Lassan beköszönt az ősz és az időjárás hűvösebbre fordulásával megkezdődik a fűtési szezon is. Ebben az időszakban az ismételt figyelemfelhívások ellenére emelkedik a tüzelő- és fűtőberendezések meghibásodásából, vagy azok nem rendeltetésszerű használatából adódó tűzesetek és kéménytüzek száma, és mint „csendes gyilkos”, a szén-monoxid is minden évben szedi áldozatait. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyekkel megelőzhető a tragédia.
A lakásokban, helyiségekben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést használjon, a gyártó által ajánlott tüzelőanyaggal. A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy az állandó szellőzés megoldott!
A hibásan üzemelő gázkazán, a rosszul működő kémény szénmonoxid-mérgezést eredményezhet. Ennek megelőzésére szénmonoxid-érzékelő vásárlását javasoljuk, amely a szénmonoxid-koncentráció emelkedése esetén hangjelzéssel figyelmeztet a veszélyre. A termékek köre meglehetősen széles, ezért tanácstalanság esetén szakember segítségét kikérve célszerű választani.
A gázfogyasztó berendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása a tulajdonos felelőssége, aki köteles gondoskodni a berendezés szakember általi műszaki felülvizsgálatáról. Azokat a PB gázzal üzemelő fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltesse folyamatosan zárt térben! A helyiség nagyságától és a fűtési fokozattól függően legalább egy-másfél óránként szellőztetni kell a helyiséget, ellenkező esetben a felgyülemlő égéstermékek mérgezést okozhatnak. Rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket is, a berendezés közelében ne tároljon fűtőanyagot, illetve azt csak kihűlt állapotú fűtőberendezésbe töltse. A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben tárolja, lehetőleg a házon kívül.
A szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma, stb.) üzemelő tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett anyaggal gyújtsa be és üzemeltesse. Az ilyen berendezés közelébe ne tegyen éghető anyagot, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjon! A tüzelőberendezés ajtóit állandóan tartsa csukva, a berendezés tisztítását csak akkor végezze, amikor az már lehűlt. Lehetőleg csak kihűlt hamut és salakot ürítsen fémkonténerbe. Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve olyan helyen, ahol az tüzet okozhat.
A kéménytüzek leggyakoribb oka a kéményben lerakódott korom meggyulladása, amelyet az intenzív fűtés és az alacsony külső hőmérséklet által eredményezett huzathatás okoz. A legtöbb kormot a szén- és fatüzelés termeli, ezért az ilyen fajta kéményeket évente sepertetni kell. A kémény használaton kívüli bekötő- és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani, ne tömítse el a régi nyílászárókat és ne takarja el a szellőzőket!
A gázüzemű berendezések égéstermék elvezetőit évente, szilárd és vegyes tüzelésű berendezéseknél félévente ellenőrzik a szakemberek. Amennyiben a szolgáltató a felülvizsgálatot nem tudja elvégezni, vagy a feltárt hiányosságokat az üzemeltető nem szünteti meg, tűzvédelmi bírság szabható ki. Saját biztonsága érdekében tegye lehetővé az ellenőrzést, engedje be a kéményseprőt! Házilagosan soha ne végezzen kémény kiégetést!
Amennyiben mégis tüzet fog a kémény, távolítson el minden éghető berendezési tárgyat a kályha vagy kandalló közeléből, csökkentse a kéményhuzatot a nyílászárók zárva tartásával és hívja a tűzoltókat a 105-ös telefonszámon, vagy a 112-es egységes segélyhívón.
Odafigyeléssel, az egyszerű szabályok betartásával megelőzhető a baj!
További információkért forduljanak a hivatásos tűzoltóparancsnokságokhoz vagy katasztrófavédelmi kirendeltségekhez.
