A most elfogadott állatvédelmi törvény nyomán, a tél közepén jelentősen megnőhet az utcára kitett kutyák száma. A fideszes-jobbikos „bundakoalíció” a prémes haszonállatok tartására és tenyésztésére vonatkozó tilalmakat felpuhította, ami további teret ad a kínai típusú környezetszennyező és állatkínzó prémtenyésztő iparág elterjedésének. Vannak azért előremutató, a felelős állattartást segítő passzusok is.
A törvénytervezet bemutatásakor az LMP egyetértett a beharangozott minimális összegű ebadóval, illetve a kötelező chipes jelölés bevezetésével – mint a hiteles ebnyilvántartás és a felelős kutyatartás lehetséges adminisztrációs ösztönzőjével. Ugyanakkor a kormány eredeti javaslata az elfogadás előtt jelentősen megváltozott, és a törvényerőre emelkedett változatba jócskán kerültek vitatható elemek is.
Az ebadó felső határa a tervezetben szereplő évi 3500 forint helyett 6000 forint lett. A szakmai szervezetek előre jelezték a várható mellékhatást: átmenetileg jelentősen megemelkedhet az utcára kitett kutyák száma – a törvény pedig ezt semmilyen eszközzel nem kezeli. Ráadásul a kormányoldal leszavazta azt az LMP-s módosító javaslatot, amely január helyett májusra időzítette volna az adó bevezetését. Így a most otthontalanná váló állatoknak, illetve a sorsukat enyhíteni próbáló állatvédőknek a leghidegebb hónapokban kell megküzdeniük a törvényhozók rövidlátásának következményeivel.
Érezhető lobbi nyomásra – majd ezt követően a Fidesz és a Jobbik „bundakoalíciója” nyomán – jelentősen felpuhultak a prémes haszonállatok tartására és tenyésztésére vonatkozó tilalmak is. A kormány törvényjavaslata csak az angóranyúl és csincsilla prém-célú tenyésztését engedélyezte volna – valós gazdasági súlya csak az utóbbinak van –, ám a korlátozás végül kikerült a szövegből, és a tenyészthető fajok listáját csak egy későbbi kormányrendelet tartalmazza majd. Ez további teret ad a különféle érdekcsoportok nyomulásának, valamint a kínai típusú környezetszennyező és állatkínzó prémtenyésztő iparág elterjedésének.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a törvény tartalmaz előremutató, a fenntartható és felelős állattartást segítő passzusokat is. Annak kifejezetten örülünk, hogy az állatkínzóknak a jövőben az eddigieknél szigorúbb büntetésekkel kell szembenézniük. Egy ország állattartási kultúráját nem kizárólag a jogszabályok alakítják – komoly szerepe lenne a törvényből hiányzó szemléletformálásnak is –, ám kétségtelen, hogy egy következetesen megfogalmazott és számon kért szabályrendszer is segíthet jobbá tenni a velünk élő állatok életét.
Fotó:Ő az egyik szerencsés volt „utcagyerek” /OBE/