A helyi természeti kincsek eddiginél jelentősebb kiaknázását tervezik Borsodban és Nógrádban, már konkrét lépéseket tettek a szénbányászat újraindítására. Nem rég arról adtak hírt, hogy a Mecsekben is megindult a bányászat. Ezek a lépések gyakorlatilag azt jelentik, hogy a teljes hazai szénbányászat újraindul.
Kormányhatározatot készítenek elő nógrádi és borsodi országgyűlési képviselők az észak-magyarországi régióban lévő szénvagyon kiaknázására. A napokban erről Salgótarjánban folytattak tárgyalásokat. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, a helyi területfejlesztési tanács vezetője elmondta, több hónapos előkészítő munkán jutottak túl, a közös gondolkodás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vezetőinek kezdeményezésére indult el.
„Most már abba a stádiumba érünk, hogy összeáll a jelenlegi helyzetet, a lehetőségeket bemutató anyag, amit szeretnénk majd a kormány elé terjeszteni” – mondta Becsó Zsolt. Szerinte a dokumentum egy-két hét alatt megszülethet. A politikus hozzátette, bíznak benne, hogy terveiket támogatja a kormányzat. Ez esetben indulhat el igazán a munka, amelynek eredményeképpen feltárják a meglévő szénmezőket.
Nógrád megyében megközelítőleg 300 millió tonna szénvagyon van a föld alatt, jelenleg vizsgálják, hogy ebből mekkora rész termelhető ki gazdaságosan. A bányákból kinyerhető energiahordozót elsősorban az újrainduló helyi erőműben használhatják fel, de emellett juthat belőle egy leendő szociális célú szénprogramra is. A harmadik cél pedig olyan energiatermelő kazánok telepítése, amelyek biomasszát és szenet is képesek elégetni.
Becsó Zsolt szerint a szén kiaknázásához szükséges beruházást nem feltétlenül nógrádi cég valósíthatja meg, sőt, az is elfordulhat, hogy a feladatra alkalmas vállalkozás az országhatáron túlról érkezik majd. Ha a kabinet befogadja a szénvagyon hasznosításáról szóló anyagot, abban az esetben akár egy kormánybiztos kinevezésével nagyon célirányos munka indulhat el Észak-Magyarországon – véli a közgyűlési elnök. A még most is meglévő hatalmas föld alatti vagyonnal élni kell az energiafüggőség csökkentésére, ráadásul a programnak szociális és foglalkoztatási jelentősége is van – tette hozzá Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke.
Nógrádban külszíni művelésű bányák még a közelmúltban is működtek, az utolsó mélyművelésű bányát 1992-benzárták be. Egykor a nógrádi szén 15 ezer embernek adott munkát, valamint a bányászathoz kapcsolódott bányagépgyár és az acélgyár is.
Ózdon is nagyok a tervek
Elindulhat a bányászat Ózdon is. Az Ózdi Szénbányák Zrt. megkapta az engedélyt a farkaslyuki Gyürky-táró újranyitásához. A meddő eltávolítása után szabaddá válik a táró, s onnantól kezdődhet a munka. A tervek szerint 2012-ben a feltárás és a rekonstrukció lesz a feladat, a termelés pedig 2013-ban kezdődhet meg a több mint két évtizeddel ezelőtt bezárt aknában, amely jelentős szénvagyont rejt. A bánya ezer embernél is többnek adhat majd munkát – mondta Molnár György, a társaság igazgatója. Szerinte a termelés felfuttatása további egy-két évbe is beletelhet.
Molnár György optimista, nem számít nagyobb váratlan nehézségekre a bánya újranyitása során. Molnár szerint mivel az üzem a következő években fokozatosan éri majd el a teljes kapacitással zajló termelést, a munkahelyek száma is fokozatosan emelkedik majd, és lesz idejük megteremteni a szakembergárdát is. Már felvették a kapcsolatot az annak idején vájárképzéssel indult várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskolával, amelynek kihelyezett tagozatát is működtethetik Farkaslyukon, hogy rendelkezésükre álljon a megfelelően képzett munkaerő.
Az újrainduló bánya későbbi bővítése is a tervek között van. Mint az igazgató írta, „a cégcsoportunk érdekeltségébe tartozó és a centrális ózdi területekhez szorosan illeszkedő további két kutatási területen is párhuzamosan megkezdjük a munkákat”. A területen több mint 12 millió tonnára becsülik a kitermelhető szénvagyont, de további kutatások révén ez akár a 25 millió tonnára is bővülhet.
A Mecsekben is kinyitnak a bányák
Tavaly óta ismét termelnek feketeszenet a Mecsekben, a Calamites Kft. mintegy húszezer tonnás éves kitermelést tervez. Több mint nyolcévi előkészítő munka után tavaly nyár elejétől ismét bányásznak feketeszenet a Mecsekben − tájékoztatott Verbőci József, az egykori Mecseki Szénbányák Vállalat szakemberei által alapított Calamites Kft. ügyvezető igazgatója. A Nagymányok térségében megnyitott külfejtés évente több mint 40 ezer tonna magas fűtőértékű szenet termel ki, egyelőre azonban − a piaci igényekhez igazodva − csak mintegy 15-20 ezer tonnás kitermelést tervez a társaság. A szenet mázsánként 2375 forintos bevezető áron, egyelőre csak a lakosságnak értékesítik. (Jelenleg a piacon a legolcsóbb szén mázsánkénti ára is meghaladja a 4 ezer forintot.) A mintegy félmilliárdos költséggel megnyitott bánya jelenleg 25-30 dolgozót foglalkoztat.
