Beszélgetés Nagy Lajos polgármesterrel
Nagyok voltak a település lakóinak elvárásai, a maguk között csak „gyüttment-nek” nevezett fiatalemberrel szemben, hiszen mindössze hat esztendeje lakott a faluban, nem ismerték még annyira, amikor polgármesterré választották. Visszanézve az októberi választások eredményeire azért érezhették, hogy rejtezhet benne valami kurázsi, hiszen 42 százaléka a választópolgároknak rá szavazott.
– Kilenc hónap telt el a megválasztása óta, s úgy hallottam, hogy sok fontos dolog történt ez idő alatt. Akinek korábban nem volt gyakorlata a közigazgatásban, – hiszen Ön a versenyszférában dolgozott – ennyi idő alatt, egyáltalán átlátja a feladatokat?
– Nekem nagy szerencsém volt, mert egy olyan önkormányzatot vettem át, ahol a visszafogott, stabil gazdálkodás következtében, adósság nem volt. Igaz, túlzottan nagy fejlesztésekbe sem fogott a korábbi önkormányzat vezetése. A ma 1540 lakosú falunak 160 millió forintos költségvetésből kell gazdálkodnia, ami persze nem könnyű, de úgy gondolom, sok jó lehetőséget ki tudunk használni.
– Melyek azok a programok, amelyek már most megvalósulni látszanak?
– Az egyik a települést átszelő Kulcsár völgyi patak helyzete, amely mintegy három kilométeren szeli át a települést, és bizony az árvizes időszakban sok gondot okoz. Egy ÉMOP-os pályázattal szeretnénk ennek a legveszélyesebb 980 méteres részét, véglegesen rendbe tenni. Tavaly év végén és az idén év elején kitisztítottuk a teljes szakaszt, és egy részleges kotrás is megtörtént, de a megnyugtató megoldás a pályázat elnyerése és a burkolt meder kialakítása lenne.
A munkák egy részét a közmunkaprogram keretében dolgozók végezték. Idén három turnusban 25-25 főt foglalkoztatunk, az a lényeg, hogy minden bérpótló juttatásban részesülőnek tudjunk értékteremtő munkát adni. Szívesen is jönnek most már ezekre a munkákra. Saját virágot palántázunk, ezzel szépítjük a települést, és a régi iskolakertben zöldséget termesztünk.
– Ha már az iskolát említette, Önöknél nincs gond a gyermeklétszámmal?
– Hatvan iskolásunk és hatvan óvodásunk van. Elindult egy időben az a folyamat, hogy elviszik innen a gyerekeket, de szerencsére úgy másfél éve, új szemlélet alakult ki, és így most már csak egyetlen gyereket vittek más iskolába.
– Ez akkor még nem az új programnak köszönhető?
– Nem. Igaz már most is van négy interaktív tábla az iskolában, s szinte minden gyermek számítógép előtt ül, és plazmatévén nézik a műsorokat, de most a H2O program nyerteseként, még vonzóbb lesz az iskolánk a mai generációnak. Egyébiránt éppen most szervezzük át az intézményeinket, s közös működés kezdődik az óvoda, iskola és a művelődési ház között. Ezt kívánja a racionalitás.
– Egyéb működést is racionalizálnak?
– Igen. Létrehozunk egy önkormányzati non profit kft-t, amely minden olyan munkát elvégez majd, amelyre szükség van a faluban: takarítás, karbantartási munkák, építés stb.
– Térjünk vissza az iskolához. Mi is ez a program?
– Idén hét iskola vehet részt az országban a Vodafone H2O programjában, s mi is köztük vagyunk. A H2O (Hátrányos Helyzetűek Oktatása) projekt célja, hogy elterjedjen egy olyan nevelési-oktatási módszer, amely minden társadalmi csoport gyermekei számára megfelelő, és elősegíti a különböző szociális, kulturális háttérrel rendelkező gyermekek iskolán belüli együttműködését. Röviden, a nevelési program egy speciális csoportmunkán és differenciált tanulásszervezésen alapuló tanítási eljárás, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű pedagógiai munkát olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog.
