A Kis-Balaton Zala illetve Somogy megye határán terül el. A gyönyörű természeti környezetben rengeteg madárfaj él. De ez még nem minden!
Őshonos magyar állatfajták is láthatók a Kápolnapusztán a Bivalyrezervátumban, ahol a bivalycsordák a pocsolyában „hűsölnek”. Szürke marhák jönnek-mennek a kis borjúkkal és egész nap legelésznek.
Nagy Kornél természetvédelmi őr kitűnő ismerője a természetvédelmi területnek.
Nagy szakszerűséggel és a szakmája iránti elkötelezettséggel adott információt minden kérdésünkre a látogatásunk alkalmával.
Interjú keretében foglalom össze a cikk első részében azokat az információkat, amelyeket látogatásunk alkalmával az állatvilággal kapcsolatban hallottunk, majd ezt követi azoknak az illemszabályoknak az ismertetése, amely mindnyájunk számára kötelező, akik ebbe a szép természeti környezetbe látogatnak.
-Mikor nyilvánították védetté a Kis-Balatont?
-A Kis-Balaton területe 1951 óta áll védelem alatt.
-Azt hallottam, hogy a Nagykócsag a természetvédelem címermadara. Miért éppen a nagykócsagra esett a választás?
-Vönöczky Schenk Jakab ornitológusnak nagy szerepe volt, hogy épp a nagy kócsag lett a természetvédelem címermadara, ugyanis ő volt, aki nagyon sokat tett a Kis-Balaton élővilága, de főleg a nagy kócsag megmentése érdekében. A Kis-Balaton, valamint számos más mocsár fennmaradását Magyarországon, veszélyeztettek az 1800-as évek végén kezdődő mocsár lecsapolási munkálatok. Az orvvadászat /kócsagtollas kalapról bizonyára hallottak már/ valamint mocsarak eltűnése nagymértékben hozzájárultak e gyönyörű madárfaj állományának rohamos csökkenéséhez. Vönöczky Schenk Jakab felismerve ezt a veszélyt lépéseket tett mind a Kis-Balaton mind a nagy kócsag megmentése érdekében. Neki köszönhető, hogy Gulyás József vörsi halászgazda 1922-ben a Kis-Balatonon, mint kócsagőr szolgálatba lépett. Feladata a kócsag fészektelepek őrzése volt. 1945-ig teljesített szolgálatot e gyönyörű területen. Ez a magyarázata, hogy e pompás külsejű madár lett a természetvédelem szimbóluma.
– Autóbusszal mentünk végig a töltésen, ahol távcsővel figyeltük meg a sokféle madarat. Az autóbusz nagyon csendesen haladt. Még arra sem volt lehetőségünk, hogy kiszálljunk az autóbuszból fotózni a madarakat. Ennyire veszélyes, ha zajt csapunk?
– Fokozottan védett területen haladunk, ahová csak engedély vagy természetvédelmi őr kíséretében szabad bemenni. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében megrendezésre kerülő szakvezetések során az érdeklődők bepillantást nyerhetnek e zárt, páratlan természeti értékeket rejtő mocsárvilágba. Mivel korlátozott számú kirándulást van lehetőségünk lebonyolítani – épp azért, hogy túlságosan ne háborgassuk a területet- , ezért az élővilág- gondolok itt főleg a madarakra- nem szokták meg az ember állandó jelenlétét, emiatt félénkek. Ahhoz,hogy ne riasszunk el minden érdekes látnivalót nem szerencsés, ha leszáll mindenki az autóbuszból. Aki szép természetfotókat kíván készíteni annak lehetősége van madárfotózásra kialakított leskunyhó bérlésére.
alt alt
– Azt hallottam, hogy madarak közül vannak állandó madarak illetve téli madárvendégek.
– Mintegy kettőszáznegyven madárfajt figyeltek meg eddig a Kis-Balaton mindkét tározóján. Ennek majdnem fele fészkel ezen a vidéken. A madarak egy része madárvendégként a telet nálunk tölti és tavasszal északra vonul ezenkívül vannak csak átvonuló és vannak állandó jelenlétű madarak is.
