A fogyasztói piacok legutóbbi eredménytáblája szerint az uniós fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások, a befektetések (beleértve a nyugdíjalapokat és értékpapírokat), a jelzálog és az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások piacával tűnnek a legelégedetlenebbnek. Az árupiacok közül a használtautó-kereskedelem és a tüzelőanyag-piac megítélése a legrosszabb. 2010-hez hasonlóan a szolgáltatások piaca továbbra is gyengén szerepel: a pénzügyi szolgáltatások és a hálózati szolgáltatások megítélése az átlagosnál gyengébb. 2010-hez képest a villamos energia és a tüzelőanyagok piaca romlott a leginkább. Az eredménytábla a fogyasztók bizalma, elégedettsége, az ajánlatok összehasonlíthatósága, valamint a problémák és a panaszok alapján rangsorolja a fogyasztói piacokat. A fogyasztók választási lehetősége, a szolgáltatók vagy díjak közötti váltás egyszerűsége, továbbá az országok közötti árkülönbségek szintén az értékelési szempontok közé tartoztak. A cél az, hogy beazonosítsák a működési elégtelenségek kockázatát leginkább magukban rejtő piacokat, és nyomon követő tanulmányok segítségével részletesen elemezzék a problémákat, valamint szakpolitikai válaszokat találjanak azokra. A legfrissebb megállapításokból kiindulva a Bizottság a fogyasztói hitelek piacát és a tüzelőanyag-piacot fogja górcső alá venni.
John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos a következőképpen fogalmazott: „Az, hogy mennyire értékes az egységes piac a fogyasztók szempontjából, abból szűrhető le, hogy az mit nyújt számukra a minőség, a szélesebb választék, az alacsonyabb árak, az átláthatóság vagy az elégedettség terén. Az eredménytáblának köszönhetően megállapítható, hogy mely piacokon lehet e területeken fennakadás. Tényadatokon alapuló szakpolitikára van szükség ahhoz, hogy megfelelő választ adhassunk azokra a valós problémákra, amelyekkel a fogyasztók az egységes piacon szembesülnek. A fogyasztók szükségleteit szem előtt tartó vállalkozásokat a fogyasztók bizalmukkal tüntetik ki.”
A fogyasztói piacok éves eredménytáblájába 51, a háztartási ráfordítások több mint 60 %-át kitevő szolgáltatási és árupiacot rangsorol. Célja, hogy rámutasson azokra a piacokra, amelyekkel a fogyasztók EU-szerte a legelégedetlenebbnek tűnnek.
Főbb megállapítások
A szolgáltatások piaca továbbra is gyengén szerepel, a pénzügyi szolgáltatások (pl. a fogyasztói hitelek) és a hálózati szolgáltatások (pl. villamos energia) megítélése az átlagosnál rosszabb.
Összességében a befektetések (beleértve a nyugdíjalapokat és értékpapírokat), az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások és jelzálogok piaca tekinthető a három legrosszabbul teljesítő fogyasztói piacnak (2010-ben a befektetések piaca, az ingatlanpiac és az internet-szolgáltatás szerepelt a legrosszabbul IP/10/1369).
Úgy tűnik, hogy összességében az árupiacok ma már sokkal jobban teljesítenek. Kivételt képez ez alól a használtautó-kereskedelem, valamint a tüzelőanyag-piac, amelyek az áruk kategóriájában a legutolsó helyet foglalják el (2010-ben a használtautó-kereskedelem, a ruházati cikkek és lábbelik piaca és a húspiac zárta a sort, lásd: IP/10/1369).
2010-hez képest a villamosenergia- és a tüzelőanyag-piac megítélése romlott a leginkább, aminek az oka feltehetőleg az energia- és tüzelőanyag-árak következtében kialakult fogyasztói hangulat.
A szolgáltatók közötti vagy a díjszabások közötti váltás lehetőségének egyszerűsége tekintetében a 14 megvizsgált szolgáltatáspiac közül a jelzálogok, a befektetések piaca (beleértve a nyugdíjalapokat és értékpapírokat) és a villamosenergia-piac szerepelt a legrosszabbul.
A fogyasztók 64 %-a elégedett az áruválasztékkal, illetve a szolgáltatók közötti választás lehetőségével (a piacok egészét tekintve). Ez arra enged következtetni, hogy maga a választás a fogyasztók számára kisebb problémát jelent, mint például az, hogy megbízzanak a kereskedőkben vagy képesek legyenek összehasonlítani az ajánlatokat.
A teljes jelentés, az egyes országokon belüli rangsorolás eredményei az alábbi weboldalon találhatók:
http://ec.europa.eu/consumers/consumer_research/editions/cms6_en.htm
A következő lépések
Az eredmények nyomon követése érdekében az Európai Bizottság két piaci tanulmányt fog indítani:
Az egyik a fogyasztói hiteleket fogja vizsgálni, amelyek – főként a bizalom és az összehasonlíthatóság szempontjából – gyengén szerepeltek az eredménytáblában. Mivel 2013-ban sor kerül a fogyasztói hitelekről szóló irányelv felülvizsgálatára, a tanulmány sokrétű adatot szolgáltat majd a jelenlegi uniós szabályok hatásának értékeléséhez. A tanulmány nem fog a jelzálog–piaccal foglalkozni, mivel azt már a Bizottságnak egy közelmúltbeli javaslata vizsgálta (IP/11/383).
Tüzelőanyagok Az árupiacok között a tüzelőanyag-piac kapta a második legrosszabb értékelést, és 2010 óta itt tapasztalható a legerőteljesebb romlás. A háztartások kiadásaiból kivett részét tekintve a negyedik legjelentősebb piacról van szó. Ezenkívül a tüzelőanyagokra használt számos különböző elnevezés is megtévesztheti a fogyasztókat, és ez hatással lehet az egységes piacra is.
A többi problematikus piacot illetően már végeztek (pl. energiapiac, lakossági pénzügyi szolgáltatások), vagy most végeznek mélyreható tanulmányokat (pl. internet-szolgáltatás) – további részletekért lásd: MEMO/11/718.
Előzmények
A fogyasztói piacok eredménytáblájának célja, hogy megtalálja a fogyasztók szempontjából a működési elégtelenségek kockázatát leginkább magukban rejtő piacokat. Ezek problémáit nyomon követő tanulmányok segítségével részletesen elemezik, és szakpolitikai válaszokat találnak rájuk.
Az 51 piac rangsorolása az eredménytáblában elsősorban a piaci teljesítménymutatók (MPI) alapján történik. Ez a mutató a fogyasztók körében végzett, az alábbiakra kiterjedő felmérések eredményeiből tevődik össze: 1. a kereskedőkbe/szállítókba vetett bizalom 2. általános elégedettség 3. az ajánlatok összehasonlíthatóságának egyszerűsége 4. fogyasztói problémák és panaszok. Az eredménytábla ezek mellett még külön figyelembe veszi a szolgáltatók vagy díjak közötti váltást (14 szolgáltatási piac vonatkozásában), a fogyasztók választási lehetőségeit valamennyi piacnál, valamint az uniós országok közötti árkülönbségeket több mint 100 áru és szolgáltatás esetében.
