2012 szeptember 16-án Bodrogközben átadták a régió egyik legjelentősebb turisztikai fejlesztését, amelynek révén egy évszázadokat felölelő, a honfoglalás korától a kései reneszánszig tartó időutazásra nyílik lehetősége annak, aki ellátogat a térségbe. Karoson egy új Honfoglalás Kori Látogató Központ épült, a karcsai Árpád-kori templomban restaurációs munkákat végeztek el, míg a pácini Mágocsy-kastélyban teljesen megújult kiállítás révén nyerhetünk bepillantást a XVI. századi magyar reneszánsz világába.
Karos a magyarság legősibb szállásterületei közé tartozik, ahol az 1980-as években a Kárpát-medence legjelentősebb vezérsírjait tárták fel. A leletek nemzetközi szinten is komoly hírnévre tettek szert, az pedig, hogy e kiemelkedő gazdagságú vezérsírok az ország egy jól körülhatárolható területén találhatók, arra enged következtetni, hogy a X. század első felében a magyar nagyfejedelmek hatalmi központja itt helyezkedett el. Tehát eleink innen irányították az új haza meghódítását és indították el kalandozó hadjárataikat.
Karosnál méltóbb és hitelesebb helyszínt ezért keresve se lehetett volna találni egy a honfoglalás korát hitelesen bemutatni hivatott emlékhely számára. Maga a kiállítás a IX-X. század korszakát öleli át: félnomád életmód a Kelet-európai sztyeppén, a Vereckei-hágón való átkelés és a honfoglalás, a kalandozások kora, végül pedig a letelepedés és az ország megalapítása. E négy témakört pedig – többek között a legmodernebb digitális technikák alkalmazásával – egy olyan honfoglaló magyar előkelő életútján keresztül kísérhetjük végig, aki még az Etelközben született, fiatal felnőttként élte át és harcolta végig a Kárpát-medencébe érkezést és a nyugati kalandozásokat, végül pedig a Bodrogközben telepedett le, itt halt meg, és a karosi temetőben temették el.
Az alig öt kilométerre található karcsai Árpád-kori templom már első pillantásra rendkívül erős benyomást tesz a látogatóra. A XI-XIII. század között épült román stílusú templom masszív, hűvös kecsessége, a lőrésszerű ablakokkal megtört robosztus falak, vagy akár az ősi faragványok mai szemnek szokatlan formái minden mondatnál jobban érzékeltetik az Árpád-korban élt emberek gondolkodásmódját és hiedelmeit, a kora kereszténység világképét.
Újabb szűk négy kilométert haladván Kelet felé pedig máris elérjük Pácint, amelynek középpontjában emelkedik a Mágocsy-kastély, egyike Magyarország legépebben fennmaradt reneszánsz épületeinek. A kastélyban található, idén teljesen megújult kiállítás festmények, korhű bútorok és berendezési tárgyak, illetve múzeumi bábuk és makettek révén mutatja be az épület egykori lakóinak életét és életmódját, valamint a reneszánsz társadalmat, az akkor élt arisztokrácia udvartartását. Az élményt pedig olyan digitális alkalmazások, három dimenziós rajzok és korabeli zenék teszik teljessé, amelyeken keresztül minden eddiginél könnyebben átélhetővé válik a kései reneszánsz változatos és sokszínű világa.
