Fokozódó székely ellenállás a Székely Mikó Kollégium ügyében
Szeptember 1-jére az utóbbi évek legnagyobb szabású erdélyi magyar tüntetését hirdették meg a jelenleg még ki tudja meddig az Erdélyi Református Egyház tulajdonát képező sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében. Amint emlékezetes, évekkel korábban a hatályos restitúciós jogszabályok értelmében a székelyföldi magyar oktatás egyik fellegvárának számító intézmény egyházi tulajdonba történő visszaadása iránt intézkedtek magyar és román illetékesek. Utóbb büntetőeljárást indítottak ellenük, és első fokon a két magyar döntéshozót – egyikük az RMDSZ vezető, Markó Béla fia – három év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, a román hivatali ember felfüggesztettet kapott.
Ezzel a drákói, nyilvánvalóan törvénytelen, és egyúttal az emberi jogi nemzetközi egyezményeket sértő döntéssel a román állam egyértelművé tette, hogy nem kívánja folytatni a kommunizmus idején elrabolt egyházi javak magyar érdekeltségű egyházi szervek részére történő visszaadását, sőt börtönbe kívánja juttatni azokat, akik az egyébként a visszaadást elrendelő jogszabályok szellemében jártak el, mint például a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Kollégium ügyében is. Összességében pedig lábbal tiporja a székelyek önrendelkezési jogát. Erre határozott és egyértelmű nemet kell mondani, és ki kell állni a törvénytelenül elítéltek, továbbá a kiemelkedő magyar intézmény megvédése mellett.
Hetekkel korábban Sánta Imre bikfalvi református lelkész állandó tiltakozásba kezdett az épületnél, és kezdeményezésére szeptember elsején egész Erdélyből és Csonka-Magyarországról több tízezres tiltakozó tömeget várnak Sepsiszentgyörgyre a 12 órakor kezdődő tüntetésre, melyre buszjáratokat is szerveznek.
Személyesen érint az ügy, többszörösen is: anyai nagyapám édesanyja (dédanyám) és anyai nagyapám feleségének édesapja (dédapám) székely, jómagam 2010 májusa, azaz országgyűlési képviselővé választásom óta kiemelt feladatomnak tekintem a székely önrendelkezési küzdelmek (ennek szerves része a saját oktatási rendszer működtetése, a koszovói albánok többek között ezzel is értek el sikereket) sikerének előmozdítását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának tagjaként is.
Különösen büszke vagyok a Kalmár Ferenc képviselőtársammal tavaly elért 1832/2011. sz. határozatra, amely a hagyományos nemzeti közösségeket területén tudó többségi államokat arra kötelezi, hogy biztosítsák a nemzetközi jogi és alkotmányos garanciákkal övezett területi autonómiát az ezt igénylő számszerű kisebbségben, de saját életterében többségben levő nemzeti közösségek tagjai, így a közel 700 ezres székelység számára is. Ez pedig utat nyithat minden más trianoni diktátummal elszakított magyar közösség (például Kalotaszeg, Érmellék, Bereg-vidék, Csallóköz, Délvidék Tisza-mente) önrendelkezésének gyakorlására.
Továbbá tavaly novemberben a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésének tagjaival együtt részt vettem Csutak Vilmos, néhai kollégiumigazgató szoboravató ünnepségén, végül, de nem utolsósorban tehetséges és székely ügy szolgálatára szegődött volt parlamenti munkatársam, Bándi Imre, továbbá jelenlegi honlapszerkesztőm is ezen intézmény falai között tanultak.
Örvendetes ez a kemény ellenállás a nyilvánvaló justizmorddal, a székelység önrendelkezésének ezen durva megsértésével szemben, amellyel nemcsak a román állam, hanem a nemzetközi közösségnek is üzen a magyarság. Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésein rendszeresen tapasztalom, hogy számos nemzet folyamatosan hangot ad nemzetközi jogi és emberi jogi követeléseinek, ezt teszem magam is a magyar igazság érvényesítése érdekében. Nagyon hiányoztak azonban eddig az ilyen és ehhez hasonló kemény, bátor közösségi kiállások, amelyek világossá teszik Európa döntéshozói számára, hogy addig béke és nyugalom nem lesz a térségben, amíg a magyar önrendelkezési igényeket nem teljesítik. Az ügyet az Európa Tanács közgyűlése elé viszem az októberi őszi ülésszakon.
Mindenkit arra kérek, hogy látogasson el ide és írja alá a tiltakozó szolidaritási petíciót (jómagam is aláírtam 4789. helyen), buzdítson erre minél többeket, továbbá ha teheti, akkor szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön vegyen részt a Kárpát-medence minden területéről érkező magyarok részvételével tartandó tüntetésen. Így megmutathatjuk a román államnak, hogy az erdélyi magyarság jogfosztásának egyszer és mindenkorra vége és most már halaszthatatlan az ET Parlamenti Közgyűlés 1832/2011. határozatának megfelelően a népszavazással megerősített, Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott Székelyföldi Autonómia Statútum törvénybe iktatása és életbe léptetése megfelelő jogi, intézményi és pénzügyi garanciák, továbbá nemzetközi szervezetek ellenőrzés mellett.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
