A Bizottság aktualizálta és meghosszabbította az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó ideiglenes szabályokat, melyeket a pénzintézetek válság alatti állami támogatásának értékeléséhez használ.
A főbb rendelkezések arról szólnak, hogyan biztosítható az állam megfelelő ellentételezése abban a várhatóan egyre gyakoribbá váló esetben, ha a tagállamok a bankjaikat olyan eszközökkel, például törzsrészvényekkel kívánják feltőkésíteni, amelyek esetében az ellentételezés mértéke nincs előzetesen rögzítve. A bankok finanszírozási szükségleteivel szemben biztosított garanciák ellentételezése kapcsán pedig felülvizsgált módszerről állapodtak meg – jelenleg ugyanis a támogatás legnagyobb része ilyen garanciákra irányul –, annak érdekében, hogy a bankok által fizetett díjak az egyes bankoknál jelentkező valós kockázat és nem az érintett tagállamra vagy a piac egészére érvényes kockázat alapján kerüljenek megállapításra. E szabályok addig maradnak érvényben, amíg a piaci feltételek azt megkövetelik.
2008–2009-ben az Európai Bizottság különleges állami támogatási szabályokat fogadott el, hogy a tagállamok a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében a pénzügyi válság alatt támogatást nyújthassanak a bankrendszernek az EU egységes piacán belüli indokolatlan versenytorzulás veszélye nélkül. A válságszabályok sikeresnek bizonyultak, hiszen az üzleti modelljeik területén változtatásra szoruló (pl. jelentősen kockázatos tevékenységeket vállaló) bankokat a hosszú távú életképességük érdekében szerkezetátalakítás végrehajtására ösztönözték. A Bizottság a részvényesek és a hibridtőke-tulajdonosok méltányos teherviselésével végső soron az adófizetők pénzét takarította meg, amit így nem kellett a bankok megsegítésére költeni.
„Az államkötvénypiacok helyzetének súlyosbodása ismételt nyomás alá helyezte az uniós bankokat, emiatt indokolt tehát a válságszabályok meghosszabbítása. E szabályok különösen az Európai Tanács által októberben elfogadott csomag végrehajtását is elősegítik, aminek célja a bizalom helyreállítása és az ágazat szükséges szerkezetátalakításának folytatása” nyilatkozta Joaquín Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke, majd hozzátette: „A továbbiakban is fontos szempont számunkra, hogy a bankok megvalósítsák a szükséges szerkezetátalakításokat és megtisztítsák mérlegeiket, hogy ki tudjunk törni az államadósság-válság és a gyenge pénzügyi szektor közötti ördögi körből. A szabályok alkalmazásánál a Bizottság teljes mértékben figyelembe fogja venni azokat az elemeket, melyek arra engednek következtetni, hogy a bankok hosszú távú életképessége jelentős szerkezetátalakítás nélkül is biztosítható.” „
A pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2012. január 1-jétől történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény érvényben tartja azt a négy közleményt, amelyek rögzítik a finanszírozási garanciák, a feltőkésítés és az eszközátvétel formájában nyújtott állami támogatások Szerződéssel való összeegyeztethetőségének szabályait, továbbá a szerkezetátalakítási vagy életképességi tervvel szemben támasztott követelményeket (ez utóbbiról lásd a szerkezetátalakítási közleményt).
Amennyiben az intézkedés megfelel a közleményekben előírt feltételeknek, a Bizottság a pénzügyi stabilitás fenntartásához szükséges intézkedések esetében a jövőben is gyorsan elvégzi az ideiglenes jóváhagyást.
Kiegészítő információk
Az államkötvénypiacokon nyár óta tapasztalható fokozott feszültség ismét nyomás alá helyezte az uniós bankszektort, ami szükségessé tette a különleges válságszabályok meghosszabbítását. Ez az állam- és kormányfők által októberben elfogadott „bankmentő csomag” végrehajtását is megkönnyítheti. A csomag célja, hogy középtávú finanszírozási garanciákkal és az államadósságnak való kitettség piaci értékelésének figyelembevételét követően a legjobb minőségű tőke 9 %-ának megfelelő ideiglenes tartalék létrehozásával helyreállítsa a bankszektorba vetett bizalmat.
