A zempléni erdők ölelte Károlyi–rezidencia a 19. századi romantikus kastélyépítészet eklatánst példája, melyet korábbi épület felhasználásával Ybl Miklós (1814–1891) tervei szerint 1860–70 között alakítottak jelenlegi formájára.
Enteriőrjeinek különlegességét az itáliai reneszánsz eredeti kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei és domborművei adják: a 16–17. századi firenzei mesterek munkáit, melyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek, a család vásárolta és építtette be a kastélyba. Az együttest és lenyűgöző angolparkját a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága az elmúlt időszakban részben felújította és az Észak–Magyarországba irányuló idegenforgalom egyik kedvelt célpontjává emelte.
A rendszerváltás után hazatelepült, jelenleg Fóton élő Károlyi László gróf – aki gyermekéveit még a kastélyban töltötte – jóvoltából számos eredeti műtárgy és családi emlék díszíti a kastély enteriőrjeit. Köztük látható egy korabarokk, nagyméretű asztal, mely azonban nem művészi kvalitásai, hanem történeti értéke miatt jelentős: ezen írták alá 1711-ben a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. (A Károlyi Sándor nevével fémjelzett békekötést a történettudomány ma már inkább egyfajta kiegyezésként, mintsem valamiféle árulásként tartja számon.) Az ún. Szatmári–asztal Szent István ünnepe alkalmával újabb történelmi relikviával egészült ki, mégpedig azzal a feszülettel, amely a békeszerződés aláírásakor a „Krisztus előtti”-séget szimbolizálva az asztalon állott.
A korpusz mintegy 70 cm magasságú, volutás talpazaton álló fából faragott kereszt, rajta Jézus rendkívül finoman kifaragott alakjával. Stílusjegyei is megerősítik, hogy a 17. század végén vagy a 18. század elején készülhetett. Érdekessége a posztamensében lévő kis fiók, mely egykor alighanem az ostya tartására szolgált. Ebből következően valószínűleg nem is templomba szánták, hanem „utazott”, azaz tábori misézésre, illetve a főúri utazások alatti vallásgyakorlásra szolgált. A Szatmári–feszület a váci egyházmegye egyik plébániáján vészelte át a történelem későbbi viharait, majd a püspökségi gyűjteménybe került. Tiszteletben tartva a Károlyi család tulajdonjogát, Beer Mikós váci püspök a közelmúltban adta vissza Károlyi Lászlónak, aki most a füzérradványi Károlyi–kastély kiállítására kölcsönözte.
A Károlyi–rezidencia enteriőrjei és a szatmári béke relikviái mellett a Füzérradványba látogatókat „A napraforgó grófnő” címmel gróf Apponyi Franciska (1879–1958) életét bemutató időszaki kiállítás is várja. A kastély nyitva tartásáról a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága honlapján olvashatók részletes információk: www.muemlekek.hu
