Sokan emlékeznek még arra a régi szabályozásra (6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet az üzletek működéséről), mely 1997-is volt hatályban, és kimondta, hogy a vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő, az üzletében vásárolt árut minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta. A szabályozás 13 éve nincs hatályban, de a köztudatban még igen élénken él ez a rendelkezés. A kereskedő napjainkban nem köteles arra, hogy akár 8, akár 3 napon belül minőségi hiba hiányában visszavegye és kicserélje a terméket.
Létezik a jótállásos termékekkel kapcsolatos hasonló szabályozás, mely éltetheti a fentiekben említett tévhitet, a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, mely az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szól.
E szerint ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
A fentiek alapján a Kormány rendelet mellékletében felsorolt, kötelező jótállás alá eső termékekkel (általánosságban 10.000,-Ft vételár feletti bútorok, órák, hangszerek, írógépek, számológépek, számítógépek, távcsövek, pendrive, fényképezőgép, rádió, porszívó, mosógép stb.) kapcsolatban a kereskedőnek kötelessége a cserét elvégezni, ha a termék rendeltetésszerűen nem használható.
Ha a termékre a kereskedő önként vállalt jótállást (pl. 10.000,-Ft alatti óráknál, pendrive-nál, fényképezőnél), akkor a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerinti 3 napos cserekötelezettség nem terheli a kereskedőt. Természetesen a nem kötelező jótállás alá eső termékeknél is fordulhat elő meghibásodás 3 munkanapon belül, de akkor a kereskedőnek nem kötelessége feltétel nélkül cserét biztosítania, hanem a Ptk-ban előírt szavatossági jogok sorrendjét követve elsősorban javítást, cserét végezhet, másodsorban árleszállítást adhat, végső soron a vásárló a szerződéstől elállhat.
Forrás:nfh.hu
