TISZÁTÓL A MANZANARESIG
SANCHO PANZÁVAL
VELAZQUEZ SZOBRA A PRADO ELŐTT
MADRID 2012
Írta: Kiss László
www.kisshajos.hu
Közeleg az ősz, az elmúlás időszaka, a madarak vonulásának ideje, keresve a melegebb vidéket.
Az én nyaralásom is a végéhez közeledik. Lassan búcsút kell intenem a tiszacsegei éden-kertemnek, évtizedek óta kedvelt nyaralómnak.
ÉDENKERTEM TISZACSEGÉN
Még egy felkérést kaptam Németh József ny. polgármester barátomtól, hogy szervezzek meg részükre egy osztálytalálkozót a „LEÁNYFALU M/S.” fedélzetén, a Tiszán. E kérést nem lehetett visszautasítani, bár nyolc évvel ezelőtt levetettem a kapitányi egyen ruhámat, amit 2011 áprilisában az ünnepélyes szezonnyitón öltöttem fel utoljára.
ÜNNEPÉLYES SZEZONNYITÓ 2011 ÁPRILISÁBAN
Életem utolsó hajó útját szerveztem meg szeretett folyómon, a kanyargó szőke Tiszán. Ez volt tiszteletbeli hajóskapitányként a hattyúdalom, de ezen az úton már civilben tartottam meg az előadásomat a kedves közönségnek.
Szívesen vegyültem el a társaságban, akik a 45 éves találkozójukat ünnepelték, hiszen egy héttel korábban én is találkozón – de a hatvanegyediken! – üdvözölhettem kilenc /!/ volt osztálytársamat a Lévay József Református Gimnáziumból.
Velük együtt gyönyörködhettem a csodálatos galéria erdőkben, s a fölöttünk röpködő madarakban.
Már itt is mutatkoztak a közelgő ősz jelei, hiszen minden szint játszottak a tündöklő nap sugaraiban a fák levelei.
Búcsút intettem a folyó mellett sorakozó szebbnél-szebb horgásztanyáknak, s annak a néhány még itt maradt nyaralónak, akik az utolsó percig ki akarják használni a nap-fényt.
A híres tiszacsegei halászcsárdában elfogyasztott ünnepi ebéd közben már én is arra gondoltam, hogy követem a csegei gólyák példáját, s elutazom melegebb éghajlatra.
Van még olyan folyó Európában, amit nem ismerek. Ez a MANZANARES, amely úgy kettészeli Madridot, mint a Duna Budapestet.
Világkörüli utazásaim során eljutottam ugyan Spanyolországba is, de csak a Costa Brava homokos tengerpartját élvezhettem, ahonnan természetesen el kellett zarándokolnom Montserrat kolostorához.
Ezen az utamon vált kedvenc városommá Barcelona.
Sajnálatomra nem szerepelt programunkban a spanyolok fővárosa Madrid, ami nagy kihívást jelentett számomra.
Ezt nem lehet kihagyni! Ide el kell menni! Annyi érdekes, izgalmas filmet, videót láttam erről a városról, hogy teljesen rabul ejtettek a látottak.
Szerencsémnek tudhatom be, hogy örökös útitársam Kathleen is bele szeretett ebbe a világvárosba.
Természetesen együtt repültünk most is, mint már olyan sokszor.
Hála az internet adta lehetőségeknek, le tudtam foglalni a szállodai szobát, a repülő jegyet, a városnéző buszokra a felszálló kártyát, s Madrid valamennyi múzeumába a be-lépő jegyet és a város valamennyi közlekedési eszközére a korlátlan utazásra érvényes jegyeket.
Tekintettel idős korunkra, – nyolcvanegy esztendőmre – megrendeltem a reptéri mikrobuszt is háztól házig illetve reptérig és vissza.
