Kárpáti János és Veres Béla, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 2011. október 26., szerda (MTI) – Helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól – emelte ki Herman Van Rompuy, a tanács elnöke a 27-es körű ülés után kiadott közleményében.
Hozzátette, hogy a megállapodás azt is jelenti: az ágazat szilárd lábakon áll majd.
Mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is közölte, a kompromisszum keretében egyelőre nem rögzítették, hogy milyen összeggel tőkésítik fel az arra rászoruló európai bankokat.
Arra viszont kitér a megállapodás, hogy ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni.
Az elfogadott megállapodás azt is tartalmazza, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is.
Megállapodtak abban is, hogy azokat a bankokat, amelyek feltőkésítésre szorulnak, el kell tiltani attól, hogy „a vezetőik prémiumot kapjanak, bónuszokat és magas osztalékokat vegyenek fel”.
A kompromisszumos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell.
Van Rompuy leszögezte: a brüsszeli csúcstalálkozón minden vezető hangsúlyozta eltökéltségét, hogy hozzájáruljon a válság leküzdéséhez, és a szolidaritás szellemében segítsen választ találni az EU és az euróövezet előtt álló kihívásokra.
Megerősítette ezt az eltökéltséget a kormányfők közös írásos nyilatkozata is.
A bankok közép- és hosszú távú forráshoz jutása lényegi elem ahhoz, hogy elkerüljék a hitelválságot, és biztosítsák a hitel áramlását a reálgazdasághoz is – húzta alá Van Rompuy.
Nem mehet a teljes EU-együttműködés rovására az eurózóna szorosabb integrációja – Tusk
Nem áshatja alá az Európai Unió 27 tagországa közti együttműködést az, hogy az euróövezet 17 országa szorosabbra vonja integrációját – hangoztatta Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán Brüsszelben.
Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozója után nyilatkozva úgy fogalmazott: „Megítélésem szerint valamennyien megértettük, hogy fokozott integrációra van szükség, de nem csupán az eurócsoport, hanem az egész unió szintjén”.
A téma érzékennyé vált az EU-n belül azt követően, hogy az euróövezetet sújtó adósságválság megoldása és a közös pénz stabilitásának megerősítése érdekében a zóna országai külön lépéseket is tettek.
David Cameron brit miniszterelnök szerdai nyilatkozatában ismét utalt arra, hogy az euróövezeti válság a zónán kívüli államokat is kedvezőtlenül érinti, és egyes kérdések megtárgyalásába az unión kívüli tíz országot feltétlenül be kell vonni.
Donald Tusk pedig leszögezte azt is: a tíz ország közül meg kell különböztetni azokat, amelyek idővel szeretnének csatlakozni az övezethez, köztük a közép-európai tagállamokat.
Herman Van Rompuyt, az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét már korábban megbízták azzal, hogy behatóan tájékoztassa a nem euróövezetbeli EU-tagokat az eurócsúcsok előkészületeiről, illetve azok kimeneteléről. A politikus szerda esti írásos nyilatkozatában jelezte, hogy ezt most is megtette, a 27-es találkozó keretében.
Tusk és David Cameron brit miniszterelnök megerősítette, hogy a teljes EU megállapodott a bankok feltőkésítésének szabályaiban.
A lengyel kormányfő annak a véleményének is hangot adott, hogy a tárgyalók közel vannak a teljes – azaz a bankágazat megerősítése mellett más ügyekre is kiterjedő – politikai megállapodáshoz, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy „bizonyos fontos részleteket” ezen a csúcstalálkozón nem döntenek el.
Az ülés késő este a 17 euróövezeti ország munkavacsorájával folytatódott. A legfontosabb nyitott kérdés immár az euró stabilitását garantáló – a nehéz helyzetbe került országokat hitelekkel is segítő – pénzügyi eszköz (EFSF) megerősítése.
A találkozó záró nyilatkozattervének egy késő este készült és kiszivárgott újabb változata szerint erre olyan megoldás készül, amely az EFSF jelenlegi tényleges hitelezési kapacitását megnégyszerezi. Brüsszeli számítások szerint ezt azt jelentené, hogy a mechanizmus segítségével összesen 1000 milliárd eurót lehetne az adósságproblémával küzdő országok átmeneti támogatására fordítani. Korábbi elképzelések alapján a megoldás két, eredetileg egymástól független újítást vegyít, mégpedig egyrészt azt, hogy az újonnan kibocsátott kötvények értékére az alap garanciát vállalna, másrészt azt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurózónán kívüli államok számára is lehetővé tennék, hogy befektessenek az alapba.
