A tévénézőknek mindössze 30 százaléka szokta végigülni a reklámblokkot, elsősorban a nők és az idősebbek – derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös felméréséből. A kutatás arra is rámutatott, hogy ugyan az új médiatörvényben (le)szabályozták a tévéreklámok hangerejét, a többség szerint ezzel nem csökkent a reklámok figyelemfelkeltő hatása.
A tévé a mai napig közkedvelt csatorna a hirdetők körében, hiszen tömegelérést biztosít: a 18-64 évesek 80 százaléka napi szinten tévézik, további 16 százalék ugyan ritkábban, de szintén leül a készülék elé – derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös felméréséből. Az eszköz népszerűségét mutatja, hogy 2011-ben naponta átlagosan 9268 reklámot vetítettek a hazai tévécsatornák (AGB Nielsen), ugyanakkor a hirdetőknek komoly problémát jelent a reklámkerülés. A KutatóCentrum felmérése szerint a tévénézők kevesebb, mint egyharmada szokta végigülni a hirdetésblokkot, a többség átkapcsol vagy kimegy a szobából. A nők és az idősebbek kevésbé reklámkerülők, ez mind a naponta, mind a ritkábban tévézők esetében igaz.
„A hirdetők komoly harcot vívnak a nézők figyelmének megragadásáért, a hangos reklámok sugárzása is a bevett technikák között volt. Az új médiatörvény értelmében azonban 2011. január 1. óta a hirdetések hallgató által érzékelt hangereje nem lehet magasabb, mint a környező műsorszámoké – mondta el Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. – Egy évvel az új szabályozás életbe lépése után kíváncsiak voltunk arra, hogy ez a változás hogyan befolyásolta a nézők reklám- és tévénézési szokásait.” Jó hír a hirdetőknek, hogy a nézők szerint a hangerő mérséklésével nem csökkent a reklámok figyelemfelkeltő hatása: a megkérdezetteknek mindössze 1 százaléka értett egyet azzal, hogy a kisebb hangerő miatt kevésbé figyel oda a hirdetésekre.
Ugyanakkor a legtöbben nem is érzékelték a változást: a válaszadók 59 százaléka nem vette észre, hogy a reklámok már nem hangosabbak a környező műsoroknál. A hirdetésekkel szembeni attitűd többnyire azoknál sem változott, akik észlelték a halkulást: közülük minden második megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy attól, hogy a reklámok nem hangosabbak a környező műsoroknál, még ugyanolyan zavaróak. „A reklámok nagyobb hangereje azok tartalmától függetlenül zavarja a nézőket: a válaszadók mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy a szórakoztató hirdetések akkor sem zavaróak, ha hangosabbak a környező műsornál” – emelte ki Sütő Anna. – „Ugyanakkor megjelentek olyan hirdetési formák, amelyek segítségével a hirdetők a notórius átkapcsolókat is elérhetik, ilyenek például a ’csak egy reklám’ vagy a ’képben kép megoldások’, amikor műsor közben a kép egyik sarkában fut a hirdetés” – tette hozzá a kutatási szakember.
A kutatás hátteréről:
A cikk adatai a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös kutatásának eredményein alapulnak, mely 2012. március 14. és 19. között online lekérdezéssel zajlott. A villámkutatásban 2094-en vettek részt, a minta kor és nem tekintetében reprezentálja a hazai 18-64 éves magyar lakosságot.