Szeptember 16-án vasárnap délben indultunk Miskolcról, a Kilián Déli lakásomtól, s két órával előbb, az előírt várakozási – csekkolási – időben megérkeztünk a Liszt Ferenc Repülőtér 2. B. termináljához, ahol zökkenőmentesen jutottunk be a Tax Free Shop-hoz.
Kathleen szokásához híven körülnézett az üzletek gazdag áruválasztékában, én pedig az italokat vettem szemügyre.
Örömmel tapasztaltam, hogy itt is megkapható kedvenc italunk a Vilmoskörte.
Uzsonnánk előtt már élvezhettük kedvenc italunk aromáját.
Előkelő helyen, a business class osztályon foglalhattunk helyet, ahol kényelmesen utaztunk.
Ez egyben azt is jelentette, hogy mi voltunk az elsők, akiket a figyelmes személyzet, ki-szolgált menetközben, kívánságainknak megfelelően.
Kissé megkésve, de annál nagyobb izgalommal vágtunk neki legújabb felfedező utunknak.
Gyorsan befogadta százhatvan utasát a W6 2371 járat hatalmas gépmadara, melyet a WIZZ AIR üzemeltet.
Egy tiszteletkör és utolsó pillantást vetettünk fővárosunkra. Gyorsan emelkedtünk a felhők fölé. Napsütésben hagytuk el a Liszt Ferenc Repülőtér légterét.
Mire megittuk az első doboz söröket, már az Alpok fölött szeltük a levegőt.
A havas hegycsúcsokat még megvilágította a leköszönő nap fénye, ami izgalmas látványt nyújtott.
Mindössze két alkalommal szólított fel Horváth Csaba kapitányunk, hogy csatoljuk be az öveket, mert turbulanciába kerülünk.
Alig-alig rázkódott meg gépünk, könnyedén megúsztuk az előre jelzett veszélyt.
Hiányoltam most a már megszokott monitorokat, amelyeken követni lehetett a gép útvonalát, s a repülési adatokat: sebesség, magasság, külső hőmérséklet, stb…
Kihasználtam az alkalmat ezért, s amikor a kapitány kijött a mosdóból, meginterjúvoltam, s kértem, hogy mondja el az útvonalunkat.
Ausztria, É.-Olaszország /Velence/, Franciaország, Spanyolország /Barcelona/, majd Madrid Barajas Airport következett.
Igen ám, csak a késésünk miatt nem kaptunk leszállási engedélyt, s egy fél órán át köröznünk kellett az előírt magasságban.
Teljes fényárban úszott Madrid, mire sikerült landolnunk az 1. Terminálon.
Mivel nem voltak feladott bőröndjeink, percek alatt kijutottunk a csarnokba, ahonnan telefonon jeleztük szállodánknak az érkezésünket.
Pár perc elteltével jelentkezett a sofőr, s kényelembe helyeztük magunkat Kathleennel,
de még egy utast fel kellett vennünk, aki Írországból érkezett, és egy másik hotelben kellett kitenni.
Hat-nyolc sávos kivilágított autópályán nagy sebességgel értük el a városközpontot, a szállodánkat. Calle Libreros 7. Best Western Hotel Los Condes.
BEST WESTERN HOTEL LOS CONDES
Gyorsan ment a bejelentkezés, hiszen időben lefoglaltam a szobát. Perceken belül megkaptuk a 305 szoba kulcsát /mágnes kártyát/.
A londiner felvitt a gyors liften, s átadta a szobánkat.
Tágas szoba, kényelmes ágyak, amit igyekeztünk is kihasználni az egész napos utazás után.
Szokásos reggeli tornám után nyakamba vettem a várost. Kathleent hagytam pihenni, én pedig megcéloztam a Plaza Mayor 27. alatti turista irodát, hogy beváltsam a vouchereket, amelyek feljogosítanak a közlekedési eszközök korlátlan igénybevételére, a múzeumi belépőkre, s a városnéző buszokra.
Menet közben nem mulaszthattam el, hogy néhány fotót készítsek e világváros egyes részleteiről.
