Az Európai Bizottság ma közleményt adott ki „Iparpolitika: A versenyképesség erősítése” címmel. A közlemény középpontjában a tagállamok ipari versenyképességi teljesítménye áll. Az uniós gazdaságélénkülés viszonylag lassú és továbbra is bizonytalan. Ez tükröződik abban is, hogy romlik az általános európai gazdasági közérzet. Ezenfelül egyértelműen negatív előjelű kockázatokat jelentenek a pénzpiacok, a növekvő energia- és nyersanyagárak, és a költségvetési konszolidációk szükségessége. Az uniós ipar azonban jó formában van és újra a növekedés útjára állíthatja z európai gazdaságot.
A tagállamok között mindazonáltal számottevő különbségek vannak:. az átlagos gyártási munkatermelékenység csaknem125%-a a munkavállalónkénti bruttó hozzáadott értéknek Írországban, Bulgáriában ez a százalékarány nem éri el a 20%-ot, a többi tagállamban pedig e két érték közé esik. Az innovatív vállalatok aránya 80% (Németország) és 25% (Lettország) között mozog. A vállalkozásbarát jogi szabályozásban Finnország áll az élen, az utolsó helyet Olaszország foglalja el. E helyzettel szembesülve a mai napon nyilvánosságra hozott közlemény arra ösztönzi a tagállamokat, hogy gyorsan hajtsanak végre szakpolitikai intézkedéseket ahhoz, hogy az euróövezeti és az egységes piaci részvételnek megfelelő versenyképes szintet elérhessék.
Ez életerős és összehangolt iparpolitikát és kkv-politikát kíván meg a tagállamoktól. E célból a Bizottság készen áll arra, hogy elősegítse és figyelemmel kísérje a szerkezeti fejlesztéseket, mivel az európai gazdaságnak sürgősen vissza kell találnia a növekedést jelentő pályára.
Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Az európai ipar jó formában van és készen áll a versenyre. A gazdaságélénkülés lelassulásának azonban arra kell ösztönöznie bennünket, hogy a versenyképesség és a növekedés még központibb szerepet kapjon a politikai programban. Szerkezeti reformokra van szükségünk ahhoz, hogy felszabadíthassuk a vállalkozóinkban, azaz a gazdaságélénkülés főszereplőiben, rejlő potenciált.”
A mai napon közzétett közleményt két jelentés kíséri: a „2011. évi versenyképességi jelentés” és „A tagállamok versenyképességi teljesítménye és politikái (2011)”. További információk:
Ipari versenyképesség: „Iparpolitika a globalizáció korában”
Legfontosabb cselekvési területek
Az európai ipar globális versenyképességének fokozása elengedhetetlen, mivel a az uniós export 75%-át a feldolgozóipari cégek adják, és ők adják az ipari K+F 80%-át is. A közlemény az alábbi fő területeket határozza meg olyanként, mint amelyeken jelentős haladást lehet elérni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez:
1. Gazdasági szerkezetátalakítások elősegítése annak érdekében, hogy innovatívabbá és tudásalapúbbbá váljanak azok az iparágak, amelyeknél a termelékenység növekedése magasabb, és amelyek kevésbé szenvedték meg a globális versenyt (pl. ökoipar, villamos és optikai berendezéseket gyártó iparág);
2. Az innováció lehetővé tétele az iparágakban, különösen a következők révén: a szűkös erőforrások összevonása, az innovációtámogató rendszerek összehangolatlanságának csökkentése és a kutatási projektek piaci irányultságának növelése. A kulcsfontosságú alaptechnológiák (pl. nanotechnológia, korszerű anyagok, ipari biotechnológia) a várakozások szerint 50%-os növekedést is mutathatnak 2015-re, több ezer magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyet teremtve.