A Bizottság a szabályozásban bekövetkezett változások és a változó piaci környezet fényében arra számít, hogy az állami tőkeinjekciók a jövőben gyakrabban valósulhatnak meg változó ellentételezéssel járó részvények formájában. Mivel az ilyen részvények utáni – definíciójuknál fogva bizonytalan – ellentételezés osztalék és tőkenyereség formájában történik meg, a szabályok útmutatással szolgálnak a piaci alapú értékelések alkalmazásához, hogy az állam ésszerű biztosítékot kapjon a megfelelő ellentételezésre. Az állam a részvényeket a legutóbbi részvényárhoz képest megfelelő kedvezménnyel jegyzi. A kedvezmény mértéke többek között a tőkeinjekciónak a bank meglévő tőkéjéhez viszonyított mértékétől függ, valamint attól, hogy a részvényekhez társulnak-e szavazati jogok. Mivel adott esetben a bankok rövid távon esetleg nem képesek kifizetni a lefektetett hozamot, kívánatos, hogy a hibrid tőkeeszközök tartalmazzanak egy „alternatív kuponfizetési mechanizmust”, amely szerint a készpénzben ki nem fizethető kuponokat részvények formájában is kifizethetnék az államnak.
A Bizottság felülvizsgálta a bankok által a garanciákért fizetendő díjakra vonatkozó iránymutatást, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon és hogy tükröződjön az államháztartás kockázata. A felülvizsgált módszer minimális garanciadíjakat vezet be, amelyeket akkor kell fizetni, ha az állami garanciát nemzeti alapon nyújtják. Az új szabályok érvényesek az egy és öt év közti lejárati idejű adósságra vonatkozó garanciákra (a fedezett kötvények esetében ez hét év). A rövidebb lejárati időkre a korábbi szabályok vonatkoznak.
Szerkezetátalakítási tervek
A Bizottság továbbra is megköveteli a tagállamoktól, hogy a feltőkésítés vagy eszközátvételi intézkedések révén tagállami vagy uniós forrásból állami támogatásban részesülő valamennyi banknak a támogatás indokától vagy mértékétől függetlenül szerkezetátalakítási tervet (vagy a korábban jóváhagyott terv naprakész változatát) kell benyújtania. A Bizottság a szerkezetátalakítás szükségességét a bankok hosszú távú életképességének arányos értékelése révén határozza meg, teljes mértékben figyelembe véve az alábbi elemeket: a tőkehiány lényegi összefüggésben áll-e az államadóssággal kapcsolatos bizalmi válsággal, a közpénzből finanszírozott tőkeinjekció csak az EGT-tagállamok államkötvényeinek átértékeléséből fakadó veszteségek ellensúlyozására korlátozódik-e olyan bankoknál, amelyek egyébként életképesek, valamint az elemzés alapján a szóban forgó bankok nem vállaltak-e túlzott kockázatot az államkötvények vásárlásakor.
A feltőkésítés vagy eszközátvételi intézkedések révén történő állami támogatásban nem, csak állami garanciavállalásban részesülő bankoknak nem kell szerkezetátalakítási tervet benyújtani. Csak a kötelezettségeiket jelentős állami garanciákkal fedező bankoknak kell a Bizottság számára életképesség-elemzést készíteni.
Előzmények
Válságra vonatkozó intézkedéseket első alkalommal 2008–2009-ben fogadtak el a Lehman Brothers összeomlását követő pénzügyi válság után. A bankokról szóló közleményben, a feltőkésítési közleményben, az értékvesztett eszközökről szóló közleményben és a szerkezetátalakítási közleményben előírt különleges intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján kerültek bevezetésre, amely szerint a Bizottság jóváhagyhatja a valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott állami támogatást.
A szabályozást ez idáig két alkalommal aktualizálták. Először 2010. júliusában, amikor megemelkedtek a garanciadíjak, hogy jobban tükrözzék az egyes kedvezményezettek kockázati profilját, és elkerülhető legyen egy, az államháztartások szempontjából magas potenciális kockázatot hordozó eszköztől való túlzott függőség. 2010 decemberében a szabályozást egy évvel meghosszabbították, és legfőbb változtatásként bevezették azon követelményt, hogy a feltőkésítés vagy eszközátvételi intézkedések révén támogatásban részesülő valamennyi banknak a támogatás mértékétől függetlenül szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania (lásd IP/10/1636).