GRAN VIA, TORRE DE MADRID
CALLAO METRO ÁLLOMÁS ÉS CAPITOL MOZI
PLAZA CALLAO
ÓRATORONY – MADRID REGIONAL GOVERMENT
MADRID JELKÉPE: MEDVE AZ EPERFÁNÁL
III.FÜLÖP SZOBRA A PLAZA MAYORON
Csak kapkodtam a fejemet jobbra és balra. Szebbnél szebb épületek kerültek a látószögembe.
Óriási a forgalom az utakon, a járdákon, a sétáló utcákban.
Tisztaság mindenütt és fegyelmezett a közlekedés.
A rendőrök mindenütt kéznél vannak! Még lovas rendőrök is segítenek eligazodni.
LOVAS RENDŐR IRÁNYT MUTAT
SÉTÁLÓ TÖMEG
Könnyű szerrel eljutottam a főtér 27. sz. alatti turista irodába. Itt ért az első kellemes meglepetés.
Angolul kértem a pult mögött ülő hölgyeket, hogy váltsák be a vouchereimet a megfelelő ticketekre.
Megkérdezték, hogy honnan jöttem.
Ekkor ragyogott fel az egyik hölgy szeme.
Maga magyar? Kérdezte magyarul.
Erre én lepődtem meg.
Kiderült, hogy gyakorlaton van itt a fekete hajú, kék szemű, csinos spanyol hölgy mellett.
Révai Emese, mutatkozott be.
Nyolc éve él Spanyolországban, s elszegődött az idegenforgalomhoz.
Örült a spanyol kolléganő, hogy végre egy utas, akivel magyarul tud szót váltani Emese.
Talán én voltam az első, akinél kamatoztatni tudták a magyar nyelvet?
Természetesen így sokkal gördülékenyebben ment a társalgás.
Emese annak örült, hogy így tudott besegíteni a spanyol szenyorának.
Elláttak térképekkel és jó tanácsokkal.
EMESE ÉS SPANYOL KOLLÉGANŐJE
Ezek után bevetettem magam az első étterem teraszára egy jó kávéra és egy pohár sörre.
MEGPIHENTEM, FELFRISSÜLTEM
TOVÁBB FOTÓZTAM…
Egy palota a sok közül…
Eljött az ebéd ideje.
Most már Kathleen is csatlakozott hozzám.
Kipihente az utazás fáradalmait.
Nem nehéz Madridban éttermet, kávézót, sörözőt, tapasz bárt találni.
Maradtunk a Gran Vian.
ÍZLETES EBÉD A GRAN VIAN
SZOBOR ÉS SZÖKŐKÚT MINDEN MENNYISÉGBEN
Az ízletes ebéd után kipihenten, erőt gyűjtve gyalog indultunk el Európa legmagasabban fekvő városában – 650 m. tengerszint fölött -, hogy meghódítsuk a spanyol kultúra és művészeti központ fővárosát. Azt a várost, amely kedvenc énekeseimnek: Placido Domingonak, Enrique Iglesiasnak és Julio Iglesiasnak is lakóhelyül szolgált.
Végig sétálva a Gran Vian, egyre fokozódott bennem a kíváncsiság, látva a gótikus templomokat, a reneszánsz paloták sokaságát.
A hatalmas toronyházak látványa New York Manhattan negyedét idézték fel emlékezetemben.
Tömeg a járdákon, az utakon, ráérősen sétálgatva, nyugodtan bóklászva. Semmi jelét, nyomát, következményét nem észlelve a három nappal korábban lezajlott hatvan ezres tömegtüntetésnek.
Az emberek nyugodtan, vidáman élik az életüket.
Az éttermek, kávézók, sörözők telve vannak, látszólag kiegyensúlyozott emberekkel.
