Ne következtessen a fenti címből a Kedves Olvasó semmiféle fenyegetésre. Tételesen nem arról akarok írni, hogy néhány közgazdász szerint a dupla „W” alján vagyunk, hogy válság van, hogy emelkedik januártól az áfa, /sújtva ezzel a kisfogyasztót/, hogy az üzemanyag ára „történelmi csúcsokat” dönt, hogy nem, fűtenek jónéhány iskolában, mert nem futja a számlákra, tehát semmi olyasmiről, amit meghallva a címbeli mondatot emlegetjük.
Mindezeknél sokkal lélekgyötrőbb dolog jutott eszembe a minap, amint hazafelé ballagva azt láttam, hogy kóbor-kutyák csapata falkában glasszál és kórencsál az utcán.
Bogi is utcagyerek volt hat esztendővel ezelőtt. Valamelyik lelketlen gazda dobhatta ki az utcára, vagy mivel közel másfél éves lehetett, egy elkényeztetett, felelősségteljes magatartásra nem nevelt gyermek unhatott rá a foglalkozást igénylő, élő játékszerre. Kidobták. Amikor rátaláltunk a miskolctapolcai büfésornál, nagyon félt, reszketett, s szinte a földhöz tapadt, hogy senki se tudjon hozzáférni.
Egyébként a nagyon okos, kis fekete, közép – snauczer, elhanyagolt állapotban volt már. Bundája megnőtt, loncsosan lógott rajta, tele volt kullanccsal mindenhol, még a szája szélében is találtam is egy babszem nagyságút. Befogadtuk, beoltattuk, kutyakozmetikushoz vittük, s hat esztendeje hűséges, kedves, kedvencünkké vált. Jó jelző, házőrző, igaz ezt, ha itthon tartózkodunk, a házban gyakorolja hatalmas hangerővel.
Egyszóval Ő igazi otthonra lelt, mint eleddig sok hasonló társa, akiknek jövőre a sorsa bizony megkérdőjelezhető.
A kutyatartók ugyanis ebadót fizethetnek, 2012-től. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetik majd el, hogy kivetik-e az új adót. Ettől azért nem vagyok boldog, mert az önkormányzatok olyan szegények, mint a templom egere, s alig várják, hogy valami plusz bevételre tehessenek szert. Ezért aztán kevés kivétellel vélhetően mindegyik élni fog a lehetőséggel. Még az sem tesz túl optimistává, hogy számos mentesség lehetséges. Biztosan nem kell majd fizetni a vakvezető, a rendvédelmi szervezetek „hivatás” kutyái után, de például az állatmenhelyről, vagy állatvédelmi szervezettől kivett „házikedvencek” után sem. Ugyanis Ők vannak kevesebben. Sajnos azok lesznek majd többen, akik az adó miatt az utcán kóborolva végzik.
Azt szeretném kérni tisztelettel, minden önkormányzati testület képviselőjétől,mielőtt dönt, hogy mérlegeljen. Mi a több? Az-az adóbevétel amit a gazdik még hajlandóak, /tudnak/ befizetni a kasszába, vagy az a kiadás, amelyből majd egyre több és több kutyamenhelyt, s ehhez elegendő személyzetet, orvost kell fenntartaniuk.
Hogy a szomorú kutyalelket, s a hűséges kis társak szeretetét már ne is említsem. Nem lenne jó, ha kedvenceinkre /is/ jönne ez a kutyavilág!
Orosz B.Erika