– Van egy gyermekdal, amely úgy kezdődik, hogy Csip-csip csóka, vakvarjucska stb. Melyik madárról szól pontosan az ének?
– A mondóka a bakcsó madárról szól, természetesen lát a madár, nem azért mondják, mert vak lenne, hanem a hangjáról /kvak-kvak/ kapta valószínűleg a népies elnevezését.
– Mi a helyzet a nyári lúddal?
– A nyári lúd az egyetlen hazánkban fészkelő vadlúdfaj. Korán fészkel és már áprilisban kibújnak a tojásból a kis vadlúd fiókák, akiket szülőpárjuk nagy gonddal nevelnek. Több ezer példány látható télen mezőgazdasági tarlókon táplálkozva illetve a szabad vízfelületeken.
– Milyen vadállatok találhatók még a természetvédelmi területen?
– Az élővilág nagyon sokszínű ezen a területen mind a növények, mind az állatok világát tekintve. A gerincesek törzsén belül számos hal, kétéltű, hüllő, de elsősorban madár illetve emlős él a Kis-Balaton területén. A klasszikus értelemben vett vadállatok közül az emlősök osztályát emelném ki ebben az írásban. Számos közismert nagyvadfaj /szarvas,őz, vaddisznó/ fordul elő ezen a mocsaras vidéken. Ragadozó emlősök szinte mindegyike megtalálható. Róka, nyest, borz, görény valamint néhány nem „közönséges” kisragadozó, mint például menyét, vadmacska, nyuszt, aranysakál /nádi farkas/, vidra illetve hermelin. Ez utóbbiról érdemes megemlíteni egy érdekességet, hogy téli bundája hófehér, nyári szőrzete viszont barna.
– Fekete István „Tüskevár” című könyvében olvastam, hogy Matula a rétihéját „nagybetyárnak” nevezte. Vajon miért?
– A magyarázat a következő véleményem szerint: a barna réti héjára jellemző, hogy alacsonyan és lassan szállva fürkészi a nádast, melyben ha fészekre és abban madárfiókára lel, akkor azt zsákmányul ejti így pusztítva a nádasban fészkelő madarak állományát.
– Ugyancsak ebben a könyvben olvastam, hogy „A rétisas délután érkezett meg az öreg nyárfára. Aztán már nem is megy sehova. Csak ül. Öreg már; egyedül van, úgy gondolom, valahol lelőtték a párját – mondta Matula.
– És új párt nem szerez? – kérdezte Gyula, becenevén Tutajos.
– Nem. Csak egyet, aztán már másikkal nem áll össze. Amikor ezt olvastam a könyvben, elég meghatónak találtam.
– Van egy tisztás, és két nagy nyárfa alatt lapul a Matula kunyhó a Diás – szigeten.
– A könyvben szereplő öreg Matula szeret horgászni és azt ízletesen elkészíti. Sokféle hal található a tóban, mint harcsa, csuka, balin /ragadozó/, ponty, ezüstkárász, aranykárász, többféle keszeg, valamint védett halfajok: réti csík, szivárványos ökle és a fokozottan védett lápi póc.
– Melyek azok az illemszabályok, amit minden látogatónak illik betartani a természetvédelmi területen történő szakvezetés során?
– Tiszteljük meg a természetvédelmi őrt azzal, hogy a tájékoztató alatt figyelünk és nem beszélgetünk.
– Csak akkor szabad kiszállni az autóbuszból, ha erre engedélyt kapunk.
– Szemetelni szigorúan tilos!
– Dohányzás valamint szeszes ital fogyasztása tilos a szakvezetés alatt.
– A csoport élén mindig a kísérő halad.
– Az élő és élettelen környezeti elemek károsítása szigorúan tilos! /Nemtépkedjük a növények leveleit, állatokhoz nem nyúlunk stb../
– A hangoskodást kérjük mellőzni!
Dr.Vámos Lászlóné
protokoll-info.hu
