A külföldi hallgatók, diákok, gyakornokok és önkéntesek nem tudják kellően kihasználni az Európai Unióban való tartózkodásuk előnyeit. A Bizottság mai napon közzétett jelentése szerint a vonatkozó uniós szabályozás végrehajtása terén mutatkozó különbségek miatt a külföldi hallgatók még mindig nehézségekbe ütköznek, amikor tanulmányaik folytatása céljából az EU-ba érkeznek.
A harmadik országokból származó hallgatók, diákok, javadalmazás nélküli gyakornokok és önkéntesek beutazására és tartózkodására vonatkozó uniós szabályok tagállamok általi végrehajtásáról szóló első jelentés szerint az ideiglenes migráció e formáinak kihasználását tovább lehetne javítani. Különösen az irányelv által megvalósított harmonizáció szintjét, valamint az általa biztosított jogokat lehetne növelni, illetve erősíteni.
„A hallgatói mobilitás a globális gazdasági fejlődés tekintetében is igen hasznos, mivel ösztönzi az ismeretek és az ötletek áramlását. A Bizottság továbbra is törekedni fog egy olyan hatékony jogszabályi keret létrehozására, amely lehetővé teszi a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy európai képzési programokon bővítsék készségeiket és szerezzenek ismereteket” – nyilatkozta Cecilia Malmström belügyi biztos.
2009-ben több mint 200 000 harmadik országbeli állampolgár érkezett az EU-ba tanulás, diákcsere, fizetetlen képzés vagy önkéntes szolgálat céljából1. Legnagyobb számban tanulmányok folytatása céljából érkeznek harmadik országbeli állampolgárok. A legnagyobb számú diákot fogadó országok 2009-ben a következők voltak: Franciaország (53 563), Olaszország (32 634), Németország (31 345), Spanyolország (22 068) és Svédország (13 968).
A mai napon közzétett jelentés értékeli az irányelv átültetésének állását, és megjelöli azokat a problematikus pontokat, amelyek hátráltatják az ezen uniós jogi aktusban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását.
A jelentés feltárja, hogy az irányelvet feltétlenül módosítani kell, különösen az alábbiak tekintetében: az eljárási garanciák megerősítése (konkrét határidők a kérelmek feldolgozására, a tagállamok azon kötelezettsége, hogy az elutasítást indokolják); a mobilitással foglalkozó záradékok megerősítése (amelyek azokat a hallgatókat érintik, akik beutazását egy tagállam már engedélyezte, és akik tanulmányaikat egy másik tagállamban kívánják folytatni); a harmadik országbeli állampolgárok Unióba irányuló mobilitását elősegítő uniós programokkal való szinergiák ösztönzése; vagy a jogharmonizáció szintjének növelése az önkéntesek, javadalmazás nélküli gyakornokok és tanulók tekintetében (ez elősegítheti, hogy az oktatás, képzés, valamint a harmadik országokkal folytatott kulturális csereprogramok területén továbbfejlesszük az általános uniós jogi keretet).
Ezért a Bizottság 2012-ben javaslatot kíván tenni az irányelv módosítására.
A Bizottság továbbra is biztosítani fogja az irányelv egész EU-ra kiterjedő, helyes átültetését és végrehajtását, amihez szükség esetén további jogsértési eljárásokat is indít. Emellett a Bizottság technikai szinten továbbra is együttműködik a tagállamokkal, és javítani kívánja a tagállamok és a harmadik országbeli polgárok számára biztosított tájékoztatást és segítségnyújtást, mindezt az internet maximális kiaknázásával, különös tekintettel a jövőbeli uniós bevándorlási portálra.
Továbbá – anélkül, hogy beleavatkoznánk a tagállamok azon jogába, hogy meghatározzák a migránsok számát – a jövőben különösen foglalkozni kell a harmadik országbeli hallgatók tanulmányaikat követő munkavállalásának kérdésével.
Előzmények
A 2004/114/EK irányelv2 közös szabályokat teremt az EU tagországokban tanulni, diákcserében, fizetetlen képzésen részt venni, vagy önkéntes munkát végezni szándékozó nem tagországbeli állampolgárok fogadásához.
Az irányelv átfogó célja annak elősegítése, hogy Európa a tanulmányok legkiemelkedőbb központjává váljon a világon. E törekvés részeként az irányelv olyan közös jogi keretet kíván létrehozni, amely megkönnyíti a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy tanulás céljából az EU-ba belépjenek és ott tartózkodjanak. Egy összehangolt és átlátható jogi keret láthatóbbá, elérhetőbbé és vonzóbbá teszi az EU-t a harmadik országbeli diákok számára felsőfokú tanulmányaik folytatása céljából.
Az irányelv továbbá alapvető szabályokat határoz meg azzal kapcsolatban, hogy a diákok, a javadalmazás nélküli gyakornokok és az önkéntesek milyen feltételekkel léphetnek be az EU-ba, illetve tartózkodhatnak annak területén. A hallgatókra vonatkozó szabályoktól eltérően a migránsok e három csoportja esetében a tagállamok dönthetik el azt, hogy alkalmazzák-e rájuk az irányelvet.
A migráció e formáinak előmozdításával az irányelv a különböző szereplők „kölcsönös gyarapodását”, valamint azt kívánja ösztönözni, „hogy a különböző kultúrák közelebb kerüljenek egymáshoz”. Az oktatás első évei alapvető fontossággal bírnak a fiatalok értékeinek, hozzáállásának, vágyainak és ismereteinek kialakítása tekintetében. A munkaközvetítésnek és a szakképzésnek köszönhetően olyan fontos jártasságokat szerezhetnek, amelyek számukra és munkáltatóik számára egyaránt hasznosak lehetnek a jövőbeni munkahelyi helyzetekben. Az önkéntes tevékenységekben történő részvétel a kulturális tapasztalatcsere értékes forrása lehet azon önkéntesek számára, akik új készségekre és tapasztalatokra is szert tehetnek.
A Bizottság a jelentéssel eleget tesz az irányelv 21. cikkében előírt jelentéstételi kötelezettségének. A jelentés egy, a Bizottság által megrendelt tanulmány, valamint egyéb források – köztük az Európai Migrációs Hálózat révén végzett ad hoc vizsgálatok, a magánszemélyektől beérkező panaszok, kérdések és kérelmek, valamint az irányelv alkalmazása során felmerülő gyakorlati kérdésekkel kapcsolatos tagállami eszmecserék – alapján készült.
