Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody’s Investors Service.
A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi „Baa3”-ról egy fokozattal „Ba1”-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London, 2011. november 25., péntek (MTI)
Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél – Standard & Poor’s, Fitch Ratings – továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt „BBB mínusz” osztályzattal.
A Moody’s indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.
A hitelminősítő szerint emellett Magyarország „egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra” a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is.
A Moody’s közölte: véleménye szerint e tényezők együttes hatása kedvezőtlenül fogja érinteni a kormány pénzügyi erejét, és gyengíti sokktűrő kapacitását. A negatív kilátás érvényben hagyása az azzal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi, hogy az ország képes-e ellenállni az európai szuverén adósságválságból eredő potenciális eseménykockázatoknak – áll az elemzésben.
A hitelminősítő szerint a 2010 végén mért 81 százalékos GDP-arányos államadósság-ráta „érdemben meghaladta” a „Baa3” besorolású országokra jellemző középértéket. Jóllehet a magyar kormány elkötelezte magát amellett, hogy 2018-ig 50 százalékra csökkenti az államadósság-rátát, továbbra sem egyértelmű az ennek elérését célzó középtávú kormányzati stratégia. Emellett az, hogy a kormány eddig egyszeri intézkedésekre támaszkodott – mint például a nyugdíjalapok vagyonának likvidálása -, hosszú távon nem fogja javítani az adósság fenntarthatóságát – fogalmazott a leminősítéshez fűzött elemzésében a Moody’s.
Bár a 2012-es költségvetés – szerkezeti reformok és ad hoc jövedelemtermelő intézkedések révén – 2,5 százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célként, a Moody’s szerint azonban a kormányt e cél elérésében korlátozni fogja a magasabb finanszírozási költség és az alacsony növekedéssel jellemzett környezet.
A cég szerint az is csak „korlátozottan látható”, hogy a kormány az alacsony növekedési környezetben miképp tervezi elérni a konvergencia-programban 2013-ra szereplő 2,2 százalékos hiánycélt.
A Moody’s közölte, hogy az eddigi 2,7, illetve 2,6 százalékról 1,5, illetve 0,5 százalékra módosította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését.
Az elemzés szerint a magánszektorbeli adósságleépítésből eredő gyenge hazai kereslet, valamint az olyan strukturális korlátok, mint a magas munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatottság, még tovább gyengítik az ország középtávú növekedési potenciálját. A külső tényezők közül Magyarországot a fő kereskedelmi partnerek, különösen Németország meggyengült növekedési kilátásai érintik.
A Moody’s szerint mindemellett a nem teljesítő kinnlevőségek emelkedő aránya, a bankok jövedelmezőségét érintő legutóbbi kormányzati intézkedések, valamint a külföldi tulajdonos bankok csökkenő likviditásnyújtási képessége korlátozza a magyar bankrendszer képességét is arra, hogy hitelkihelyezésekkel támogassa a növekedést.
A hitelminősítő elemzése szerint az osztályzatrontás másik fő tényezője az ország sebezhetősége a külső sokkoktól. Ez az államadósság szerkezetéből ered, amely finanszírozási költségnyomásnak teheti ki a kormányt.
A Moody’s ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az államadósság hozzávetőleg 64 százalékát nem rezidens befektetők tartják; ennek kétharmada devizaadósság. Ráadásul a kormány bruttó hitelfelvételi igénye jelentős lesz a következő három évben. Az ország általános adósságdinamikáját máris erőteljesen érinti a forint gyengesége, és a gazdaságpolitika hatékonysága körüli bizonytalanság még inkább kikezdheti a piaci bizalmat.
Ezt már tükrözi, hogy a hozamok jelentősen emelkedtek 2011 során, aminek következtében nőttek az új kibocsátású adósságok költségei – áll a hitelminősítő elemzésében.
A Moody’s szerint az is a finanszírozási kihívásokat tükrözi, hogy Magyarország nemrégiben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az EU-hoz fordult. Ha a tárgyalások a kormány által elérni kívánt finanszírozási védőhálóról sikerrel járnak, az csökkentheti az azonnali finanszírozási kihívásokat, ám a Moody’s szerint a kormányadósság-szerkezet még egy ilyen megállapodás esetén is sebezhető maradna középtávon a sokkhatásoktól, és ez nem összeegyeztethető az eddigi „Baa3”-as besorolással.
A Moody’s ugyancsak leminősítette a kereskedelmi adósokra megállapított devizaadósi országplafont, valamint devizabankbetétekre meghatározott felső besorolási határt, „A1”-ről „A3”-ra, illetve „Baa3”-ről „Ba2”-re.
A cég közölte: megfontolás tárgyává tenné Magyarország további államadósi leminősítését, ha elmarad az előrelépés a szerkezeti reformokban és a középtávú terv végrehajtásában, és emiatt jelentősen gyengülne a kormány pénzügyi ereje. Ez tartós árfolyamnyomást és növekvő finanszírozási költségeket okozhat.
A Moody’s ugyanakkor megfontolná a kilátás stabilizálását a „Ba1”-es kötvényosztályzaton – ami hosszabb távon felminősítéshez vezethet -, ha az ország fenntartható konszolidációs pályára lépne, aminek részét képezné a középtávú terv és a konvergencia-program következetesebb végrehajtása, lehetőleg újrainduló, robusztus gazdasági növekedéssel alátámasztva.
