A foglalkoztatást és növekedést célzó európai stratégia részeként az Európai Bizottság ma új reformstratégiát mutatott be, melynek célja a diplomások számának növelése, az oktatás minőségének javítása, valamint az, hogy a felsőoktatás a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá ahhoz, hogy az EU gazdasága megerősödve kerüljön ki a válságból. A stratégia egyrészt rámutat azokra a kiemelt fontosságú területekre, amelyeken az EU tagállamainak többet kell tenniük a közös oktatási célkitűzések elérése érdekében, másrészt azt is felvázolja, hogy miként támogathatja az EU a tagállamok korszerűsítési törekvéseit. Az uniós szintű kezdeményezések között szerepel többek között egy többdimenziós egyetemi rangsor, amelynek köszönhetően a hallgatók könnyebben ki tudják választani a nekik leginkább megfelelő kurzusokat, és ugyanígy új kezdeményezés az Erasmus mesterképzéshez kapcsolódó diákhitelgarancia-keret is, amelyet azok a hallgatók vehetnek igénybe, akik a teljes mesterképzést külföldön végzik.
Az EU-ban mintegy négyezer egyetem és egyéb felsőoktatási intézmény van, amelyekben több mint 19 millió hallgató tanul. Az utóbbi években a felsőoktatási intézmények és a hallgatók száma jelentősen megemelkedett, csakúgy, mint a különféle intézménytípusoké. A finanszírozás, az irányítási struktúrák és a tantervek azonban nem mindig tudtak lépést tartani ezzel a növekedéssel. A felsőoktatás jelenleg nem termeli ki kellő számban a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez szükséges készségekkel rendelkező embereket Európa számára. A világ többi részén Európa vetélytársai, különösen a feltörekvő gazdaságok, rohamosan növelik felsőoktatási beruházásaikat.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos így nyilatkozott a stratégia elindításakor: „A felsőoktatás a gazdasági növekedés egyik hajtómotorja, utat nyit a magasabb életszínvonal és a jobb lehetőségek előtt, és a lehető legjobb biztosíték a munkanélküliség ellen. Viszont sok diplomás még így is nehezen talál a végzettségének megfelelő minőségi munkahelyet. Megérett az idő a felsőoktatás – és egyben a szakképzés – reformjára is, hogy a fiatalokat azokkal a készségekkel vértezzük fel, amelyekre a bennük rejlő fejlődési és foglalkoztathatósági potenciál teljes kibontakoztatásához szükségük van.”
Háttér-információk:
A reformokra szoruló kiemelt területek többek között a következők:
növelni kell a diplomások számát, a társadalom nagyobb keresztmetszetét kell a felsőoktatásba vonzani, és csökkenteni kell a felsőoktatásból lemorzsolódók arányát
javítani kell a felsőoktatás minőségét és a tanagyagokat jobban hozzá kell igazítani a gazdaság igényeihez, hogy a tantervek jobban megfeleljenek az egyének, a munkaerőpiac és a jövőbeni életpályák által támasztott igényeknek; valamint ösztönözni és jutalmazni kell a kiválóságot az oktatás és a kutatás terén
több lehetőséget kell teremteni a hallgatók számára, hogy hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányok révén kiegészítő készségekre tegyenek szert, és elő kell mozdítani a határokon átnyúló együttműködést a teljesítőképesebb felsőoktatás érdekében
több kutatót kell képezni, hogy előkészítsük a terepet a jövő ipari ágazatai előtt
meg kell erősíteni az oktatás, a kutatás és az üzleti szféra közötti kapcsolatokat a kiválóság és az innováció előmozdítása érdekében
biztosítani kell a finanszírozás hatékonyságát: nagyobb autonómiát kell adni a felsőoktatás irányításának és a minőségi oktatásba kell beruházni a munkaerő-piaci igények kielégítése céljából
Számos uniós ország felsőoktatási rendszere korszerűsítését helyezi előtérbe; azonban az európai felsőoktatási intézmények abbéli képessége, hogy hozzájáruljanak az európai jóléthez és széles társadalmi szerepet töltsenek be, még mindig nincs teljesen kiaknázva. Az Európa 2020 stratégia ezért az oktatást az uniós erőfeszítések középpontjába helyezi: az évtized végére azt a célt tűzte ki, hogy az európai fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel (2010-ben ez az arány 33,6% volt).
Júliusban a Bizottság benyújtotta a következő többéves (2014–2020) uniós költségvetésre vonatkozó javaslatait, amelyek jelentősen megemelik az oktatásra, a szakképzésre és az ifjúságra (+73%), valamint a kutatásra (+46%) fordítandó keretet, elismervén e területeknek a növekedés elősegítésében betöltött meghatározó szerepét. A reformokat támogató uniós programok kiadási prioritásai tekintetében a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló reformmenetrend lesz mérvadó.