3. A fenntarthatóság és az erőforrás-hatékonyság elősegítése, különösen az innováció és a tisztább technológiák alkalmazásának támogatásával, a nyersanyagokhoz és az energiához való igazságos hozzáférés és ezek torzítatlan árazásának biztosításával és az energiaelosztó hálózatok korszerűsítésével és összekapcsolásával;
4. Az üzleti környezet javítása, különösen a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésével és a szélessávú, energetikai és közlekedési infrastruktúrákat használó szolgáltatók közötti verseny elősegítésével;
5. Az egységes piac nyújtotta előnyök kihasználása, az innovatív szolgáltatások támogatása és a egységes piacra vonatkozó jogszabályok, különösen a szolgáltatási irányelv maradéktalan végrehajtása révén A szolgáltatási irányelv maradéktalan alkalmazása uniós szinten 140 milliárd eurós gazdasági haszonnal járhatna, amely a GDP 1,5%–os növekedési potenciálját jelentené.
6. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása, különösen a finanszírozáshoz való hozzájutás elősegítése, a globális jelenlét elérésének támogatásával, a piacra jutás elősegítése révén, továbbá annak biztosításával, hogy az államigazgatás csökkenti a fizetési határidőket.
A jelentések főbb eredményei
Munkatermelékenység (gyártásban dolgozó munkavállalónként): A termelékenység uniós átlag felett van Írországban, Hollandiában, Ausztriában, Finnországban, Belgiumban, Luxemburgban és Svédországban, míg .Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Cipruson, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Portugáliában, Észtországban, Litvániában, Romániában, Lettországban és Bulgáriában az átlag alatt van.
Az EU-ban kevesebb az új, innovatív vállalat: Az uniós vállalkozások rosszabbul teljesítenek az innovációk gyakorlati alkalmazásának és ipari méretű gyártásának tekintetében, mint az USA és Japán. Az újító vállalkozások aránya különösen magas Luxemburgban, Németországban, Belgiumban és Portugáliában, míg Magyarországon, Lengyelországban, Lettországban és Litvániában alacsony.
Az ipar egyre inkább összefonódik a szolgáltatásokkal: Az ipar – közvetlen és közvetett forrásként – egyre gyakrabban használja a tudásigényes üzletviteli szolgáltatásokat, amelyek az EU-12-ben közel 9%-os, az EU-15-ben pedig 18%-os exportot jelent.
Az uniós ipar fejlődik a nyersanyag-hatékonyság tekintetében: Egyre nagyobb arányban használ fel újrahasznosított anyagokat és innovatív helyettesítő anyagokat, de az energiahordozó nyersanyagoktól különböző nyersanyagokhoz való hozzáférés és az ezekhez elérhető áron való hozzájutás döntő jelentőséggel bír számos nyersanyagigényes gyártó ágazat versenyképessége tekintetében.
Az ipar hatékonysága: Az EU sok területen vezető szerepet játszik, általában az USA előtt jár és kezdi utolérni Japánt. Jelentős teljesítménybeli különbségek vannak azonban a tagállamok és az iparágak között.
Vállalkozásbarát állami jogi szabályozás: Luxemburgban, Finnországban, Észtországban, Cipruson, Dániában és Svédországban a jogi szabályozás kevésbé megterhelő a vállalkozások számára, a belga, portugál, görög, magyar és olasz vállalkozások panaszkodnak e tekintetben a leggyakrabban. További részetek: MEMO/11/702.
Előzmények
Az Európa 2020 stratégia részeként a Bizottság 2010-ben új iparpolitikát kezdeményezett1, amely kiemelte azokat az intézkedéseket – beleértve a tagállamok versenyképességi politikájának rendszeres figyelemmel kísérése iránti elkötelezettséget is –, amelyek szükségesek ahhoz, hogy növeljék Európának olyan helykénti vonzerejét, ahol megéri befektetni és termelni.
A „Versenyképességi jelentés” és „A tagállamok versenyképességi teljesítménye és politikái” jelentés hozzájárulnak a tagállamoknak az európai szemeszter és az Európa 2020 stratégia szélesebb keretében történő értékeléséhez.
