A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően változtassa meg a felvételi keretszámokról hozott döntését; a hallgatói szervezet indoklása szerint nem látszik, hogy a keretszámokat átgondolt módon, a különböző kutatások eredményeit figyelembe véve, szakmai alapon határozták meg.
A HÖOK pénteken az MTI-hez is eljuttatott közleményében azt kérte, amennyiben készültek olyan háttéranyagok, elemzések, demográfiai kimutatások, amelyek alátámasztják a keretszámok megalapozottságát, azokat az oktatási államtitkárság mielőbb hozza nyilvánosságra.
Mint írták, a közzétett keretek megtartása véleményük szerint egyes szakokon kimagasló túljelentkezést okoz, míg más szakokon állami ösztöndíjas helyek maradnak majd betöltetlenek. Reális esélyét látják annak, hogy az átalakuló finanszírozási körülmények veszélyeztetik a tudományos műhelyként létező tanszékek struktúráját, ezáltal pedig a hazai értelmiség képzésének szellemi alapját, továbbá a magyar tudományos élet fejlődését.
Súlyos problémának látják a jog- és igazgatástudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területre felvehető jelentkezők létszámkeretének durva csökkentését. „Nem látjuk, hogy a kormány döntését milyen szempontok alapján hozta meg: azt biztosan állíthatjuk, hogy nem vette figyelembe a felsőoktatási intézményekben zajló diplomás pályakövetési felmérések eredményeit, sem a munkaerőpiac visszajelzéseit, hiszen ezek jól láthatóan kimutatják, hogy az e területen végzettek elhelyezkedési esélyei kimagaslóak az átlaghoz képest” – fejtették ki.
Nem látják a megoldását annak a problémának sem, hogy amennyiben a keretet meghaladó létszámú felvételiző éri el a maximum ponthatárt (az előző évek felvételi ponthatárai jellemzően e szakokon voltak a legmagasabbak) milyen módon rendezik felvételüket.
Felidézték, a HÖOK már számos alkalommal kijelentette, hogy több szempontból sem tartja jó megoldásnak a felsőoktatásba bekerülő, az állam által finanszírozott képzésben részesülő hallgatók létszámának szűkítését. Véleményük szerint az állam által teljes ösztöndíjjal támogatott képzésekre felvehető létszám drasztikus csökkentését (közel 40 százalék) még a jelenlegi gazdasági körülmények figyelembe vétele mellett sem engedheti meg magának az ország, hiszen „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”.
Támogatták és jelenleg is támogatják azt a törekvést, hogy a műszaki és természettudományi képzési területen növeljék a felvehető hallgatók létszámát, miközben azt látják, hogy az állami ösztöndíjas keretek e területeken is csökkennek. Szintén értetlenül állnak a felsőfokú szakképzések drasztikus (65 százalék) szűkítése előtt is – olvasható közleményben.
Kitértek arra is, hogy a magyar felsőoktatásba jelentkezők jelentős hányada a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, a társadalomtudományi valamint a jogi- és igazgatási képzési területek valamely szakára adja be jelentkezését. Ezen a tendencián csak a közoktatás – kiemelten a középfokú oktatás átgondolt reformjával lehet, illetve lehetett volna változtatni, épp ezért fontos kimondani: a jelenleg kialakult helyzetért nem a most felsőoktatásba jelentkezők a hibásak. A keretek ésszerűtlen megváltoztatásával sem érhető el, hogy például az eddig jogász vagy történelem szakra felvételiző informatikára vagy mérnökképzésre jelentkezzen.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Mint mondta, mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot, közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti.
Közlése szerint az új felsőoktatási törvény értelmében három finanszírozási forma lesz. Mintegy 34 ezer hallgatónak – „értelemszerűen a legjobbaknak”, a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon – száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15.550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: a kabinet „ezáltal bővíteni tudja azoknak a képzéseknek a körét, amelyek vélhetőleg a gazdaság motorjai lesznek”.
A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a diákhitel 2., amely „komoly állami kamatgaranciával” fedezi az érintett hallgatók tanulmányait – ismertette az oktatási államtitkár. Megjegyezte, hogy megmarad a diákhitel 1. is, amelyet mindenki igénybe vehet.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a kormány a 2012-ben államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát mindössze 34 ezerben határozta meg.
Az MRE azt javasolta: a felsőoktatásban az államilag támogatott képzések létszámkereteit 2012-ben és azt követően úgy határozzák meg, hogy egyetlen keretszám vonatkozásában se legyen az előző évihez képest 25 százaléknál nagyobb az eltérés.
Mint kifejtették, egyetértenek azzal a kormányzati törekvéssel, hogy a létszámkeret elosztásakor előnyben kell részesíteni a műszaki, az informatikai és a természettudományos képzéseket. Ugyanakkor indokolatlanul kevésnek tartják a gazdaságtudományi és a jogi képzési területen az állami képzésben tervezett 250-es és 100-as hallgatói létszámot, amely a tavalyi, teljesen betöltött létszámkeret 5,1, illetve 12,5 százaléka.
