„A nemzeti bevételek több mint 20 %-a származik a vállalkozások által a polgároktól beszedett hozzáadottérték-adóból. Ez az adó így jelentős hatást gyakorol valamennyi uniós polgárra. Az Unió áfarendszerét azonban 40 évvel ezelőtt hozták létre és a szabályozás ma már nem felel meg szolgáltatásközpontú, technológiaalapú gazdaságunknak. Elérkezett az idő, hogy nagyszabású reformot hajtsunk végre az áfa területén” – jelentette ki Algirdas Šemeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az auditért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos. Erre alapozva a Bizottság ma közleményt fogadott el az áfa jövőjéről. A dokumentum felvázolja az új áfarendszert alátámasztó alapvető jellemzőket, valamint azokat a kiemelt intézkedéseket, amelyekre az egyszerűbb, hatékonyabb és stabilabb uniós áfaszabályozáshoz szükség van.
Az új áfarendszerrel kapcsolatos elképzelések három fő célkitűzés mentén formálódnak:
Egyrészt az áfának a vállalkozások szempontjából kezelhetőbbnek kell lennie. Az egyszerűbb, átláthatóbb áfarendszer jelentősen enyhítené adminisztratív terheiket és ösztönözné a több országra kiterjedő kereskedelmet, ami pedig előnyösen hatna a növekedésre. A vállalkozásbarátabb áfa érdekében előirányzott intézkedések között szerepel a több országra kiterjedő ügyletekre vonatkozó egyablakos ügyintézés bővítése; az áfabevallások szabványosítása; valamint a nemzeti áfaszabályok egyértelmű és egyszerű elérhetőségének biztosítása egy központi webportálon keresztül.
Másrészt az áfának hatékonyabban hozzá kell járulnia a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseihez és a fenntartható gazdasági növekedéshez. Az adóalap szélesítése és a csökkentett adókulcsok használatának korlátozása új bevételeket teremt a tagállamokban, anélkül, hogy az adókulcs emelésére lenne szükség. A mentességek és kedvezmények megszüntetésével néhány tagállamban akár anélkül is csökkenthető lenne az általános áfakulcs, hogy ez kihatna a bevételekre. A közlemény meghatározza azokat az elveket, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a mentességek és kedvezményes adókulcsok módosításához. A Bizottság a költségvetési politikáknak az európai szemeszter keretében történő felülvizsgálatakor elemezni fogja továbbá a csökkentett adókulcsok és a mentességek tagállamok általi alkalmazását (ld. MEMO/11/11).
Harmadrészt elejét kell venni a be nem folyó áfából és az adócsalásból eredő hatalmas bevételveszteségnek. A becslések szerint az összes áfa mintegy 12 %-a nem folyik be (áfabevétel-kiesés). 2012-ben a Bizottság gyors reagálási mechanizmus kialakítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják kezelni a feltételezett csalásokat. Emellett a Bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e a jelenlegi csalás elleni mechanizmusok, például az Eurofisc megerősítésére, valamint annak a lehetőségét is értékeli, miként könnyíthetné meg a többoldalú ellenőrzést egy több országra kiterjedő ellenőrzési csoport.
Végül, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy már nem releváns az a régóta fennálló kérdés, hogy az áfarendszer a származási hely elve alapján történő adóztatásra épüljön-e. Ezért az áfát továbbra is a rendeltetési hely szerinti országban szedik be (azaz az ügyfél tartózkodási helye szerinti országban) és a Bizottság erre az elvre alapuló modern uniós áfarendszer létrehozásán fog dolgozni.
Előzmények
A Bizottság 2010. december 1-jén zöld könyvet fogadott el „A héa jövője – Úton egy egyszerűbb, szilárdabb és hatékony héarendszer felé” címmel. A zöld könyvet hathónapos nyilvános konzultáció követte, amelynek keretében a Bizottság 1700 véleményt kapott vállalkozásoktól, szakemberektől, polgároktól és az adóhatóságoktól.
Az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a pénzügyminiszterek személyes képviselőiből álló, adópolitikával foglalkozó csoport üdvözölték a zöld könyvet és megerősítették, hogy szükség van az uniós áfarendszer reformjára.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság elvégezte az áfarendszer gazdasági értékelését.
