A nagy jelentőséggel bíró téli ünnep minden nyelvben más és más nevet kapott…
A magyar Karácsony szó jelentése szláv eredetű, a szláv korcsun szóból ered, amely lépőt, átlépőt jelent. A szó jelentése utal az új esztendőbe való átlépésre.
Ugyanígy az angol Christmas Jézus Krisztus nevére utal. Ezzel szemben a német Weihnacht és a holland kertsmisse szent éjt jelent, tehát a szavak jelentése egyházi eredetű. A francia Noel, az olasz natale, a spanyol navidad, valamint a walesi nadoling a latin Natalis szóból erednek, melynek jelentése születés. A karácsony megnevezésére létezik még a skandináv Jul kifejezés. Nem lehet tudni pontosan mit jelenthetett, de nagy valószínűséggel a télnek azt a szakakszát, amelyet ma is a téli ünnep időszakának tekintünk.
A történet
Mindenki ismeri a Karácsony vallási eredetét, hisz napjainkban a legelterjedtebb magyarázata az ünnepnek. Tekintsük át röviden miről is szól.
Körülbelül kétezer évvel ezelőtt élt Izráel egyik városában Názáretben egy Mária nevezetű nő. Egyik éjjel megjelent előtte Gábriel arkangyal és tudtára adta, hogy hamarosan gyermeke fog születni, aki Istennek fia lesz. Mária megijedt, hiszen nem értette milyen tervei vannak Istennek vele, de az angyal megnyugtatta, mondván, hogy ez így helyes, ennek így kell lennie.
Máriát nemsokára feleségül vette József. Népszámlálás céljából, a családnak el kellett hagynia Názáretet és a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe mentek. Amikor megérkeztek Betlehembe sehol sem találtak helyet és mivel Mária érezte, hogy közeleg a szülés ideje egy istállóba húzódtak be. Így született meg a kis Jézus, akit a jászolba fektettek.
A közeli mezőn lévő pásztorokat egy angyal értesítette Isten fiának születéséről. A pásztorok elindultak, hogy megcsodálják a kisfiút.
Eközben három bölcs is útnak indult. Számukra a betlehemi csillag jelezte az Úr Jézus születését és azt a helyet ahol megtalálhatják az újszülöttet.
A pásztorok a bölcsekkel együtt rátaláltak a szent családra, térdre borultak előttük és ajándékkal halmozták el őket.
Az ünnep keletkezése
Az ünnep 325 és 335 között keletkezett Rómában. Célja az volt, hogy lezárja a Jézus Krisztussal kapcsolatos vitákat és népszerűsítse a niceai zsinat határozatát, amely szerint Jézus Isten és ember egy személyben. Az ünnep napjának kiválasztása sok problémát okozott, mivel ebben az időben számos nézet létezett Jézus születésének időpontját illetően. Egyesek szerint 20-án, mások szerint április 18-án vagy 19-én, ismét mások szerint November 25-én vagy január 6-án született Jézus. A választás mégis December 25- ikére esett, hogy ellensúlyozzák a “Sol invictis” (legyőzhetetlen nap) pogány ünnepét. Így bevezették Krisztusnak a “Sol Salutisnak” (az üdvösség napjának) ünnepét. Jézus születésének ünnepe új tartalamt kapott és a húsvéti böjthöz hasonlóan, előkészületi időt csatoltak az ünnephez (lásd Advent).
Jelképek
Angyal
A Karácsonynak számos ünnephez hasonlóan vannak jelképei. Egyike ezen jelképeknek az angyalok. Az angyalok, a Bibliában az Úr köldötteként keresik fel az embereket. A keresztény művészet az angyalokat kezdettől fogva férfiént jelenítette meg, antik római viseletben. Eleinte az angyalok nem viseltek szárnyakat, a IV. Századtól jelennek meg a szxárnyas angyalok, majd a késő reneszánsztól a szárny ismét eltűnik a vállukrók. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három legnépszerűbb: Mikhaél, Gábriel, Ráfael. Mikhaél az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje. Névnapja szeptember 29-én van, az őszpontot vigyázza. Gábriel a hírhozó. Névnapja március 24-én van, a tavaszpontot vigyázza. Ráfael a gyógyító és az őrangyalok között az első.
Gyertya
A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A magyar néphit úgy mondja, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya végigkíséri az embert az életen, a keresztelő alkalmával éppoly jelentős, szimbolikus szerepet játszik, akárcsak a születésnapi tortán, a haldokló mellett vagy a ravatalnál.
Hogyan ünneplik a Karácsonyt világszerte?
Általában mindenhol December 25-én kezdődik a Karácsony ünnepe, bár vannak olyan keresztény vallások is, ahol január 6-án ünneplik a Karácsonyt. Az alábbiakban a ma.hu alapján összeállítottuk, hogyan ünnepelnek különböző országokban.
Írország
A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy az öregúr se maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára.
Spanyolország
Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.
Belgium
A gyermekek nem ilyenkor, hanem december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.
Mexikó
Az ünnep estéjén énekesek vonulnak az utcára, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre csengettyűket és gyertyákat erősítenek. Így mennek át a városon, egészen a templomig.
Norvégia
Karácsonyeste csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok – kéz a kézben – körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.
Kenya
Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik.
Svédország
Karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat.
Anglia
A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.
Olaszország
Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz. Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő új évben.
Ausztria
A Mikulás (Heiliger Nikolaus) december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én pedig a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek izgatottan várják, hogy megszólaljon a csengettyű. Csak ezután léphetnek a gyertyákkal, díszekkel és édességgel feldíszített karácsonyfát rejtő szobába.
Libanon
A családok karácsony előtt egy hónappal gabonamagvakat ültetnek. December 24-én pedig a cserepeket a karácsonyi barlang és a karácsonyfa köré helyezik. A barlang Jézus születésének helyszínére utal.
Franciaország
A kisebb gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az ajándékot. A nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére, majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.
Németország
A németek karácsonykor nagyon feldíszítik a házat. Az ablakokba fakeretre erősített színes gyertyaégőket vagy színes képeket szerelnek, amelyek nagyon szépen mutatnak a téli éjszakában. A lakások többségében megtalálható a Betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja.
Új-Zéland
A karácsony náluk a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak.
Dél-Afrika
Itt is nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben rendszerint valami ennivaló finomság van.
Finnország
A Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. Karácsony napján a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához, hogy gyertyát gyújtson emlékükre.
Ukrajna
A gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.
Ausztrália
A Mikulás „szánját” nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd lemennek a tengerpartra, vagy krikettet játszanak.
Csehország
Az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.
Lettország
A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.
Portugália
Az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerülnek. Az ünnepi vacsora: sózott, szárított tőkehal burgonyával.
Svájc
Zürichben ilyenkor mesevillamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A srácok karácsonyi dalokat énekelnek, közben pedig édességeket osztanak nekik.
Amerikai Egyesült Államok
Ahány etnikum él Amerikában, annyiféleképpen ünnepli a karácsonyt. A Kelet-Európából származó család pulykát készít karácsonyra, de a lengyel nagyszülők még ma is a keilbasit (lengyel kolbász) kedvelik. Az olasz származású férj viszont ragaszkodik a lasagne-hoz.
Forrás: www.szatmar.ro
