Mérvadó nemzetközi elemzők többsége továbbra is kitart amellett, hogy az arany és ezüst „bikapiacának”, vagyis a folyamatos, újabb rekordértékeket elérő erősödésének továbbra sincs vége.
A gyors áremelkedést törvényszerűen követő hektikus ármozgások kapcsán emlékeztetnek arra, hogy pl. a sárga nemesfém piaci értéke 2002 óta 765 százalékot erősödött, vagyis az akkori 255,30 dollárról az ez évben mért rekord értékre, 1921 dollárra. Ráadásul az amerikai fizetőeszköz vásárló értéke jóval alacsonyabb, mint 1980-ban volt. Ennek alapján ma az arany valós piaci árának 2650 USD-nek kellene lennie (évi átlagos 3 százalékos inflációval számolva)! Ettől viszont még messze vagyunk…
Szakértők szintén óvnak annak túldramatizálásától, hogy az aranyrészvények jelenleg nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a fizikai arany. A két befektetési forma ellentétes mozgása természetes. A piacok már eddig is alulértékeltnek tartották több arannyal és ezüsttel foglalkozó vállalkozás papírjait. Ennek a korrekciója most következett be.
A tényezők, amelyek az arany korábbi szárnyalását okozták, változatlanok, a befektetők mégis módosítottak üzletpolitikájukon és a „Cash is King”-mottó alapján, a felhalmozott aranykészletüktől részben megválva kézpénzt, főleg dollárt vásároltak. Elemzők ugyanakkor abból indulnak ki, hogy ez a helyzet egy átmeneti állapotot tükröz és az ázsiai kereslet miatt az arany már nem fog tovább gyengülni, sőt egy lassabb ütemű emelkedésbe kezd az elkövetkező egy-két hétben. (Ennek jeleit az elmúlt héten már tapasztalhattuk is!) Az év utolsó hónapjaiban pedig akár újabb csúcsokra is erősödhet.
A korábbi várakozásokat is jócskán felülmúlhatja a jegybankok idei aranyvásárlása – olvasható a portfolio.hu-n. A feltörekvő országok központi bankjai mellett az idei év első felében már az európai bankok is nettó vásárlókká váltak összességében, így idén akár már nettó 500 tonna arannyal is bővülhet az országok aranytartaléka, míg tavaly mindössze nettó 77 tonnát vásároltak a jegybankok – írja a MoneyControl, a GFMS adataira hivatkozva.
A központi bankok idén akár nettó 500 tonna aranyat is vásárolhatnak – derült ki a Thomson Reuters GFMS előrejelzéséből. Egy hónappal korábban még nettó 336 tonnányi jegybanki aranyvásárlást valószínűsítettek az elemzők. A 90-es években még az aranytartalék leépítésén fáradoztak a világ jegybankjai, a fokozódó inflációs félelmek és a devizák esetleges elértéktelenedése viszont teljes fordulatot hozott, az aranyra ismét elkezdtek úgy tekinteni, mint egy pénzre, amelynek helye van a tartalékok között.
A jegybanki aranyvásárlás elsősorban a magas folyó fizetési mérleg többlettel rendelkező feltörekvő országoknál volt jellemző, miközben a fejlett jegybankok az elmúlt években – még ha egyre kisebb mértékben is, de – nettó eladók voltak. Tavaly a világ jegybankjai mindössze nettó 77 tonna aranyat vásároltak a GFMS szerint, és 192 tonnát az Arany Világtanács adatai alapján, miközben csak az idei első félévben 216 tonnát vettek – olvasható a GFMS közleményében. Ehhez az is hozzájárult, hogy a főként ázsiai jegybanki vásárlások mellett már az európai jegybankok is nettó vásárlókká váltak az elmúlt negyedévekben. A jegybankok vásárlása nem csak mint közvetlen keresleti tényező segíti az arany emelkedését, de erősíti a nemesfém iránti bizalmat is.
