Amikor először találkoztam Vatta polgármesterével, éppen a játszótéren állíttatott fel különböző sátrakat, nyíratta a füvet, eligazította a már érkező különféle szolgáltatást nyújtókat, egyszóval égett keze alatt a munka. Akkor gyermeknapra, azután falunapra készültek. Mindkettő jól sikerült, de, hogy nem csupán szórakozásból áll az élet, erről is beszélgetünk Korán István polgármesterrel
– Bizony nem, de azért hozzá kell, hogy tegyem, Én rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítok ezeknek a helyi rendezvényeknek, a lakosság szempontjából, fontos közösségformáló erőnek tartom. Erre kimozdulnak, építik emberi kapcsolatainkat, élő kulturális műsort, s rendkívül színes, gazdag programot kapnak az itt lakók, és a vendégek. Ebben az évben kettő ilyen megmozdulás lesz még, egy idősek napja és a második karácsonyi rendezvényünk.
– Ön első ciklusban látja el ezt a funkciót itt a településen. Mit ígért a választáskor ezelőtt 10 hónappal a lakosságnak?
– Ez bizony érdekes, mert nem sok mindent, s szerintem nem is az ígéretek miatt szavaztak rám többen. Egyszerűen változtatni akartak. Azt ígértem, s most is ez a legfőbb dolog, hogy olyan település lesz Vatta, ahol jó élni. Tudom, ez közhelynek hangzik, de Én hiszem, hogy ez a legfontosabb. Mondhatom ezt, mint, – ugyan nem tősgyökeres – de már 25 éve itt élő. Persze vannak nagyon fontos feladatok, amelyek megoldásra várnak. Az egyik ilyen a szennyvíz hálózat, amelyet a szomszéd településekkel közösen szeretnénk megoldani. Rendbe kell tennünk, az árkokat, hidakat, átereszeket, járdákat, utakat. Ezeket a feladatokat részben közmunkaprogramban is csináljuk. Sok az elhanyagolt romos ház, amelyeket nagyon szeretnénk, ha vagy a régi vagy az új tulajdonosok rendbe tennének. A polgármesteri hivatal átépítése, és a tornaterem tetőzete viszont pályázati forrásból lehetséges majd.
– Gondolom a fent említettek, nem egy évre szóló tervek?
– Dehogyis. Még ha jól pályázunk is, és nyerünk, az önrészt ahhoz biztosítanunk kell, s a közel 150 milliós éves költségvetésből mindenre nem futja. Igyekszünk, hogy minél több mindent oldjunk meg, de én nem egy évben, vagy ciklusban gondolkodom.
– A vattaiak főként a szomszédos település bányában dolgoznak, vagy bejárnak Miskolcra, esetleg mezőgazdasággal foglalkoznak. Hogy látja lesz-e lehetőség helyben valamilyen munkahelyteremtésre?
– Ebben is gondolkodunk, és már vannak tárgyalásaink. Van szabad telkünk amit erre fel tudunk ajánlani, de azt azért hozzá kell tennem, hogy nagy létszámot foglalkoztató üzemről nem álmodunk, hiszen annyi szakképzett munkaerő sem áll rendelkezésre helyben. Inkább kisebb léptékeket tervezünk. A mi lakosságunk is öregszik, tehát először fiatal embereket kell ide vonzanunk, hogy a település fiatalodjon.
– Milyen vonzó ajánlata van a fiatal családoknak?
– Van most legalább 10 olcsó telkünk, amelyek egyenként1900 négyzetméteresek, ezt meghirdetjük, hiszen a nagyvárosok nem túl nagy távolságra vannak tőlünk. Jól működik az óvodánk és az iskolánk helyben, nem kell a gyerekeket más településre elvinni. Nagyon szép a környezetünk, s jó a levegő, hiszen nincsenek nagy üzemek a közelünkben.
– Milyen Vattáról álmodik a település polgármestere?
– Olyan településen szeretnék élni, és ezért mint polgármester mindent megtenni, ahol minden infrastruktúra a rendelkezésre áll, ami a XXI. század követelményeinek megfelel, de nyugalom, béke van, ahol a lakosok a fáradságos munka után jól pihenhetnek, szép, gondozott környezetben élhetnek…
– Köszönöm a beszélgetést!
Orosz B. Erika
Fotó: Orosz László
Névjegy:
 |
Név: Korán István Kor: 51 éves Eredeti foglalkozás: vállalkozó Család: Két fiam van, az egyik 29, a másik 8 éves. Feleségem kereskedelemmel foglalkozik, Hobby: állatok, Kedves könyv: sport tárgyú és történelmi regények, Kedvenc zene: mindenre kapható vagyok, |
Egy kis történelem:
|
Neve személynévből keletkezett magyar névadással. A helyi hagyomány szerint a 11. században élt pogány Vata vezérről kapta nevét. Első írásos említése 1323-ban történik egy oklevélben. A következő évszázadokban Vatha, Woytha, Watha, és Bata néven említik. 1475-től találkozhatunk Alsó-és Felsővatta elnevezésekkel, ami arra utal, hogy két önálló községről volt szó. Idővel ezek a községek összeolvadtak. A török többször feldúlja, illetve fel is égeti a falut, lakóinak sokszor kellett elmenekülniük. A török pusztítás után csak az 1730-as években kerül sor nagyobb betelepítésre. 1895-ben nagyközség lett. 1950-től önálló község. A II. világháború után főleg kukorica, búza, lucerna, cukorrépa, borsó és árpa termesztésével foglalkoztak a lakosok, azonban mindenkor a gabonafélék és a kukorica termesztése dominált. Utóbb jelentőssé vált a takarmánynövények termesztése is. Ma 970 lakosa van. |
Vatta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben, a megye déli részén, Miskolctól 30 kilométerre, Mezőkövesdtől 19 kilométer távolságra található.
