Hol körmenettel, hol rakétával…
A húsvétot az összes jellegzetes előkészülettel és szokással együtt minden európai országban egy kicsit másképpen ünneplik.
Az ünnep egyik fő szimbóluma sok helyen a húsvéti tojás. Ezt nálunk a nyuszi hozza, Svájcban viszont a kakukk (naná!). Az a hiedelem, hogy a húsvéti tojást a nyuszi tojja, Németországból ered.
Németország – zölden és sok tojással
A családtagok egy helyen, a szülőknél vagy nagyszülőknél gyűlnek össze, a háziasszonyok és a gyerekek pedig feldíszítik a lakást. A vázába ágakat, barkát dugnak, amit kifúrt és színesre festett tojásokkal díszítenek. A zöldcsütörtök az országban az utolsó vacsora emlékének ünnepe (neve feltehetően a XII. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat). A zöldcsütörtök elnevezés mára egy táplálkozási hagyományt is teremtett: ezen a napon spenótot, salátát, zöldspárgát esznek, sőt az ételbe néha fiatal csalánt is főznek, hogy jó termés legyen. A nyuszik ekkor „készítik el” a színes tojáskákat, amiket aztán a német gyerekek izgatottan keresgélnek vasárnap a kertekben.
Belgium – tojásnapokkal
Belgium egyik városában, Kruishoutemben tényleg minden a tojás körül forog, húsvétkor. A város híres arról, hogy a helyi tojáskereskedőknek még a Napkirály ajándékozott jogot a városi vásár megtartására. A kruishoutemiek ezért minden évben Húsvét szombatján megnyitják a híres tojásvásárt. Ugyanezen a napon megválasztják a Tojásherceget, majd a következő nap választanak neki Tojáshercegnőt is (ld. a képen). Húsvét hétfőn pedig úgynevezett „tojásfogó” játékot játszanak, ami abból áll, hogy a templom tornyából leeresztett, apró ejtőernyőkkel ellátott tojásokat kell eltalálni.
Svédország – nagy társaságban, boszorkányokkal
A városlakó svédek a húsvétot vidéken töltik. A hagyomány úgy tartja, minél többen jönnek össze, annál jobb. Náluk nem annyira a vallási jellegen van a hangsúly, az ünnep inkább világias: a lényeg, hogy együtt legyenek a családdal és a barátokkal. A szombat itt a tojásevés napja, bár korábban ez az étek egykor a nagyböjt alatt tiltott fogás volt. Egyes vidékeken örömtüzeket gyújtanak, majd nagy lármát csapnak, hogy elűzzék a boszorkányokat. Nagycsütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik, a vázába gallyakat dugnak. Jellegzetes svéd húsvéti jelkép ez az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és kék-sárga tollakkal díszítenek.
A finneknél – csak csendesen
Az országban a nagyhetet csendeshétnek nevezik, mert Nagypéntektől kezdve az emberek nem érintkeznek, nem beszélgetnek egymással. A hagyománytisztelő finnek máig nem gyújtanak tüzet Húsvétkor és szigorúan betartják a böjt előírásait is: Nagypénteken csak naplemente után esznek először.Finnországban szokás a gyerekek körében a tojásgyűjtő körút. Ilyenkor szomszédoktól, ismerősöktől kérnek tojásokat versekért és énekekért cserében.
Lengyelország – vasárnapi családi reggelivel
Lengyelországban nagyszombat napján a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat a templomi szentelésre. A vasárnapi mise után otthon a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát: piros tojást, kenyeret, tortát, fehér kolbászkákat és marcipánt. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonykor a vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojásokat odaadják egymásnak.
Románia – locsolkodással, tojáskoccintással
Romániában a hagyomány szerint a család már reggel a templomba megy, ahonnan csak ebédre megy haza. Evés után a temetőbe mennek, ahol az évszak virágait (általában nárciszt és tulipánt) visznek elhunyt szeretteik sírjára. Ilyenkor találkozik a tágabb család, a temetőben beszélgetnek egymással és köszöntik egymást az ünnep alkalmából. Húsvétkor Romániában is jönnek a locsolók, akiket a meglocsolt lányok étellel-itallal kínálják. Érdekes eltérés azonban, hogy a nap végén a lányok locsolják meg a család idősebb nőtagjait. Az ünnepi asztalon báránysült illatozik, foszlós kalács csalogatja a vendéget, és szebbnél szebb írott tojások is láthatók, amelyekkel húsvét éjszakáján koccintani szokás. Az emberek a „Krisztus feltámadott! Valóban feltámadott!” köszöntéssel üdvözlik egymást néhány napig, még az utcán is.
Bulgária – tojásos hiedelmekkel
Bulgáriában az első piros tojással a gyerekek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek, és egy tojást a veteményesbe is tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz. A régi hagyományok szerint a Húsvétot három napig táncmulatsággal, játékokkal ünneplik.
És ahol különösen hangos és színes az ünnep…
Az angoloknál – tojásgurítással és felvonulással
Az angoloknál az egyik legismertebb szokás, hogy húsvétkor a falvak és városok lakói kimentek a környékbeli dombra, és azzal versenyeztek, hogy ki tud úgy legurítani a dombról egy tojást, hogy az túlélje a kalandot. Másik szokás a szelleműzés vicces nadrágban: az ünnep vasárnapján a férfiak furcsa, fehér rövidnadrágot húztak piros zsinórdíszítéssel, és abban táncoltak és énekeltek. Mára már inkább csak a szórakoztató jellege maradt fenn ennek a szokásnak.
A hagyományokon kívül az angoloknál rengeteg vidám, színpompás felvonulás és kirakodóvásár fűződik a húsvéti ünnepekhez. Egy legenda a húsvéthétfőre vonatkozik: a viktoriánus korban egy hiúságáról ismert szépasszony minden évben a húsvétot használta fel arra, hogy pazar ruhatárát felvonultassa a londoni Battersea Parkban. 1962 óta látványos ezért látványos felvonulásokat rendeznek itt, ahol a vurstlitól a lovas bemutatóig és a kirakodóvásárig minden megtalálható.
Görögország – kereszttel és rakétával
A görög temperamentum megmutatkozik a húsvéti ünneplési szokásokban is, természetesen a vallási szokásokon kívül. Van olyan görög sziget (Chios), ahol a szigetlakók rakétákkal készülnek a Húsvétra: látványos és néha veszélyes tölteteket rögzítenek a házak, templomok falához, amik egymást próbálják elpusztítani. A „rakétaháborúban” sajnos az épületek sokszor megsérülnek, ennek ellenére a lakosok ragaszkodnak a hagyományhoz. Más szigeten (Hydra) az a szokás, hogy a nem termő fákat Húsvétkor megperzselik, ezzel ösztönzik őket a termékenységre, a bő termésre.
Spanyolország – fergeteges flamencóval
A hispánoknál nem maga a húsvét számít a legfőbb ünnepnek, hanem az azt megelőző nagyhét. Virágvasárnaptól kezdve a településeken vallásos körmeneteket tartanak. A felvonulások legnagyobb látványosságai a gazdagon feldíszített trónokon körbevitt Mária- és Jézus-szobrok. A Semana Santa (Szent Hét) Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. Ezek után hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt.
Szerző: [fehér.k]
Fotó:A kruishoutem-i hercegi pár
Forrás:hirland.hu
