Mint azt minden Sherlock Holmes-, Hercule Poirot- és Lisbeth Salander-rajongó tudja, a rejtélyes gyilkosságok megoldása rendkívül alapos nyomozómunkát igényel. Az idén szeptember 23-án – immár hatodik alkalommal – több mint 320 európai városban megrendezett Európai Kutatók Éjszakája keretében a nyomozójelölteknek lehetőségük nyílik arra, hogy a lengyelországi Krakkóban törvényszéki szakemberek, valamint DNS-tesztek és pszichológiai profilok segítségével felderítsenek egy rejtélyes gyilkossági esetet. Egy másik figyelemreméltó rendezvény keretében a ciprusi Nicosiában a tudósok bemutatják, hogy a nanorészecske-technológia révén miként lehet a valóságban úgy mászni a falon, mint Pókember. Mindeközben a római Planetáriumba látogatók kisebb tornádókat hozhatnak létre, így nyerve betekintést az ehhez hasonló természeti jelenségek működésébe. A legkülönfélébb tudományágak képviseletében száz és száz kutató és tudós azon fog fáradozni, hogy mindennapi munkájukat a nagyközönség elé tárva bemutassák a kutatás és az innováció hétköznapi életünkben betöltött szerepének fontosságát. A Kutatók Éjszakájának finanszírozása az Unió Marie Curie programjának keretéből történik, melynek célja a kutatók mobilitásának, képzésének és karrierlehetőségeinek javítása. A tavalyi rendezvényeken 600 000 látogató vett részt.
„A Kutatók Éjszakája lehetőséget kínál arra, hogy a kutatók kapcsolatot teremtsenek a nyilvánossággal, illetve hogy a laikusok bepillanthassanak a tudomány világába. Ezen az estén bárki tudós lehet. Véleményem szerint nincs is ennél jobb módja annak, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését a tudományok és a kutatói pálya iránt” – mondta Androulla Vassiliou, az EU oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa.
A Kutatók Éjszakájának rendezvényein részt vevők több olyan kutatóintézetben (kutatóközpontokban és laboratóriumokban) is látogatást tehetnek, amelyek általában nem látogathatók, tudósok irányítása mellett kipróbálhatják a legfrissebb technológiai fejlesztéseket és a legújabb eszközöket, kísérletekben, versenyekben és kvízjátékokban vehetnek részt, valamint bemutatókat és szimulációkat tekinthetnek meg.
Európa-szerte több száz eseményre kerül sor. További ízelítőt az 1. függelékben talál, ide kattintva pedig tájékozódhat az Ön közelében megrendezésre kerülő rendezvényekről.
Az EU már hosszú ideje felismerte a kutatás és az innováció társadalmi és gazdasági hozzáadott értékét, és ennek megfelelően a 2007–2013 közötti időszakban több mint 50 milliárd euróval támogatja a kutatási tevékenységeket. A 2014–2020-as időszakra a Bizottság nemrégiben elfogadott javaslatában 80 milliárd eurós keretet irányzott elő kutatási projektek számára, amely összeg a munkahelyteremtést és Európa versenyképességét hivatott fokozni.
Előzmények
Mit takar a Kutatók Éjszakája kezdeményezés?
A Kutatók Éjszakája az egyik legnépszerűbb európai uniós kezdeményezés, amely a lakosság valamennyi szegmensének szól, a legfőbb célcsoportot azonban a családok, a fiatalok, illetve azok jelentik, akik nem mutatnak különösebb érdeklődést a tudományok iránt. Az elképzelés lényege a tudományok szórakoztató formában történő bemutatása.
Az EU 2005 óta 16,5 millió eurót fordított a Kutatók Éjszkájának támogatására. A rendezvényeket az elmúlt öt évben összesen mintegy másfél millióan látogatták meg, a figyelemfelkeltő kampányok keretében pedig további több millió polgárhoz sikerült eljutni. A 600 000 látogatót vonzó 2010-es tudományos rendezvényeket az EU 4 millió euróval támogatta, amely összeg ez évben is hasonló lesz.
Hogyan kapcsolódik mindez a kutatáshoz?
