A 2012. év elején a természetben tapasztalt rendkívüli csapadékhiány egy újabb sivár, gombátlan esztendő képét vetítette előre. Szerencsére az év második felében (október vége, november eleje) néhány területen jelentősebb csapadék hullott. Ennek következtében, ha késve is, de több gombafajból jelentős termés mutatkozott.
Megnőtt a természetben az emberi jelenlét is. Az esők utáni kellemes időjárásban sokan kimentek a szabadba sétálni, túrázni, kerékpározni, vagy éppen csak a kertjüket gondozni. Sokan váratlanul jelentős gombamennyiséggel találkoztak eközben.
A gombákkal való kapcsolatot illetően az ilyen alkalmi gombászok két jelentős csoportba sorolhatók. Egy részük valamilyen okból előszeretettel felrugdos, összetapos mindent. Előfordult, hogy néhány méterre a tudományos ismeretterjesztési célból fotózó kolléga előtt rúgták fel az általuk ismeretlen gombákat. Térségünknek országszerte rossz hírneve van ebből a szempontból, nem alaptalanul.
Másik részük „ha már megtaláltuk, vigyük haza” felkiáltással összeszed mindent, ami elé kerül. Természetesen műanyag zacskókba (abból mindig van kéznél) és lehetőleg ömlesztve. Az ismert szűkös gombavizsgálati lehetőségek és az „ismerem én a gombákat” tévhitek következtében ezekből az ellenőrizetlen fajú és állapotú szedésekből étel is készül, aztán vagy szerencséje van a lelkes fogyasztónak, vagy nem. Sajnos idén is több ízben előfordultak gombamérgezések, köztük súlyosak, néhány esetben gyilkos galócától eredőek is.
A Miskolci Gombász Egyesület mintegy 30 éve folytat felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységet a térségben, lehetőségeinek megfelelően. Sok pozitív visszajelzést kapun kiállításaink, gombabemutatóink, előadásaink és internetes honlapunk fajlistájával kapcsolatban. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy mindez kevés. Aki eleve nem érdeklődik a gombák iránt, nem keresi az ilyen jellegű információkat, így aztán a legelemibb ismeretekkel sem rendelkezik.
Mindez megnöveli a közönség szélesebb köréhez eljutó média felelősségét. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy az eleve ritkán szóba kerülő gombászati témákkal kapcsolatos média közlések nem mindig szakszerűek, és akkor még finoman fogalmaztam. A legutóbbi fővárosi gombamérgezések kapcsán az egyik kereskedelmi televízióban (nyilván jó szándékkal) fő műsoridőben sugárzott riportban például a gyilkos galócáról és az általa okozott mérgezésekről beszélve mindvégig légyölő galócát lehetett látni a háttérben és a riportalany kezében. Nem volt megemlítve sem, hogy a mutatott és az ismertetett gomba két különböző faj, ezáltal a laikus néző azonosnak értelmezhette őket. Márpedig bármennyire mérgező is a légyölő galóca, messze nem azonos a halálosan mérgező gyilkos galócával!
A két faj összetévesztése (elsősorban a légyölő galóca szépsége miatt) gyakran tapasztalható jelenség a lakosság körében. Egyesületünk felvilágosító munkájának egyik lényeges eleme ennek a tévhitnek az eloszlatása. A fenti riport láttán vajon hányan fogják elhinni nekünk, hogy az azért nem egészen úgy van, mi mondjuk az igazat?!
Fontosnak tartottam mindezt megemlíteni annak érdekében, hogy a helyi média esetleges későbbi híradásaiban ne történjenek ilyen romboló hatású esetek. A legjobb módszer, ha a riporter kérdez, a szakember válaszol – és ha meg kell vágni, szerkeszteni az anyagot, a végeredményt is látja a szakember. Több médiával már ilyen módszerrel készítjük a híradásokat és az eredmény ezt igazolja.
Szűcs Béla
Miskolci Gombász Egyesület szervező titkár
gombaszakellenőr