Egy-egy érdekesebb, színesebb épületnél mi is megálltunk, hogy legeltessük szemeinket.
 |
 |
| SZÍNEZETT ÉPÍTMÉNY | EMLÉKMŰ |
 |
 |
| CASINO | EDIFICIO BANESTO |
KIRÁLYI PALOTA
KIRÁLYI SZÍNHÁZ
VIZIGÓT KIRÁLYOK SZOBRAI
ORIENTE TÉR KIRÁLYI PALOTA
LÉPCSŐ FELJÁRAT A PALOTÁBAN
Don Juan Carlos a király és felesége Majestad la Reina Dona Sofia nem tartózkodtak a palotában, így nem is láthattuk őket.
Általában ZURZULEA kastélyban tartózkodik a család – fia, menye, gyermekek -, csak akkor jönnek be a palotába, ha állami fogadás van.
A szenátusok a palota közelében vannak.
 |
 |
SZENÁTUSOK
 |
 |
| SAN FRANCISCO EL GRANDE | RÉGI VÁROSHÁZA |
ÚJ VÁROSHÁZA
PALOTA SAROK
RÉSZLET A KIRÁLYI PALOTÁBÓL
A 2000 fényűzően berendezett szobából mindössze 50 szoba látogatható a nagy közönség részéről.
Királyi környezetben foglaltunk helyet egy kávézó teraszán, hogy amíg elszürcsölgetjük a frissítő kávét, addig is élvezzük a szemet gyönyörködtető nem mindennapi látványt.
A világ minden részéről érkező csoportok egymás után érkeztek, akik idegenvezetővel látogatták a hatalmas építményt, s a látogatható szobákat, kiállításokat.
ALMUDENA KATEDRÁLIS
A katedrálist II. János Pál pápa szentelte fel 1993 –ban, ezért szobrot is emeltek az egyházfőnek a város katolikus hívei.
Madrid lakosságának a 95 %-a katolikus. A 40 % viszont ateista!
CERVANTES EMLÉKMŰ A LOVAGOKKAL
PALACIO DE LA PENSA
Évek óta titkos vágyam volt, hogy egyszer az életben eljussak a szélmalom harcot folytató Don Quijote és hűséges társa La Mancha lovag szobrához. Sikerült!
Nem kellett szélmalomharcot folytatnom! Megismerhettem ezt a csodálatos világvárost.
DÍSZES PALOTÁK
 |
 |
VÁROSNÉZŐ SÉTÁK A GRAN VIAN
TEMPLOM A FELHŐKARCOLÓ ÁRNYÉKÁBAN
BBVA BANK ÉPÜLETE
GYÖNYÖRŰ PALOTÁK
ANTIK ÓRÁS
TORNYOS PALOTÁK
SAN MIGUEL VÁSÁRCSARNOKBAN
SONKA MINDEN MENNYISÉGBEN
UTCAI MUTATVÁNYOSOK
A PLAZA MAYORON IS SZÓRAKOZTATNAK
EL CORTE INGLES ÁRUHÁZ
EL CORTE INGLES ÁRUHÁZBAN
Városnéző sétánk során felragyogott Kathleen szeme, amikor megpillantottuk az EL CORTE INGLES áruház lánc egyik hatalmas üzletét.
Európában a negyedik legnagyobb áruház lánc.
Kedvező tapasztalataink voltak a Lisszaboni áruházból, amelyet néhány esztendővel ezelőtt volt szerencsénk meglátogatni, ugyanis 2001 óta ott is gazdaságosan működik.
Gyakorlatilag minden megkapható ezekben az üzletekben, ami a mindennapi élethez szükséges.
A legkényesebb igényeket is ki tudják elégíteni, hiszen jelen vannak a legnagyobb világ- márkák.
Érdekes volt megfigyelni, hogy amíg az éttermek, kávézók, tapasz bárok általában telve vannak vendégekkel, akik vidáman fogyasztják kedvenc ételüket, italukat, addig a hatalmas áruház kongott az ürességtől.
