A „trafiktörvény” után jöhet a szeszes italok koncessziós árusítása is. Egyes információk szerint ugyanis kormányzati berkekben kering az az ötlet, hogy a dohányáruk után a 15-20 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italokat is kizárólag koncessziós üzletekben lehessen árusítani. A rendszerváltás előtti komikus hirdetés éledhet újjá, ha a kormány komolyan gondolja, hogy a dohányáruk után a 15-20 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italokat is kizárólag koncessziós boltokban lehessen árusítani. (Az egykori reklám azt javasolta a vásárlóknak, hogy „Cipőt a cipőboltból!”). Ha megvalósul a kormányzati ötlet, akkor megjelenhetnek a hirdetések, „Pálinkát a pálinkaboltból!”.
Az e koncessziós termékek körébe tartoznának a 38 alkohol fok feletti, kizárólag hazai gyümölcsből főzött pálinkák, az úgynevezett „szeszes” italok, valamint az alacsonyabb alkoholfokos a likőrök is. „Általában is igaz, hogy az értékesítési csatornák szűkítése a feketepiacot erősíti, miért lennének ez alól kivételek a szeszesitalok?” – reagált a Népszava érdeklődésére Piros László.
A Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület nagymestere, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja elmondta: a pálinka árának igen jelentős részét a rögzített összegű jövedéki adó és az áfa teszi ki. Az illegális forgalomban értékesített ismeretlen eredetű italok akár olyan veszélyhelyzetet is teremthetnek, mint a csehországi hamisított alkoholos italok árusítása, amely eddig már több mint 30 halálos áldozatot követelt.
A szakember elmondta, a skandináv országok egy részében valóban állami koncesszióban van a szeszes italok nagykereskedelmi forgalmazása. Svédországban az állami vállalaté az export-import jog is. A kijelölt kiskereskedelmi boltok ettől a központi cégtől szerezhetik be az alkoholtartalmú italokat. „Szerintem semmi nem indokolja egy esetleges szeszes ital koncesszió bevezetését, de valószínűleg nem is működne nálunk” – tette hozzá a szakember. Egyes becslések szerint az üzleteket és a vendéglátó helyeket, szállodákat is figyelembe véve 30-35 ezer elárusítóhelyen lehet pálinkát, likőrt, szeszes italt. Ebből a kiskereskedelmi üzletek, boltok száma 25-26 ezer.
Piros László szerint egyébként bizonyos értelemben már jelenleg is állami monopólium mert aki pálinkát akar ma Magyarországon forgalmazni akár nagy, akár kiskereskedelemben, annak jelentős összegű jövedéki biztosítékot kell kifizetnie. Ha ezt nem törlik el a koncessziós díj bevezetésekor, akkor gyakorlatilag kétszer fizettetnek koncessziós díjat a kereskedőkkel. Az elmúlt években a hazai töményital fogyasztás fejenként 4 literről 3 literre csökkent.
Ám ahogy a Népszavának egy neve elhallgatását kérő kereskedelmi szakember mondta, a dohánytermékekkel ellentétben a szeszes italokon a dohánytermékeknél nagyobb haszna van a kereskedőknek. Sok kisbolt tulajdonos az alkoholos italok nyereségéből teremti elő az alkalmazotti béreket, járulékokat. Ha valóban csak kijelölt koncessziós üzletek árusíthatnak szeszes italokat, akár tíz ezer kis élelmiszer üzlet is tönkre mehet, hiszen a kenyéren, tejen, egyéb élelmiszeren alig van profit. A lapunknak nyilatkozó szakember adatai szerint 44 ezer élelmiszer üzletet tartanak nyilván Magyarországon, amelyeknek a többsége kis, vagy legföljebb közepes bolt. A vevők is rosszul járnának, hiszen miközben egyre hajszoltabbak, egyre kevesebb az emberek ideje, egyre több termékért kellene külön, más és más boltba zarándokolniuk. Különösen a kistelepüléseken élők kerülhetnek ismét hátrányos helyzetbe.
A közforgalmazásra pálinkát főző 80 vállalkozásnak sem mindegy, hány csatornán értékesítheti a termékeit. A koncessziós rendszer bevezetése egyébként éppen felhajthatja az árakat is – vélte a lapunk által megkérdezett kereskedelmi szakember. Egyebek mellett azért is, mert minél kisebb egy üzlet, annál nehezebb gazdaságosan üzemeltetni. Ezért a tulajdonos kénytelen lesz árat emelni és ez az inflációt is gerjesztheti. Az alkoholos italok piaca évi 350-400 milliárd forintos üzletet jelent. A szakember azt sem zárta ki, hogy az alkohol koncesszió is a kormány klientúra építését szolgálhatja. Az sem elhanyagolható kérdés, hogy a koncessziót elnyert élelmiszerüzletekben árusítanák a szeszesitalokat, vagy egy új bolthálózatot építenének ki. „Ha ez a tendencia folytatódik, lesz majd nemzeti dohánybolt, nemzeti italbolt, s lehet, a végén ott lesz a nemzeti kenyérbolt ” – tette hozzá a szakember, aki nagyon szerencsétlen lépésnek tartaná, ha megvalósulna ez a kormányzati ötletelés.
Bihari Tamás
Forrás:nepszava.hu
