A Fidesz-KDNP arra készül, hogy erőltetett menetben áttolja a Parlamenten a köznevelési törvényt, amely évtizedekre meghatározza a magyar óvodák, általános és középiskolák – végső soron az ország jövőjét. A Lehet Más a Politika arra kéri a kormánytöbbséget, hogy ne kapkodjon, mert jóvátehetetlen károkat okozhat. A nemzeti együttműködés újabb paródiáját mutatta be a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság, amely úgy adott határidőt október 25-ig a törvénytervezet véleményezésére, hogy addigra a szöveget már rég véglegesítették. Mindezt úgy, hogy közben a közoktatás legalapvetőbb kérdései tisztázatlanok. A megyei fenntartású intézmények állami kézbe adását szabályozó törvényt még el sem fogadták, a települési és kerületi önkormányzatok iskoláinak tervezett államosításáról szólót pedig még be sem nyújtották; az új Nemzeti Alaptantervről még csak mendemondák keringenek.
A köznevelési törvény tervezete, illetve annak rapid elfogadása ellen tiltakozik többek között a Magyar Szakképzési Társaság, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete, a Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárai, dolgozói – és sokan mások. Lóránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács elnöke tiltakozásul lemondott. A törvényt ellenzi a két legfontosabb érintett: a pedagógus-szakszervezetek és a diákönkormányzatok.
Az LMP támogatja a Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezését, ami arra irányul, hogy a következő hónapokban országszerte lakossági fórumokon mondhassák el véleményüket a szülők a nemzeti köznevelési törvény koncepciójáról. Az LMP parlamenti képviselői emellett igent fognak mondani a másik reprezentatív szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kérésére is, hogy függesszék fel a törvény kodifikálását, halasszák el azt márciusra, és nyissák meg végre a szakmai vitát.
