Uniós fejlesztéspolitika: a Bizottság hathatósabbá teszi a segélyezést, az eddiginél kevesebb ágazatot vesz célba, és a leginkább rászoruló országokat támogatja
A szegénység minél nagyobb arányú csökkentése érdekében az EU azt tervezi, hogy a jövőben átrendezi a fejlődő országoknak nyújtandó segélyekre vonatkozóan meghatározott prioritásait. A mai napon Andris Piebalgs uniós fejlesztési biztos előterjesztette az uniós fejlesztéspolitika „változtatási programját”, valamint az új, uniós költségvetés-támogatásra vonatkozó szakpolitikát. E két közlemény a szegénység csökkentése érdekében erősebb stratégiai szemléletű uniós megközelítést vázol fel – többek között a források célirányosabb elosztásával.
Az uniós kiadásoknak a jövőben elsősorban azokhoz az ágazatokhoz kell áramlaniuk, amelyek kulcsszerepet játszanak a hosszú távú inkluzív növekedésben, és azokat az országokat kell megcélozniuk, amelyek leginkább külső támogatásra szorulnak, és amelyekben a segély valódi változást tud generálni.
„Az EU a világ legnagyobb donora: a globális segélyek több mint 50 %-át biztosítja. Szeretnék mindent megtenni azért, hogy továbbra is mi járjunk az élen a hatékonyság terén is” – nyilatkozta Andris Piebalgs uniós biztos. Majd hozzátette: „Lépést kell tartanunk a világ változásaival, és át kell alakítanunk a szegénység elleni küzdelem módját. Ezért ma arra teszek javaslatot, hogy támogassuk kiemelten a fenntartható és inkluzív növekedés útján már elindult országokat. Szeretném, ha minden euró a leginkább rászorultakhoz jutna el. Azzal, hogy az EU kiveszi a részét a külföldi szegénység elleni küzdelemből, mintegy „biztosítást köt” egy stabilabb és virágzóbb világ megteremtésére.”
Jó kormányzás, mezőgazdaság, az élelmiszer-ellátás biztonsága és tiszta energia
Az uniós segélyeket elsősorban azokhoz az ágazatokhoz kell irányítani, amelyek képesek az inkluzív és fenntartható növekedés megalapozására. Ezen ágazatok közé a következők tartoznak:
jó kormányzás, beleértve az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartását; nemek közötti egyenlőség, a civil társadalom szerepe és a korrupció elleni küzdelem,
szociális védelem, egészségügy és oktatás,
a kedvező vállalkozói környezet támogatása és a regionális integráció elmélyítése,
fenntartható mezőgazdaság és tiszta energia, a külső megrázkódtatások elleni biztosítékok megteremtése, valamint az élelmiszer-ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással járó kihívások növekedési lehetőségekké való átalakítása.
Az erőforrások további bővítése érdekében az EU olyan innovatív módokat fog keresni a fejlesztési finanszírozásra, mint amilyen a támogatások és a kölcsönök ötvözése.
A Bizottság emellett arra fogja ösztönözni az EU-t és tagállamait, hogy a segélyhatékonyság növelése érdekében dolgozzanak ki közös stratégiákat és programokat (úgynevezett „közös programozás”), és osszák el jobban egymás között a munkát.
A költségvetések uniós támogatásának szerződéses alapú új megközelítése
Az uniós segélyek jelentős része költségvetés-támogatás formájában valósul meg: az EU az érintett pénzeszközöket a fejlődő országok állami költségvetéséhez csoportosítja, emellett pedig szakpolitikai párbeszédet folytat, teljesítményértékelést és kapacitásépítést végez. Annak érdekében, hogy a költségvetés-támogatás révén hatékonyabb és eredményesebb legyen a fejlesztési célkitűzések megvalósítása, az EU-nak meg kell erősítenie a fejlődő országokkal fenntartott szerződéses partnerségeit, ezért a Bizottság uniós megközelítést javasol.
Azokkal a partnerországokkal, amelyek bizonyítani tudják az alapvető értékek iránti elkötelezettségüket, a Bizottság az általános költségvetésük támogatására úgynevezett „jó kormányzási és fejlesztési szerződést” köt. Az EU nagyobb hangsúlyt fog fektetni az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra: előtérbe helyezi a partnerországokkal folytatott párbeszédet, reformösztönzőket alakít ki, és felszólítja az országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az alapvető értékek iránt.
Az ágazati szolgáltatások előmozdítása úgynevezett „ágazati reformszerződésekkel” fog történni. Azokban az országokban, amelyekben nem állnak fenn a „jó kormányzási és fejlesztési szerződés” megkötéséhez szükséges feltételek, az ágazati költségvetéshez lehet majd támogatást nyújtani.
A törékeny egyensúlyú országokban az EU eseti alapon fog támogatást nyújtani a költségvetésnek a létfontosságú állami funkciók biztosítására, és „államépítési szerződésekkel” fogja támogatni az átmenetet.
Fontos, hogy a költségvetés-támogatás hozzájáruljon a korrupció és a csalás elleni küzdelemhez, és segítsen abban, hogy az országok felépítsék saját pénzügyi forrásaikat, és segélyfüggőségük hosszú távon csökkenjen.
Háttér és következő lépések
2010 őszén az Európai Bizottság konzultációt indított a fejlesztéspolitika jövőjéről és a költségvetés-támogatási eszközről. A mai javaslatok alapjául a globális partnerek, a kormányok, a nem kormányzati szervezetek és a magánszféra visszajelzéseinek elemzése szolgált.
A javaslatokat a Bizottság a következő két közleményben terjeszti elő:
Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele
A harmadik országoknak nyújtott uniós költségvetés-támogatás jövőbeni megközelítése
A 12 pontból álló változtatási program legfontosabb elvei fokozatosan megjelennek majd a jelenlegi programozási ciklusok fennmaradó részében, ezt követően pedig a jövőbeni uniós programozásban. 2012 tavaszán a Bizottság felkéri az uniós külügyminisztereket, hogy fogadják el az új uniós költségvetés-támogatási megközelítést.
Az EU mint donor
Az Európai Unió együttesen (a tagállamok, valamint a EuropeAid és a Bizottság által kezelt alapok) a hivatalos fejlesztési segély világviszonylatban legnagyobb donorának számít. 2010-ben 53,8 milliárd eurót biztosított (a globális segélyek több mint 50 %-át). Az Európai Bizottság évi 11 milliárd euró kezeléséért felel, és ezzel a donorok körében világszinten a második helyet foglalja el.
