Közelmúltbeli események – legyen szó akár az „arab tavaszról”, akár a norvégiai terrortámadásokról – rámutattak annak fontosságára, hogy a hirtelen kialakuló válsághelyzetekben az EU gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni. Ezért az Európai Bizottság növeli a belügyekre szánt támogatást, valamint javítja és egyszerűbbé teszi az uniós források folyósítását.
A következő többéves pénzügyi keretre (2014–2020 közötti időszak) a Bizottság 10,7 milliárd eurót javasolt a belügyek teljes költségvetésére. Ez a 2007–2013 közötti időszak teljes költségvetéséhez képest közel 40 %-os emelkedést jelent.
Míg a migrációs áramlások és a biztonsági fenyegetések kezelésére szánt támogatás összege nő, az alapok száma hatról kettőre csökken: egy új menekültügyi és migrációs alapra 3 869 millió eurós teljes költségvetéssel, valamint egy új belső biztonsági alapra 4 648 millió eurós költségvetéssel. A szabályok egyszerűsítése, az eljárások felgyorsítása és a bürokrácia csökkentése gyorsabb helyszíni eredmények elérését teszi lehetővé.
„A javaslatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU ott és akkor tudjon támogatást nyújtani ahol és amikor arra a legnagyobb szükség van. Ahhoz, hogy az EU kezelni tudja azokat az egyre gyakrabban határokon is átnyúló kihívásokat, amelyekkel jelenleg szembenéz, megfelelő finanszírozásra, valamint egyszerűbb és rugalmasabb szabályokra van szükség. Az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnia az olyan eseményekre, amelyeket például az elmúlt hónapokban Észak-Afrikában láttunk” – nyilatkozta Cecilia Malmström, uniós belügyekért felelős biztos.
Előzmények
A Bizottság mai közleményében javasolt két alap menekültügyi és migrációs politikák, hatékony határellenőrzési rendszerek, a szervezett bűnözés, a korrupció és a terrorizmus elleni küzdelem és számos további terület finanszírozását szolgálná.
A menekültügyi és migrációs alap a személyek áramlására és a migráció integrált irányítására helyezi a hangsúlyt. Olyan intézkedéseket támogat, amelyek célja a migráció különböző aspektusainak – például a menekültügynek, a jogszerű migrációnak, az integrációnak, valamint a jogszerűtlenül tartózkodó nem uniós állampolgárok visszaküldésének – kezelése. Teljes költségvetését 3 869 millió euróban határozták meg.
A belső biztonsági alap a belső biztonsági stratégia (IP/10/1535 és MEMO/10/598) végrehajtását, valamint a külső határok igazgatását is magába foglaló bűnüldözési együttműködés uniós megközelítését támogatja. Teljes költségvetése 4 648 millió euró lesz, amely fedezi új IT-rendszerek – például a jövőbeli határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program – kialakítását is.
A támogatás új szerkezete lehetővé teszi, hogy a felek könnyebben megértsék a szabályokat, valamint méretgazdaságosságot teremt. Továbbá a két alap rugalmas reagálási mechanizmusa vészhelyzetben lehetővé teszi, hogy az EU gyorsan tudjon reagálni olyan hirtelen kialakuló válsághelyzetekre, mint a vegyes migrációs áramlások, a terrortámadások és a számítógépes támadások. A két alap a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alapot, az Európai Menekültügyi Alapot, a Külső Határok Alapot, az Európai Visszatérési Alapot, valamint a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem (ISEC) és a terrorizmus és egyéb biztonsági kockázatok megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése (CIPS) elnevezésű egyedi programokat váltja fel.
A Lisszaboni Szerződés, a Stokholmi Program és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv 2014-ig határozta meg az uniós fellépés hatókörét a belügyek területén. Az uniós belügyeket érintő szakpolitikák 2013 utáni uniós finanszírozásának túl kell mutatnia ezen a terven, és eredmények elérésére, valamint a nemzeti költségvetések jobb kiegészítésére kell koncentrálnia. A következő többéves pénzügyi keret (2014–2020) elején a Bizottság minden részt vevő állammal meg fogja vitatni, hogy a belügyekre szánt támogatásokat hogyan lehet optimálisan felhasználni úgy, hogy a területre vonatkozó összes uniós szakpolitikai célkitűzést meg lehessen valósítani. A párbeszéd biztosítani fogja, hogy a hangsúly a szakpolitikai prioritásokon és az eredmények elérésén legyen.
A jogalkotási javaslatokat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is meg fogják vitatni. Az alapok várhatóan 2014-ben kezdik meg működésüket.
