész hetes , sőt mára már egész hónapos rendezvénysorozattá szélesedett. Az Észak magyarországi eseménysor ünnepi üléssel kezdődött az akadémia miskolci székházában ,amely, egyrészt főhajtás volt a tudomány területén dolgozók munkája előtt , másrészt a nagyközönséggel és a szakmai közönséggel megismertették a legfrissebb tudományos eredményeket. Átadták az akadémiai díjakat a tudományban élenjáró idősebb és fiatalabb tudósoknak, jelnyelvi konferenciát szerveztek , fiatal tudósok mutatkoztak be, megannyi program hozzájárult a tudomány eredményeinek népszerűsítéséhez.
A záróeseményre 2012. november 28-án, 9 órai kezdettel kerül sor a MAB miskolci, Erzsébet téri székházában.
Az esemény házigazdája a Miskolci Egyetem , azon belül is a felsőoktatás minőségének emelésével , kiválósági központok létrehozásával foglalkozó projekt lesz, amely különleges előadásokat ígér. A projekt különösen nagy figyelmet fordít arra , hogy a tehetséges fiatalokat bevonja a kutatómunkába, a tudomány adott területén már nevet és jártasságot szerzett tudományos személyiségek és a fiatal kutatók között minél jobb munkakapcsolatot alakítson ki.
A tudomány ünnepének záróeseménye ezt az együttműködést kívánja bemutatni. Mesterek és tanítványok lépnek fel, elhangzik majd előadás a kerámiakutatás 21. századi lehetőségeiről , s ugyanakkor hallhatnak a szén nanocső katalizátorok előállításáról, szó lesz a geotermia-geotermikus műhely munkájáról, a bükki karsztvíz észlelő rendszer legérdekesebb adatairól. Minden bizonnyal sokan érdeklődve hallgatják majd a virtuális bemondóról szóló előadást, amely az automaták közötti kommunikációt ecseteli,de arról is beszámol egy fiatal kutató, miképpen alkalmazhatók a természeti adaptációk az analógia alapú tervezésben.
Érdekesség, hogy középiskolásokat is várnak a tudományos záróünnepségre.