Nem voltak vevők!
Az eladó hölgyek viszont kedvesen, szolgálatkészen segítettek volna a vásárlásban.
Az áruk ugyan minőségileg magas szinten állnak, ugyanakkor az árak – a mi viszonyainkhoz képest – rendkívül magasak.
Az érdektelenség talán betudható a magas munkanélküliségnek, amely már elérte a 25%-ot is.
Ebből a helyzetből fakad az egyre gyakoribb tüntetés, amelynek szem- és fültanúi lehettünk.
TÜNTETŐK A REGIONÁLIS KORMÁNYZAT ELŐTT
PLAZA MAYOR
A városnéző emeletes autóbuszra csak a Gran Vian szálltunk fel. Szerencsénkre itt is voltak leszállók, így sikerült szabad helyet kapnunk a fedélzeten, ahonnan jó kilátás volt.
Az audiós idegenvezető több nyelven jól működött, de én ezt nem vettem igénybe, mivel elutazásom előtt alaposan felkészültem a városból. Kathleen az angol nyelvű szöveget hallgatta.
Nagyon nehézményeztem, hogy a kijelölt állomásokon nem állt meg néhány percre, hogy el tudjuk készíteni a sokat ígérő fotókat, amelyek örök emlékeket jelenthetnének.
Nem így volt ez legutóbbi utazásom során Helsinkiben, ahol a városnéző járatok részére a kijelölt helyeken nyolc-tíz perces várakozást engedélyeztek éppen a fotózás miatt.
Ebből az következett, hogy menet közben kellett fényképezni, így az nem is sikerülhetett úgy, ahogyan azt szerettük volna. Vagy elmozdult a gép, vagy a gépkocsi magas korlátja elkerülhetetlenül bekerült a fotóra.
PUERTA DE TOLEDO
TEMPLE DEBOD – EGYIPTOMI TEMPLOM
IMPOZÁNS, ERŐT SUGÁRZÓ ÉPÍTMÉNY
NEPTUN SZÖKŐKÚTJA A KÖRFORGALOMBAN
MARIA DE CRISTINA BORBON
FÖLDMŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
PUERTA DE ALCALÁ
A PLAZA DE LA INDEPENDENCIAN
VELAZQUEZ SZOBRA A PRADO ELŐTT
GOYA SZOBRA A PASEO DEL PRADON
RETIRO PARK BEJÁRATA
A városnéző busszal a végállomásra érkeztünk.
A programok a Pradonál indulnak és ott érnek véget.
A Paseo del Pradon végig sétálva nagyon sok látnivalóval találkoztunk.
Mint minden ilyen nevezetes helyen, itt is az árusok foglalták el a sétány mindkét oldalát. Lehetett itt mindent kapni a szuvenírektől kezdve a legkülönbféle árukat.
Nem ragadtunk le egy-egy árusnál, hiszen minden értékes percünk be volt osztva.
A bejárat előtt hosszú sorokban kígyózott a tömeg a pénztárak előtt, de mi megkerülhettük a kordonokat, hiszen mindenhová érvényes belépő jegyünk volt.
Rendkívül nagy érdeklődést tapasztaltunk a világ minden részéből ide sereglett turisták részéről, ami érthető, hiszen a világ egyik leggazdagabb gyűjteményét rejti magában ez a hatalmas Nemzeti Múzeum.
Itt megtalálható El Greco, Velazquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt, Ribera legfontosabb művei.
Természetesen Velazquez és Goya művei uralják a hatalmas kiállító termeket.
Közel ötezer festmény várja a művészetre éhes látogatókat.
Napokra, sőt hetekre lenne szükség ahhoz, hogy valamennyi festményt, szobrot, megcsodáljunk.
