A Bükki Nemzeti Park területébe tartozó Nagymezőn 2012. március 26-án következett be avartűz, amelyben közel 2 ha erdő, valamint 40 ha gyep égett le.
Botanikai szakvélemény
A tüzet követő helyszíni felmérés alkalmával megállapításra került, hogy a leégett területen a tavalyi száraz növényi anyag teljes egésze elégett. A tűz gyorsan áthaladt a területen, mindössze a bokrok, bokorcsoportok, magányos fák tövében alakultak ki tartósabb tűzfészkek, mivel itt több éghető szervesanyag halmozódott fel. Ezek egy része a káresemény másnapján is még izzott. A tűz a miskolci oldalon keletkezett és ÉK-DNy-i irányban terjedt.
A terület déli szegélyében lévő napsütéstől védett északra néző zugaiban még hófoltok voltak, amelyek nagymértékben hozzájárultak a tűz terjedésének megállításában. Megállapítást nyert az is, hogy a terület egy részén, főleg a töbrökben illetve azok északra néző oldalain a talaj még fagyott állapotban volt a tüzet követően is, így itt a tűz nem érintette a gyep avarszintjét. Ez lényeges szempont a védett növényfajok áttelelő képleteinek túlélése érdekében. A déli kitettségű sziklás oldalakon a talaj már nem volt fagyott, viszont a mélyebb talajrétegű részeken még kellően nedves volt, ezért itt sem érintette a tűz a felső szervesanyagban gazdag talajréteget, és itt is megfigyelhető volt az avarréteg részbeni megmaradása. Az erősen sziklás, igen sekély talajrétegű részeken a tűz egészen a talajfelszínig elemésztette a fűavart. Ilyen foltokat elsősorban a látogatás elől elzárt fokozottan védett területen találhatóak.
A leégett területen 4 fokozottan védett, 62 védett és 25 lokális értékű növényfaj fordul elő, amelyből kettő (leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae)) Natura 2000 jelölőfaja HUBN20001 azonosító számú kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek. A hóvirág (Galanthus nivalis) és kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) a 92/43/EGK irányelv V. függelékben szerepel.
A károk felmérésénél elsődleges szempont volt a védett növényfajok fenológiai ritmusának illetve áttelelő képleteinek, földfeletti részeik alapján történő rangsorolás. A védett növényfajok közül 4 fajnak kezdődött meg a virágzása: a hóvirág (Galanthus nivalis) a terület nagy részén teljes nyílásban volt; a farkasboroszlán (Daphne mezereum) a virágzás első felében járt; a nyugati csillagvirág (Scilla drunensis) a virágzás legelején tartott; a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) bimbós állapotban volt. A földfelszín felett lévő védett cserjefajok közül a havasi ribiszke (Ribes alpinum) és a havasalji rózsa (Rosa pendulina) bokraiban már megindult a nedvkeringés és a rügyek duzzadtak, néhol kihajtás kezdetén, ún. egérfüles állapotban voltak.
Az örökzölden áttelelő fajként a kapcsos korpafűt (Lycopodium clavatum) kell megemlíteni, amely szintén előfordul a területen.
A tűz által a védett természeti értékekben okozott kár a fajok fenológiai állapotával, valamint az áttelelő képletek talajfelszínhez viszonyított helyzetével van összefüggésben. A bejárás során egyértelműen 9 védett növényfaj esetében állapítottunk meg károsodást. Több esetben egyértelműen kizárható még a károsodás is, ezek a talaj mélyebb rétegeiben lévő áttelelő képlettel rendelkező fajok (hagymások gumósok), valamint a fagyott talajjal rendelkező területen élő növényfajok. A sztyeprétekkel fedett déli, sziklás töböroldalakban lévő még nyugalmi állapotban lévő növényfajok közül egyértelműen csak a tarka nőszirom (Iris variegata) és a pázsitos nőszirom (Iris graminea) esetében állapítható meg károsodás. Mindkét fajnak a felszínen találhatóak meg a rizómái.
A károsodott és a nyugalmi állapotban lévő, de az erősen megégett területeken előforduló növényfajoknál is az év közepén elvégzett újbóli felméréssel lehet megállapítani a pusztulás tényét és mértékét illetve a regenerálódás arányát.
A két helyszíni szemle alapján egyértelműen károsodott növényfajok a következők:
1. Daphne mezereum L. — farkasboroszlán (Pénzben kifejezett tv. értéke: 10 000 Ft)
2. Galanthus nivalis L. — hóvirág (Pénzben kifejezett tv. értéke: 10 000 Ft)
3. Iris variegata L. — tarka nőszirom (Pénzben kifejezett tv. értéke: 5 000 Ft)
4. Iris graminea L. — pázsitos nőszirom (Pénzben kifejezett tv. értéke: 5 000 Ft)
5. Lycopodium clavatum L. — kapcsos korpafű (Pénzben kifejezett tv. értéke: 10 000 Ft)
6. Pulsatilla grandis WENDER. — leánykökörcsin (Pénzben kifejezett tv. értéke: 10 000 Ft)
7. Ribes alpinum L. — havasi ribiszke (Pénzben kifejezett tv. értéke: 10 000 Ft)
8. Rosa pendulina L. — havasalji rózsa (Pénzben kifejezett tv. értéke: 10 000 Ft)
9. Scilla drunensis SPETA — nyugati csillagvirág (Pénzben kifejezett tv. értéke: 2 000 Ft)
A nem védett növényfajok közül a terület tájképi értékét képező boróka állomány is jelentősen károsodott, és valószínűsíthetően el is pusztult. A boróka a tájképi értéke mellett fontos szerepet tölt be a gyepterület mozaikolásában, és élőhelyet jelentett árnyékolásával számos félárnyékot kedvelő, erdőszegélyekben megtalálható növény és állatfajnak egyaránt (pl. Ribes alpinum, Rosa pendulina, Lilium martagon, Daphne mezereum). A boróka mikroélőhelyteremtő hatása mellett árnyékolásával a gyepek szerkezetére is hatással bírt, valamint gátolta a napsugárzásnak kitett részeken a talaj gyors kiszáradását, ezáltal csökkentette az aszályérzékenységet.
A leégett területen belül az alábbi gyeptársulások fordultak elő:
1. sisakvirágos (Aconitetum gracilis (Zólyomi 1934) Soó 1964)
2. szibériai nőszirmos (Iridetum sibiricae Philippi 1960)
3. hegyi sásos szálkaperjerét (Carici montanae-Brachypodietum Soó 1947)
4. szőrfűgyep (Festuco ovinae-Nardetum Dostál 1933)
5. hegyi száraz rét (Agrostetum coarctatae-tenuis (Hargitai 1942) Soó 1971)
6. palástfüves franciaperjerét (Alchemillo vulgaris-Arrhenatheretum (Oberd. 1957) Sougn. et Limb. 1963)
7. verescsenkesz-rét (Anthyllido-Festucetum rubrae (Máthé et Kovács 1960) Soó 1971)
8. nádképű kékperjés (Molinietum arundinaceae Szodfridt et Tallós 1974)
9. északi lejtősztyeprét (Pulsatillo montanae-Festucetum rupicolae (Dostál 1933) Soó 1964)
Sulyok József – Élővilágvédelmi osztályvezető – BNPI