Verbőci szerint a külszíni fejtés megnyitását elsősorban figyelemfelkeltésnek szánta a Calamites, hiszen lassan egy évtizede dolgoznak azon, hogy a figyelmet az értékes hazai szén- és ásványvagyonra irányítsák, amelynek egyre fontosabb szerepe lehet a folyamatosan emelkedő energiaárak, illetve a piaci bizonytalanságok miatt. Már a kormány is foglalkozik a kérdéssel, az ügyvezető igazgató úgy véli, soha nem volt még a mostanihoz hasonló jó esély a tervezett programok megvalósítására. A Calamites az elmúlt években elsősorban Máza, Váralja, illetve Szászvár környékén térképezte fel a feketeszénvagyont, és beszerezte a kitermeléshez szükséges engedélyeket.
Nyolcvanmilliárd forintra lenne szükség
A cég egy olyan programot állított össze, amelyben a külszíni mellett a mélyművelésű bányák újraindítása is szerepel a Kelet-Mecsekben. A kutatások során kiderült, hogy elsősorban Máza és Váralja külterületén, nagyjából 10,5 négyzetkilométeres területen több mint 438 millió tonna kiváló minőségű, kokszolható, kilogrammonként átlagosan 19,8 megajoule fűtőértékű feketeszén található. A geológiai zárójelentés az 1,2 méternél vastagabb telepek szénvagyonát 280, az 1,6 méternél vastagabbakét pedig 230 millió tonnában határozta meg. Külszíni fejtéssel Nagymányok és Váralja térségében mintegy 4 millió tonna szén termelhető ki. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a mélyművelésű bányából a szenet korszerű technológiával viszonylag könnyen a felszínre lehet hozni. A számítások alapján a kiszolgáló létesítményekhez, illetve a vágatok kialakításához nagyjából 275 millió euróra, azaz 80-85 milliárd forintra lenne szükség.
Az óriásberuházás megvalósításában továbbra is elsősorban külföldi befektetőkre alapozna a Calamites. A bánya az indulást követően évi 1,2 millió tonna szén kitermelésére lehet alkalmas, két év után pedig teljes kapacitással 2,4 millió tonnás éves kitermeléssel működhet, nagyjából 80 évig. A mélyművelésű üzem közvetlenül kétezer, közvetett módon pedig 6-7 ezer dolgozónak adna munkát. A társaság terveiben nemcsak a kitermelés, hanem a szénre alapozva egy korszerű, jó hatásfokkal működő, a környezetvédelmi előírásoknak maximálisan megfelelő, tiszta szén technológiájú, kétszer 300 megawattos erőművi blokk telepítése is szerepel.
Orvosolható a magas kéntartalom
A fénykorában évente négymillió tonna szenet felszínre hozó és több mint tízezer dolgozót foglalkoztató mecseki szénbányát a rendszerváltás idején a veszteséges termelés, illetve környezetvédelmi aggályok miatt zárták be. Az itteni nagy fűtőértékű szén kéntartalma magas, 2-2,5 százalékos, ez azonban ma már korszerű berendezésekkel orvosolható. Ráadásul a hasznosítás mellett szólhat az alacsony, a versenytársakénál 35-40 százalékkal alacsonyabb ár is. Több szakértő szerint a metánkinyerés, illetve az úgynevezett elgázosításos technológia fejlődésével a mecseki szén ismét az érdeklődés homlokterébe kerülhet.
Napirenden a szénbányák újranyitása
Az országgyűlés jóváhagyásával a nemzeti energiastratégia a hazai szénvagyonnal mint tartalék energiahordozóval számol. A húsz éve leállított mélyművelésű bányák újranyitása azonban leghamarabb hat-hét éves előkészítés után képzelhető el, de az egyenként is akár százmilliárd forintos beruházások kockázata nagy, a képzett bányász kevés, a megtérülés pedig kétséges. A mélyből felszínre hozható kőszén helyett reális alternatívát inkább az olcsóbban kitermelhető lignitvagyon ígér.
Bár Magyarország szénvagyonát mintegy 8,5 milliárd tonnára becsülik a szakemberek, a Vértesi Erőmű Zrt. integrációjában működő, évi 600-700 ezer tonna kőszenet kitermelő Márkus-hegyi bányaüzem volt eddig az egyetlen, még termelő mélyművelésű bánya. Ezenkívül csak a Mátrai Erőmű Zrt. integrációjában működő visontai és bükkábrányi bányaüzem termel külszíni fejtéssel évi 8-8,5 millió tonna lignitet. Más hazai szénkitermelésről eddig beszélhettünk, pedig a rendszerváltás előtt még fél tucat bánya ontotta szenet. Mélyművelésű bánya működött a Mecseki, a Veszprémi, illetve az Oroszlányi, a Tatabányai és a Borsodi Szénbányák Vállalat területén, emellett a Mátraaljai Szénbánya Vállalat is jelentős külszíni kitermelést végzett.
Magyarország szénvagyonát mintegy 8,5 milliárd tonnára becsülik, ebből 2 milliárd tonna a feketekőszén, valamivel több mint 2,2 milliárd tonna a barnakőszén és 4,3 milliárd tonna a lignit. Meg kell különböztetni a földtani, illetve a kitermelhető szénvagyont. A lignit esetében például 5,4 milliárd tonna a földtani, ám ennél jóval kevesebb, csak mintegy 4,3 milliárd tonna a valóban kitermelhető mennyiség.
A barnakőszén esetében a 3,1 milliárd tonnás földtani mennyiségből pedig mindössze 2,2 milliárd tonnát lehet csupán a felszínre hozni. A kitermelhetőséget – hogy a készlet mekkora része hozzáférhető – a helyi földtani adottságok és a kitermelés technikai színvonala határozza meg.
szerző: richpoi.com