A párisi LOUVRE, a londoni BRITISH MÚZEUM, a yorki CASTLE MÚZEUM, a lisszaboni GULBENKIAN, a drezdai ZWINGER, a moszkvai TRETYAKOV KÉPTÁR, a szentpétervári ERMITÁZS, a kairói EGYIPTOM MÚZEUM, a washingtoni SMITHOSIAN NATIONAL AIR AND SPACE MUSEUM, vagy a San Franciscoi ALCATRAZ után nehéz lenne eldöntenem, hogy melyik jelentette számomra a legnagyobb élményt.
A maga nemében valamennyi múzeum életre szóló élménnyel járult hozzá szerény életemhez.
Igazán az jelentené számomra az igazi örömet, ha a tapasztalataimat meg tudnám osztani mindazokkal, akik az eddigiek során nem részesülhettek az élet e szép ajándékaiban.
TOLEDÓI MUNKÁK
Négy festmény, amely különösen megragadta figyelmemet:
Goya: A MEZTELEN MAYA, V. KÁROLY CSALÁDJA,
1808 MÁJUS 3. KIVÉGZÉS
Ribero: A SZAKÁLLAS ANYA
RIBERO: A SZAKÁLLAS ANYA
IGLESIA DE SAN JERONIMO
A múzeum látogatása után erőt vettünk magunkon, hogy felkapaszkodjunk a lépcsőn a San Jeronimo templomhoz egy fotó kedvéért.
Az igazi megpróbáltatás még csak most következett.
El kell gyalogolnunk az ATOCHA pályaudvarhoz, amely térkép szerint elég közelinek látszott.
Mindenképpen meg akartam látogatni az 1851-ben épült nagy csarnokot, amelyben ma már egy pálmaliget és étkező, kávézó szolgálja az utazni vágyó embereket.
A még mindig vasutas szívem a pályaudvarhoz vonzott.
Annál is inkább érdekelt a helyszín, mivel 2004. március 11-én a terroristák itt robbantottak egyszerre négy befutó szerelvényben, amelynek 191 áldozata és 1800 sebesültje lett.
Emlékmű őrzi e tragikus eseményt.
Az öreg épület mellett elkészült a modern, új pályaudvar, ahonnan és ahová a legkorszerűbb, nagysebességű szerelvények indulnak illetve érkeznek.
RÉGI PÁLYAUDVAR
 |
 |
MEGVILÁGÍTOTT PALOTÁK
ÚJ VÁROSHÁZA ESTI MEGVILÁGÍTÁSBAN
A Real Madrid itt szokta megünnepelni a nagy győzelmeket.
Az esti órákban, az egész napos fáradozások után taxival hajtottunk haza a szállodánkba.
Szomorú tapasztalatunk volt – nem első alkalommal -, hogy a taxi sofőrök kevés kivételtől eltekintve nem beszélik az angol nyelvet.
Ez a megállapításunk másokra is érvényes!
Utolsó napunk kedvezőtlenül alakult.
Ezen a napon már nem csak tüntettek, hanem sztrájkoltak is.
A metrósok egész napi sztrájkot tartottak, ami azt jelentette, hogy csak a minimális szolgáltatást nyújtották. Ez azt eredményezte, hogy óránként egy szerelvényt indítottak vonalanként.
Hiába a tizenkét metró vonal!
Egy-egy állomáson annyi utas gyűlt össze, hogy képtelenek voltak befogadni ennyi embert.
A szerelvények teljesen tömve voltak, így reménytelen volt várakozni.
Le is mondtunk a további metrózásról, hiába voltak zsebeinkben a korlátlan utazásra jogosító kártyák.
Szomorú szívvel, de le kellett mondanom a Santiago Bernabéu Stadion – Real Madrid – és a VENTAS – aréna/bikaviadalok helyszíne/ meglátogatásáról.
Egy be nem programozott sportesemény valamelyest kárpótolt a mulasztásokért.
Ebédelni a Plaza Mayorra mentünk. Ez nem csak a madridiaknak, de a külföldi turistáknak is kedvenc találkozó helye.
Itt enni, inni, szórakozni lehet.
