Az amerikai fizetőeszköznek, amelyet hétköznapi nevén „greenback”-nek, vagyis zöldhasúnak is szólítanak, újra igen jó hetei vannak. Folyamatos erőt mutat más befektetésekkel, főleg a nemes- és az ipari fémekkel, valamint a nyersolajjal szemben. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy az amerikai gazdaságpolitika alakításában döntő szerepet játszó intézmények és azok vezetői igen határozott üzeneteket küldenek a világ számára arról, hogy az Egyesült Államok gazdasága visszatért a gyógyulás útjára. Ezen állítások hitelességét pl. a munkaerőpiaci vagy belső fogyasztási adatokkal erősítik meg.
A tények valóban magukért beszélnek és a közreadott tengerentúli információkat az eurózóna is irigykedve figyelheti. Ráadásul az arany árát a kínai ipar gyengébb teljesítményéről, az indiai ékszerkereskedők a nemesfémre kivetett különadó miatti sztrájkjáról és az európai gazdaságokról szóló cseppet sem lelkesítő hírek is rendesen lehúzzák. Csekély vigasz, de aranynál még nagyobb veszteséget könyvelhetett el a platina, amely igen hamar elvesztette a legdrágább nemesfém címét újfent a sárga fém ellenében.
Mit lehet ilyenkor tenni? Sírjunk vagy nevessünk?
Nehéz a bölcsek kövére rálelni, de van egy dolog, amiről azért ne feledkezzünk el, amikor aggódva figyeljük arany és ezüst befektetéseink „botladozását”. Ez év novemberében a világ első számú hatalmát megtestesítő országban, az Egyesült Államokban elnökválasztás lesz. Az ilyen súlyozott politikai események természetes velejárója, hogy a vezető pozícióban lévő államférfi és pártja a pozitív, saját sikeres tevékenységét igazoló üzenetek küldésére összpontosít. Ebben partnerre talál az amerikai jegybank (FED) Kormányzótanácsának tagjaiban, akik lényegében függetlenek a washingtoni adminisztrációtól egy 1913-ban elfogadott törvény alapján. Ugyanakkor az is látszik, hogy a FED által képviselt gazdasági irányvonal több ponton találkozik az Obama elnök által folytatott válságkezelő módszerekkel, pl. gondoljunk csak az alacsony banki kamat politikára, amelyen 2014-ig nem kívánnak változtatni, vagy arra, hogy a gazdaság lassulásának észlelésekor rögtön megnyomják a bankóprés gombját, hogy minél több pénzt pumpáljanak a gazdaságba.
Obama újraválasztásának kilátásai nem rosszak, de közel sincs olyan jó helyzetben, mint egy-két korábbi demokrata elnök, pl. Bill Clinton. Mi több, még azt sem tudjuk, hogy a republikánus oldalon ki lesz a kihívója. A konzervatív jelöltek között jelenleg egyre kiélezettebb a verseny az előválasztásokon. A győztes majd nemcsak a saját gazdasági stratégiájával fog harca szállni az elnöki székért, hanem nagy valószínűséggel figyelembe veszi volt pártbeli ellenlábasai politikájának azon elemeit is, amelyek az amerikai választók szélesebb tömegeit lesznek hivatott megszólítani a végső siker reményében. A piacok hangulata, így a dollár is kivárásra fog berendezkedni a két fő politikai oldal közötti versengés időszakában és az adott gazdasági helyzet, valamint a befektetői hangulat függvényében fognak reagálni Obama elnök és kihívója üzeneteire. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy pl. éppen a republikánus oldal által szorgalmazott általános adócsökkentés talál majd kedvezőtlenebb fogadtatásra a piacokon, s ez könnyen a zöldhasú aranyéletének végét jelentheti.
Elemzők továbbra is kitartanak azon véleményük mellett, hogy az arany jelenlegi gyengélkedésének esetében a fentiekben ismertetett okok mellett az is jelentősebb szerepet játszik, hogy a piac folytatja annak felmérését, milyen szintig képes gyengülni a sárga nemesfém. Ennek legalsóbb szintjét akkor 1650-1620 USD/unciában jelölték meg és ezt az elmúlt napok eseményei igazolni látszanak. Az ennél alacsonyabb árszintnek csekély esélyt adnak, mivel a jegybankok továbbra is szorgosan váltják át valutatartalékjaikat aranytömbökre. Ezenkívül a befektetői oldalon is fennmarad a folyamatos keresleti igény, még ha az hullámzó képet mutat.
Rövid távon tehát továbbra is számolnunk kell a dollár arannyal szembeni viszonylagos dominanciájával. Ez a helyzet viszont az amerikai elnökválasztás élesedésével, a nemesfémekben lévő nyereségpotenciál további kiaknázása utáni (akár spekuláns célú) befektetői igény erősödésével, valamint a globális gazdaság gondjait kiváltó és azokat azóta is fenntartó okok változatlansága miatt kár lenne nagyobb mennyiségű zsebkendő vásárlásába beruháznunk. Némi túlzással azt is mondhatjuk: az erre szánt pénzért is vegyünk aranyat vagy ezüstöt!
Már hoztunk egy felelősségteljes döntést, hogy hosszú távú céljaink elérése érdekében vagyonunk kisebb-nagyobb részét nemesfémbe fektettük. Az idő igazolja lépésünk helyességét és néhány év múlva már úgyis „csak” a nemzeti és egyetemes történelem része lesz a 2014-es amerikai elnökválasztás. Nem volt ez másképp az előző voksolásokkal sem…
Forrás:arteus-capital