Az EU 2007 és 2013 között – a hetedik kutatási keretprogramon (FP7) keresztül – 50 milliárd eurót meghaladó összeget fordít kutatástámogatásra, amelyen belül a Marie Curie program 4,7 milliárd, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet pedig 309 millió euró támogatásban részesül. A 2012. évi uniós kutatástámogatási előirányzat 7 milliárd euróra rúg.
Az Európa 2020 stratégia elfogadásakor a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ig GDP-jük 3%-át kutatásra költik (1% állami finanszírozás plusz 2% üzleti beruházás). Az uniós célkitűzés eléréséhez további növelésekre lesz szükség, ezek azonban akár 3,7 millió új munkahellyel és csaknem 800 milliárd eurós éves GDP-növekedéssel kecsegtetnek.
Mennyit fog Európa kutatásra költeni az elkövetkező években?
A foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégiának megfelelően Európa az évek során egyre többet fog kutatásra költeni. A következő költségvetési időszakban (2014–2020) a Bizottság a 2007–2013-as költségvetést (55 milliárd euró) 80 milliárd euróra, azaz 46%-kal javasolja növelni. Ez azt jelenti, hogy a kutatásra és innovációra elkülönített összegek aránya körülbelül 8,5%-ra növekedne a 2013-as költségvetési részesedéshez (6,7%) képest.
Ez év végén a Bizottság „Horizont 2020” nevű új kutatási és innovációs programjára irányuló javaslatában konkrétabb célokat fog előterjeszteni, egyebek mellett a Marie Curie program és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet finanszírozását illetően.
További információk a Marie Curie program honlapján és a kutatási programokban részt vevők portálján (Participant Portal) érhetők el:
http://ec.europa.eu/mariecurieactions
http://ec.europa.eu/research/participants/portal
1. függelék – Ízelítő a városok kínálatából
London (Egyesült Királyság)
Kitalált gyilkosság történik a Természettörténeti Múzeumban. A kutatóknak és a látogatóknak közösen kell bizonyítékokat gyűjteniük a tetthelyen, majd a törvényszéki nyomozók mindennapi munkáját idéző kutatási feladatot hajtanak végre. Az újdonsült nyomozókat ujjlenyomatok és más azonosító technikák segítik kutatómunkájukban.
Róma (Olaszország)
A Planetáriumba látogató résztvevők egy külön a Kutatók Éjszakája alkalmából épített két méter magas, henger alakú szerkezet segítségével kisebb tornádókat idézhetnek elő, melynek során megérthetik a forgószelek és más természeti jelenségek kialakulásának okait. Egy bemutató keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a rendőrségi nyomozás során alkalmazott DNS-vizsgálattal.
Brest (Franciaország)
A bresti akváriumban rendőrségi nyomozás folyik egy állat állítólagos elrablása ügyében. A látogatók segítenek a törvényszéki nyomozóiroda munkatársainak a rejtély megoldásában: 80 kutató segédletével konkrét bizonyítékokat vizsgálnak a kutatásban használt bonyolult berendezésekkel.
Hamburg (Németország)
A Kutatók Éjszakája hamburgi rendezvényeinek témája az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A városháza szomszédságában felállított, újrahasznosított fából készült pavilonban a tudósok hatásos audiovizuális effektek alkalmazásával mutatják be az éghajlatváltozás legfrissebb adatokra alapuló, lehetséges jövőbeli alakulását.
Krakkó (Lengyelország)
A bűnügyi rejtvények kedvelői nyomozókká válhatnak. A Törvényszéki Kutatóintézet munkatársai bemutatót tartanak az ujjlenyomat alapján történő azonosításról, a DNS-tesztekről, valamint a lőfegyverek okozta sebek és csontsérülések vizsgálatáról. A nyilvánvaló öngyilkosságból gyilkosság lesz!
Brüsszel (Belgium)
A Szépművészeti Múzeumba látogatók háromdimenziós képernyőn élvezhetik kedvenc sci-fi filmjüket. Gauguin kedvelői megtekinthetik Suzanne Bambridge portréját, és a legújabb digitális képtechnológiának köszönhetően betekintést nyerhetnek a műalkotások helyreállítását végző restaurátorok munkájába.
Nicosia (Ciprus)
Kutatók tudományos magyarázata leplezi le a gravitációval dacoló Pókember és más népszerű szuperhősök titkát.