Most is ez történt. A tér teljesen megtelt idegen turistákkal.
Feltűnő volt, hogy legtöbben azonos színű pólót, azonos felirattal viseltek: ETIHAD AIRWAYS. Könnyű volt kitalálni, hogy közük van a futballhoz, ugyanis egy futball labdát rugdostak lehetőleg minél magasabbra, de a közönség közé is.
Tetszett a jelenlévőknek, de még a pincéreknek is, úgyannyira, hogy beszálltak a játékba. A mi főpincérünk olyan hatalmasat rúgott, hogy igen nagy ünneplésben részesítették.
Furdalta a kíváncsiságomat, hogy miféle társaság lehet, akik mindezt megengedik maguknak.
Kiderítettem, hogy az ETIHAD AIRWAYS a MANCHESTER CITY szponzorának az Abu Dabi Sheikh Mansournak a tuladona, aki ezzel a géppel szállítja a csapat drukkereit a mérkőzések helyszínére.
Most is ez történt, ugyanis a Bajnokok Ligája 1. fordulójára jött a csapat Madridba a királyi csapat ellen megmérkőzni.
Személyesen annyi élményem fűződik e mérkőzéshez, hogy kedvenc csapatom – a madridi királyi gárda – legyőzte a Manchester City csapatát 3:2-re.
A legszebb a történetben, hogy a győztes gólt a kilencvenedik percben az én facebook-os barátom, Cristiano Ronaldo lőtte.
A madridi főtéren – Plaza Mayor – a sok elfogyasztott ital hatására egyre fokozódott a hangulat. Ismerve az angol szurkolók viselkedését, a rendőrség egyre nagyobb erőkkel vonult fel a környező utcákban.
Időben elvonultunk a lehetséges csatatérről, s az ízletes ebéd után még egy órára elfoglaltuk szálláshelyünket.
A hotel kocsija a megrendelt időben előállt, így nyugodtan vágtunk neki a reptérre vezető útnak.
Húsz perc alatt kirepített minket a mi sofőrünk a BARAJAS 1. Termináljához.
Óriási repülőtér, forgalmát tekintve ötödik Európában.
Zökkenőmentesen becsekkoltunk, s vártuk az engedélyt a beszállásra.
Figyeltem a reptér forgalmát.
Egyetlen perc alatt öt gép is elhagyta a kifutó pályát.
MENETRENDÜNK
UTASKÍSÉRŐINK
Nagyon pontosan 20.45 órakor megmozdult a mi gépünk 160 utasával.
Nagyon előkelő helyre, az első sorba irányítottak bennünket, a három ülésből kettőt foglaltunk el, a harmadik hely szabad maradt.
A kötelező bemutató után Marco Celar kapitány üdvözölt bennünket.
Madrid csodálatos esti fényeitől hamar eltávolodtunk.
A személyzet megkezdte a kiszolgálást, ami csak rendelésre történt.
A WIZZ AIR nem látja el utasait.
Elsőként kérhettem Kathleen részére egy szív erősitőt, magamnak egy kis üveg
vörös bort.
Nagyon szimpatikusak és kedvesek voltak a fiúk. Orbán Zsolt a vezetőjük még egy kávéra is meghívott. Jól esett!
Az előírt időben, éjfél előtt tíz perccel landoltunk Ferihegy 2 B. terminálján.
Mivel nem volt bőröndünk, csak kézi poggyászunk, hamar kijutottunk a külső peronra, ahol türelmesen vártunk a megrendelt mini buszra.
Meg is érkezett időben Viktor, aki oda útban is pontosan szállított bennünket.
Jött még velünk egy kedves útitársnő is, aki Dublinból érkezett.
Szerencsésen megérkeztünk Miskolcra, s még aznap tovább mentem Tiszacsegére a Tiszaparti kis édenkertembe, hogy a MANZANARES után újra örüljek a TISZÁNAK!
