A rendőrségi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mozgáskorlátozottaknak kiadott parkolási igazolvány használatának feltételeivel sokan nincsenek tisztában. A jogosulatlan kártyahasználat minden esetben büntetőeljárást von maga után, akár az elkövető őrizetbe vétele mellett. A Miskolci Rendőrkapitányság ez év július 31-ig 11 esetben folytatott le az említett példához hasonló ügyek miatt közokirat-hamisítás vétsége miatt eljárást, amelyeket minden esetben bíróság elé állítással fejezett be.
A közelmúltban például majd 300 000 forintos bírságot szabott ki a bíróság azzal a férfival szemben, aki a Miskolci Rendőrkapitányság
előtti parkolóban(!) törvénytelenül használta a mozgáskorlátozottak számára kiadott parkolási engedélyt. A férfi egy Jaguárral parkolt
le a Miskolci Rendőrkapitányság elé, hogy ügyeit elintézze, azonban azzal nem számolt, hogy a rendőrök mindig munkaidőben vannak. Az
őrizetbe vett férfi két napig „parkolt” a rendőrségi fogdán, majd a bíróság 260 000 forintos pénzbírságot szabott ki vele szemben.
Kártyaszabály
● A KRESZ-ben előírtak alapján a mozgáskorlátozott személyt szállító jármű, amennyiben nincs ellátva a törvényben előírt egyéb
jelzéssel, csak akkor várakozhat, parkolhat az igazolvánnyal, ha a jármű vezetője a járműnél marad, és igazolni tudja, hogy a mozgáskorlátozott személyre várakozik.
● Az igazolványra jogosulttal szemben is indulhat eljárás visszaélés okirattal bűncselekménye miatt, amennyiben önként átadja jogosulatlan használatra, a nevére kiállított passzust. Ebben az esetben a hatóság kezdeményezi a parkolási igazolvány visszavonását
is.
● Fontos tehát tudni, hogy a kiállított érvényes igazolványokat kizárólag a jogosult szállítására lehet felhasználni. Amennyiben a sofőr
nem a jogosultat szállítja, a gépjármű vezetője bűncselekményt követ el, a Büntető Törvénykönyv 3 évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával rendeli büntetni.
● A mozgáskorlátozottak számára kiállított kártyával való parkolás jogosságát a közterület felügyelők is ellenőrizhetik. A jogosulatlan
használat miatt visszatartott kártya tekintetében ezt követően a jegyző dönt.
Információs háttér:
Az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról: „Az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított harminc napon belül bíróság elé állíthatja, ha
a) a bűncselekményre a törvény nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,
b) az ügy megítélése egyszerű,
c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak,
d) a terheltet tetten érték, vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte.
(2) Ha a bíróság elé állítás (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételei fennállnak, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a
bűncselekmény elkövetésétől számított harminc napon belül bíróság elé állítja.
„Az ügyész haladéktalanul értesíti a bíróságot, ha a vádlottat bíróság elé kívánja állítani, ebben az esetben a bíróság nyomban kitűzi a
tárgyalás határnapját.
(2) A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott
tárgyalás befejezéséig tart. Ha az 517. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek is fennállnak, az őrizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is elrendelhető. Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ha a bíróság az iratokat az ügyészhez visszaküldi, az ügyész
indítványára az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekről.
A Miskolci Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján: MRFK Kommunikációs Iroda
„A fent elküldött és/vagy csatolt információ kizárólag a címben szereplő természetes-, vagy jogi személyre tartozik, és tartalmazhat
nyilvánosságában korlátozott adatot. A tartalom megtekintése, továbbküldése, terjesztése vagy bármilyen más direkt vagy indirekt
felhasználása – tilos. Ha Ön hiba folytán kapta meg az információt, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a küldővel az admin@police.hu
e-mail címen és semmisítse meg az információt”.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Iroda
Fotóforrás:hirszerzo.hu
