Az amerikai Hivatásos Újságírók Szövetségének rangos díjában részesült egy uniós társfinanszírozással készült projekt, amelynek célja a romákra vonatkozó sztereotípiák ellensúlyozása. A “Colorful but Colorblind” elnevezésű projekt keretében roma és nem roma újságírók közreműködésével 25 rövidfilmből álló sorozat jött létre, amely Közép- és Kelet-Európában élő roma közösségek történeteit meséli el.
A cél az volt, hogy ösztönözzék a fő vonalhoz tartozó médiában a roma kérdések árnyaltabb bemutatását és a roma újságírók nagyobb részvételét. A projekt emellett a kultúrák közti párbeszéd és az újságírók közötti kölcsönös megértés erősítésére is törekedett. Ezt a projektet választották győztesnek a kiváló újságírói teljesítményért járó Sigma Delta Chi-díj „Digitális média – prezentáció (független)” kategóriájában.
„Büszke vagyok arra, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján is elismerést arat egy uniós társfinanszírozással készült projekt, amely a romákkal szembeni évszázados előítéletekkel fordul szembe. Ez bizonyság arról, hogy a romák társadalmi és gazdasági integrációja érdekében az Európai Unió által tanúsított egyedülálló erőfeszítés és elkötelezettség eredményeket hoz” – nyilatkozta Viviane Reading alelnök, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. „A romák Európa-szerte aktív szerepet játszanak a társadalmi és kulturális életben, és örömmel látom, hogy a „Colorful but Colorblind” projekt tanúságot tesz közreműködésükről.”
Az Európában élő romák többségének továbbra is szegénységgel, társadalmi kirekesztéssel és megkülönböztetéssel kell megbirkóznia, a pénzügyi és gazdasági válságot követően pedig tovább nehezedik helyzetük. A gondokat súlyosbíthatják a közösségeikre vonatkozó sztereotípiák, amelyeket a média nem eléggé kiegyensúlyozott híradásai is tovább erősíthetnek. A „Colourful but Colourblind” projekt célja az volt, hogy segítsen ellensúlyozni a romaellenes sztereotípiákat, kreatív multimédiális megoldásokat alkalmazva a kisebbségi kérdések bemutatásában. A projekt 50 roma és nem roma újságíró együttes munkáját tette lehetővé, akiknek felkészítését a multimédiás narratívák szakértői által nyújtott képzések szolgálták.
A projekt Bulgáriára, a Cseh Köztársaságra, Magyarországra, Romániára és Szlovákiára irányult – ezek az országok mind jelentős roma népességgel rendelkeznek. A projekt számára 303 040 eurós társfinanszírozást biztosított az Európai Unió Alapvető jogok és uniós állampolgárság programja.
Előzmények
Az Európában élő 10-12 millió roma számára nehézségeket okoz a hátrányos megkülönböztetés, a kirekesztettség és jogaik megtagadása, miközben a romák kiaknázatlan képességeinek elherdálása a kormányok számára bevételkiesésel és temelékenységcsökkenéssel jár. A romák fokozottabb gazdasági és társadalmi integrációja sürgető feladat tehát, azonban a kirekesztés szerteágazó okainak kezelése valamennyi szintet átfogó, hatékony és összehangolt fellépést igényel.
Számos olyan terület van, ahol szükséges a romák integrációjának javítása – például oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás –, ám ezek elsősorban nemzeti vagy regionális hatáskörbe tartoznak. Az Unió azonban fontos szerepet tölt be a tagállamok közötti fellépés összehangolásában. A Bizottság 2011. április 5-én előterjesztette a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerére vonatkozó javaslatát (IP11/400, MEMO/11/216). A keretrendszer négy pillérre koncentrál: az oktatáshoz, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférésre. A tagállamokat felkérték, hogy – a területükön élő roma népesség nagyságával arányosan és integrációs politikájuk aktuális állását figyelembe véve – határozzák meg fel saját célkitűzéseiket a romák nemzeti integrációját illetően. A keretrendszer elősegíti majd a nemzeti romapolitikák kialakítását, valamint az integrációs erőfeszítések támogatása érdekében hozzájárul az uniós források mobilizálásához.
2011. június 24-én az Unió vezető politikusai jováhagyták a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét (IP/11/789). A tagállamoknak 2011 végéig kell benyújtaniuk nemzeti romastratégiájukat. Ebben meg kell fogalmazniuk, hogy miként kívánnak hozzájárulni az EU átfogó romaintegrációs céljainak megvalósításához. Az Európai Bizottság a nemzeti stratégiák vizsgálata után 2012 tavaszán tesz jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Erre az eljárásra ezután minden évben sor kerül majd, vagyis az uniós keretrendszerben rendszeresen nyomon követhető lesz a tagállamok előrehaladása.
