Kazincbarcika – Ezt a szomorú statisztikát dr. Szántó János professzor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke osztotta meg a hallgatósággal egy egészségmegőrző előadáson, melyet az Újkazinci városrészen rendeztek.
Az Európai Unió által támogatott városrész rehabilitáció keretében 2011 őszén kezdődött el az az egészségmegőrző programsorozat, melynek keretében már Dr. Zacher Gábor, Dr. Czeizel Endre és Nagy Bandó András is járt Kazincbarcikán. Az első idei előadást hazánk egyik legtekintélyesebb onkológus professzora dr. Szántó János tartotta, fókuszban a daganatos megbetegedések és azok gyógyításának lehetőségei álltak.
2007-ben 36 ezren haltak meg
Magyarországon ma minden negyedik ember rákban hal meg, ez a szám 2007-ben 36 ezer volt. Éves szinten 70 ezer (!) új beteg jelenik meg, s ma hazánkban csupán 12 helyen végeznek komplex ellátást. A keringő betegek száma 250 ezerre tehető és csupán csak 350 olyan szakember van ma Magyarországon, aki képes a daganatos betegségben szenvedők legszakszerűbb ellátására. További szomorú statisztikai adatokat is elmondott Szántó János: eszerint a rákbetegségben szenvedők csupán 13 %-a kapja meg mindhárom olyan módszert, amivel állapota javulhat. Ez felveti az ellátó helyek problémáját, ahol nincs megfelelő háttér és szaktudás a komplex kezeléshez. De felveti az esélyegyenlőség kérdését is; hogy egy alföldi tanyán élő középkorú nőnek például ugyanolyan esélyei vannak-e a gyógyulásra, mint egy Pesten, az előkelő negyedben lakó magyar állampolgárnak.
Prevenció és odafigyelés
A szakember szerint a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban a legnagyobb baj az, hogy nem tudjuk, hogy mit eszünk, és nem mondunk le a káros szenvedélyeinkről. Emellett sajnos nem járunk szűrővizsgálatokra és a kezeléseket tekintve sem biztos, hogy mindig a legjobb helyen, a legjobbat kapjuk.
„A baj nem az, hogy rákja van az embernek, hanem az, hogy az áttétek okozta méreganyag tömeg összeegyeztethetetlen az élettel” – mondta előadásában a professzor.
Éppen ezért kiemelten fontos a megelőzés, a testünkre odafigyelés és az orvos időben történő felkeresése, a megfelelő vizsgálatok elvégeztetése. De fontos lenne a korai felvilágosítás, a téma oktatási anyagba történő beépítése, a média szemléletváltása és az emberek tudatformálása.
A beteg orvos kapcsolatról is megosztott egy tanúságos gondolatot a professzor:
„Nem a beteget, hanem a betegséget kell elpusztítani. Azaz minden kezelésnek, terápiának meg vannak a határai, s ezt minden orvosnak tudomásul kell vennie.”
Az előadást követően a hallgatóság tagjai kötetlen jelleggel információt cseréltek, s kérdéseikkel, saját betegség-történetük felidézésével próbálták még jobban körbejárni a daganatos megbetegedések témáját. Szóba kerültek a különböző „pénzes” vizsgálatok, az emlőműtéteket követő rehabilitációs kezelések „hiányosságai” és a kezelés, orvos-beteg kapcsolatok problémái.
Mi lesz veled kórház?
Az előadást megelőzően a bevezetőben szót kapott Dr. Héjja Mária, a Debreceni Egyetem Kazincbarcikai Kórházának igazgató-főorvosa. A szakember kiemelte a prevenció fontosságát és azt, hogy a debreceni egyetemmel történő együttműködés egyik nagy pozitívuma, hogy olyan nagytekintélyű orvosok is rendelnek Kazincbarcikán, mint az előadó professzor.
Aztán kissé eltérve a témától a kórház helyzetéről, kilátásairól beszélt. Mint mondta: nagy valószínűséggel funkcióváltó kórház lesz a barcikai, ahol szűkülni fog az aktív ágyak száma és várhatóan bővül majd a krónikus ellátás. Ami nagyon fontos információ, hogy a járóbeteg ellátás nem szűnik meg Barcikán, sőt ennek bővülése várható. Az amerikai, nyugati trendeknek megfelelően erősödik majd a nappali / egynapos ellátás, és a sürgősségi terület is tovább bővül. Ezek még nem végleges információk, hiszen az egyeztetések, érvek-ellenérvek ütköztetése folyamatos, de a kilátások nem olyan rosszak, mint azt sokan a városban, térségben terjedő pletykákból gondolnák. Az intézményi, egyetemi és a városvezetés azon dolgozik, hogy Kazincbarcikán továbbra is legyen kórház, ellátás a rászorulóknak és munkahely az egészségügyben dolgozóknak.
Képforrás: O Pont fotó / Pálinkó Gábor