– Térjünk át a most induló egyéb pályázatokhoz…
– Két pályázatunk van folyamatban. Az egyik egy 650 millió forintos közösen Emőddel, Kisgyőrrel és Harsánnyal, amelyből 122 millió forint érinti Bükkaranyost. Ez a szennyvízcsatorna kapacitásbővítő beruházása, amely éppen elbírálás alatt van még. Ennek megvalósulása hosszútávra megoldaná a falu gondjait. A másik pedig 11 településsel közös, ez a régi hulladéklerakó telepek rekultivációja. Készülünk egy olyan pályázatra, amely a 40-45 fokos meleg víz forrás hasznosítását oldaná meg, amely a település Harsány felőli végén van.
– Turizmus fejlesztési projektet szeretnének?
– Nem, szó sincs róla. Ma már annyi jó élményfürdő van a közelünkben, hogy nem tudnánk versenyezni. Olyan projektet szeretnénk, amellyel munkahely és plusz bevételi forrás kell, hogy teremtődjön, mert akkor tud fejlődni a település. Szeretnénk egy kertészetet létrehozni, ahol virágot, zöldséget termeszthetnénk. Ezenkívül, a meleg vizet az intézményeink energiatakarékos fűtésére használnánk. Egyébként is ebbe az irányba akarunk lépni, és egy megújuló energiákat bemutató mintafaluvá válni, ehhez van kapcsolódási lehetőségünk is, hiszen itt működik már mellettünk szélerőmű, napkollektor, napparabola is is. Ehhez pályázati források is vannak.
– Mit vizionál Polgármester Úr? Néhány év múlva milyen település lehet Bükkaranyos?
– Nem az a célunk, hogy nagy településsé váljon Bükkaranyos, hanem hogy megőrizzük a jellegét, kihasználjuk a csodálatos környezet adta lehetőségeket, és biztosítsuk a jó megélhetést. Ez persze csak a nálunk működő mintegy ötven mikrovállakozás, egyéni gazdálkodó, és a lakosság összefogásával valósulhat meg.
Orosz B.Erika
Névjegy:
Név: Nagy Lajos Kor:35 év Eredeti foglakozás: környezetgazdálkodási mérnök, marketing manager, Család: még nincs, de már nős, felesége jogi asszisztens Hobby: lovaglás , vadászat, Kedvenc könyv: minden szakkönyv, ami a lóról és a vadászatról szól, Kedvenc zene: a ’80-as évek rock zenéje, |
Egy kis történet:
Bükkaranyos a bükkaljai községek egyike, amely a Bükk hegység Dél-keleti lankáin, Miskolctól délre mintegy 10-km-re van. A település dombok között meghúzódó többutcás völgy falu, amit a Kulcsárvölgy patak szel ketté, amely a Bükk lankáiról gyűjti össze és szállítja a vizet a Hejő patakba majd a Tiszába. A patakon évente 2-3 alkalommal jelentkezik árhullám, ami a település mélyebben fekvő részeit rövid időszakra elönti. A település mélyebben fekvő részein a talajvíz lényegesen 4 m fölé emelkedik ez kihasználva néhány udvar tulajdonosa kerti tavat épített ki. Ami ebből a szempontból nem csak praktikus, hanem szemet gyönyörködtető látvány is. Aranyos, Bükkaranyos a tőle délre eső Muhinál a tatárjárás idején vívott csata idején már létező település volt. Nevét 1285 -ben említette először oklevél Aranyas néven. A XIII.sz. végére már két település: Kis- és Nagy-Aranas néven. A Parasznyai nemesek birtoka volt, akik 1285-ben cserébe adták a (Myskouch)Miskolc nemzetségbeli Ponyth fia Miklósnak. 1921-ben Miklós Kisaranyosd földet 25 márkáért Csebi Benedeknek és vejének eladta. 1324-ben, miután Károly Róbert király Aranyost Istringgel együtt hűtlensége miatt elkobozta Erney bán fia István fiaitól, Béli Lachk jászai várnagynak adta. A két aranyos szomszédai ekkor az egri püspök, a Nyéki és Vajlai nemesek és az abaúji Makranciak megbízottai voltak. 1910-ben 1161 lakosából 1157 magyar volt. Ebből 424 római katolikus, 669 református, 39 izraelita volt. A 20. század elején Borsod vármegye, Miskolci járásához tartozott. 1950-60-as években az ipari fejlődés következtében Miskolc jelentős elszívó hatást gyakorolt a lakosságra, ami a népesség jelentős fogyásához vezetett. Ez a tendencia az 1970-es évek közepén megállt, utána a lakosság száma lassan de fokozatosan nőtt, ez a folyamat napjainkban is fenn áll.
|