„Harsányi Látványdisznótor: Amikor valakinek halnia kell Harsányban – Szúrt sérülés okozta a halálos sebet, az elkövetők ittak, és jót lakmároztak áldozatuk testéből.
Véres dráma játszódott le szombaton hajnalban Harsányban. Egy férfi kést ragadott, és szíven szúrta az ember legjobb barátját. Szabó Gergely, Harsány polgármestere a vérengzésnek nemcsak szemtanúja, de felbujtóként maga is részese volt. Az elkövetők jófajta vörösborral és illatos pálinkával ünnepelték áldozatuk halálát. A legtöbben – igencsak tévesen – úgy gondolják, hogy az ember legjobb barátja a kutya, pedig ennek semmi alapja: e címre valójában a disznó formálhat igényt, hiszen feláldozza értünk az életét, és nincs olyan porcikája, amit ne lehetne elfogyasztani.
A harsányi szurkálás sem volt más, mint egy disznóölés, egészen pontosan: az első Harsányi Látványdisznótor. Harsányban semmi értelmét nem látták annak, hogy a közmunkások csak kapirgáljanak, úgy gondolták, valódi értékteremtő munkát kell adni az embereknek, aminek kézzel fogható, esetleg megrágható eredménye van. Felújították a falu határában lévő disznóólat és malacokkal népesítették be. S hogy legyen mivel táplálni a jószágot, gazdálkodni kezdtek. Ma tizennégy hektáron termelik meg a községi disznóól számára a takarmányt, aztán amikor a malackák felcseperednek, kés alá vetik őket. Mindezt Szabó Gergely polgármestertől tudtuk meg, aki még arról is beszélt, hogy a felnevelt disznók hogyan jutnak vissza a harsányiakhoz. A vágóhídon kivéreztetett állatok fél disznóként érkeznek meg a község konyhájára, ahonnan iskolásokat, óvodásokat és a közösségi étkeztetés más résztvevőit táplálják. „Így nem csak azt tudjuk, mit eszünk, de azt is, hogy a disznó mit evett”, mondta a polgármester, aki beavatta munkatársunkat a szombati nap kronológiájába.
A két disznó hét órakor csendesedett el, miután vérüket vették, aztán az iskola udvarán szalmával, hagyományos módon megperzselték, felbontották őket.”
„Reggelire hagymás sült vért kaptak a megjelentek, ami – Bihari Lajosné alpolgármestertől származó információink szerint – másképpen készül, mint másutt. Az eredeti harsányi sült vérhez a legfőbb alapanyagot ugyanis nyers állapotában folyamatosan kavargatják, hogy meg ne alvadjon – másutt egy jó marék sót kevernek a vérbe, hogy ezt elérjék -, aztán hagymás, fokhagymás ágyon sütik ízletesre. Aki kóstolta, az egyetérthet e sorok lejegyzőjével: már emiatt érdemes volt szegény disznóknak az életüket adni.”
„Pedig az ételek java még hátra volt: asztalra került a friss disznóhúsból sütött pecsenye, és a rózsás-roppanós, mégsem száraz tepertő, majd este a disznótoros legfőbb alkotóelemei, a hurka és a kolbász. Egyébként a hurka is más Harsányban, mint másutt: itt konszenzusos hurkát töltöttek. Két iskola két receptje ütközött, de emiatt a reggeli vérontást nem követte újabb, a böllérek megállapodtak egymással a helyes fűszerezés és más – évtizedes barátságokat is próbára tevő – kérdésben.”
„A látványdisznótor ötletét egyébként az adta, hogy már faluhelyen is egyre kevesebben tartanak jószágot, s míg húsz éve még minden téli reggelen számítani lehetett rá, hogy valahol felvisít egy éppen akkor halálra sebzett disznó, ma ez már szinte csodaszámba megy. A harsányi gyerekek között is sokan vannak olyanok, akik maguk még soha nem láttak disznóölést, pedig néhány évtizede még apáik tartották a tálat a vérző állat nyakához. Most volt alkalmuk belekóstolni a disznótor hangulatába, amire Harsányban a helyiek vendégszeretete tette fel a koronát.”
Forrás: Észak-Magyarország, Fénykép: Teleház
