A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alapvetően támogatja a kormány múlt hétfőn bejelentett munkavédelmi akciótervét. A legnagyobb hazai munkaadói szervezet régóta hangoztatott véleménye, hogy a nagyarányú, célzott járulékcsökkentés indíthat el pozitív fejleményeket a hazai munkaerőpiacon. Az MGYOSZ ugyanakkor felhívja a figyelmet a kieső bevételek miatti kockázatokra is, melyekkel szintén számolni kell a bejelentett program kapcsán.
A miniszterelnök által múlt hétfőn bejelentett, becslések szerint 800.000 munkavállalót érintő 10 pontos akcióterv első fele a munkaadói járulékok csökkentéséről szól. Az MGYOSZ évek óta hangoztatja, hogy a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás növelésének leghatékonyabb módja a hátrányos helyzetben lévő célcsoportokra koncentráló nagyarányú járulékcsökkentés. A most bejelentett program ezen kritériumoknak megfelelni látszik, ám a megvalósításban és a kieső források pótlásában természetesen továbbra is vannak kérdőjelek.
„A munkaadói oldal számára régóta egyértelmű, hogy nagyarányú és célzott járulékcsökkentésre van szükség a foglalkoztatás bővülése és a munkanélküliség csökkentése érdekében Magyarországon. Ennek megfelelően üdvözöljük a múlt hétfőn bejelentett kormányzati programcsomagot. Óvatosságra inthet azonban, hogy a kieső költségvetési bevételeket a jelenlegi gazdasági helyzetben nyilvánvalóan pótolni kell, és ennek a módját még nem látjuk pontosan. Éppen a költségvetés helyzete miatt kell a járulékcsökkentésnek célzottnak lennie, vagyis csak olyan helyre szabad forrást biztosítani, ami valóban foglalkoztatás-növekedést eredményez. Apróbb finomításokra szükség lehet még ezen a téren, de a bejelentett program a fő céloknak megfelel a véleményem szerint.” – mondta el a javaslat kapcsán Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
A 25 éven aluli és az 55 éven felüli munkavállalók esetében azonos eszközt – munkaadói járulék felezése – alkalmaz a kormány, noha a két korcsoport különböző kihívásokkal szembesül. Az idősebb korosztály esetében a korlátlan idejű járulékcsökkentést teljes mértékben támogatja az MGYOSZ, hiszen itt sok esetben a nyugdíj előtti években a munkahely megtartása a fő cél. A fiatalabb korosztálynál ugyanakkor leginkább az első munkahely megszerzése okoz nehézséget, az új javaslatnak köszönhetően pedig extrém esetben az is elképzelhető, hogy akár közel 10 éven át életben lesz a járulékkedvezmény. A fiatalok esetében ezért a jelenlegi nehéz költségvetési környezetben, a kedvezményt maximum 2-3 éves időkorláttal kellene bevezetni.
A tartósan munkanélküliek vonatkozásában a munkáltatói teher 100%-os csökkentését maximálisan támogatja az MGYOSZ. Ennek a csoportnak van talán a legnehezebb helyzete a munkaerőpiacon, így az ő esetükben szükség van ilyen nagyarányú csökkentésre. A szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalók esetében elsősorban az új munkahelyek létrehozása érdekében kellene teljes járulékfizetési kedvezményt adni. A gyesről és gyedről visszatérő kisgyermekes munkavállalók után az első két évben nem kell járulékot fizetnie a munkaadónak a kormány javaslata szerint. Ez a döntés a vállalkozások terheit jelentősen csökkenti, ugyanakkor a törvényi kötelezettség miatt ez jelentős foglalkozásbővítést várhatóan nem eredményez.
Az akcióterv második felét is alapvetően pozitívan értékeli az MGYOSZ. Üdvözlendő és hasznos változásnak tartja a munkaadói szövetség – a tervek szerint választható – kisvállalkozásokat érintő adminisztrációs tehercsökkentést, illetve adóegyszerűsítést, ám ennek pontos értékelésére a részletes szabályok ismeretében lesz majd lehetőség. Emellett az a javaslat, mely szerint az 500 ezer euró alatti árbevétellel működő vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha számukra már kifizették azt, szintén pozitív és régóta várt intézkedés. Ezek a döntések érezhetően segíthetik a nehéz helyzetben lévő hazai kisvállalkozásokat, a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben. A számviteli szabályok egyszerűsítésével is egyetért a munkaadói szervezet. Az, hogy a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésekor nem kellene beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkezett tőkeveszteséget, előnyös lehet a külpiacokon tevékenykedő vállalatok számára. Ugyanakkor kérdéses, hogy így mennyire lehet majd pontos képet kapni az adott cég tőkehelyzetéről. Az MGYOSZ a házipénztárral kapcsolatos könnyítést is támogatja, hiszen a jelenlegi rugalmatlan szabályozás sok esetben már nem illeszkedett a cégek napi működési körülményeihez.
A fő kérdés természetesen a program második részénél is a finanszírozás hosszú távú fenntarthatósága lehet. A költségvetési kockázatok és az intézkedések forrásigénye a kedvezmények minél pontosabb célzásával mérsékelhető. Az akcióterv teljes költségét 300 milliárd forintra becsüli a kormány, melynek forrását a tranzakciós illeték kiterjesztése, illetve a költségvetési tartalék adja a mostani tervek szerint. Az MGYOSZ az akcióterv kapcsán leginkább a forrásoldalon lát kockázatokat, de bízik abban, hogy a most bejelentett, alapvetően pozitív irányú gazdaságélénkítő program hosszú távon is fenntartható lesz anélkül, hogy újabb adókkal terhelnék meg a hazai cégeket.
