Növekvő társfinanszírozási arányok az uniós alapoknál – az európai gazdaságélénkítés fokozása

Az Európai Bizottság a mai napon olyan intézkedésekben állapodott meg, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az EU leginkább bajban lévő gazdaságainak talpra állításához.
A javaslat értelmében hat országnak kisebb arányban kell hozzájárulnia azokhoz a projektekhez, amelyeket jelenleg az Európai Unióval együtt társfinanszíroz. A Bizottság kiegészítő uniós társfinanszírozást bocsát Görögország, Írország, Portugália, Románia, Lettország és Magyarország rendelkezésére, amely ezen országok mindegyikében elengedhetetlen a növekedéshez és a versenyképesség fellendítését célzó projektekhez. Ennek eredményeként kevesebb tagállami hozzájárulást kell előteremteni egy olyan időszakban, amikor a nemzeti költségvetés amúgy is jelentős nyomás alatt áll. Így el lehet indítani az olyan programokat, amelyeket a nemzeti finanszírozás hiánya miatt eddig nem tudtak végrehajtani, a gazdaság pedig új forrásokhoz juthat.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőképpen nyilatkozott: „A rendkívüli javaslatokkal a rendkívüli körülményekre reagálunk. A pénzügyi támogatási programok mellett az alapok gyorsabb rendelkezésre bocsátása tanúbizonyságot tesz a Bizottság azon szándékáról, hogy fokozza a fellendülést és versenyképességet a pénzügyi válság által leginkább érintett országokban, így járulva hozzá egy egyfajta gazdaságélénkítő Marshall-tervhez.  Ez a határozat létfontosságú forrásokat juttat a nemzeti gazdaságokba, egyúttal pedig csökkenti a nemzeti költségvetésekre nehezedő, a projektek társfinanszírozásából adódó nyomást. Kérem tehát az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy haladék nélkül fogadják el a határozatot annak érdekében, hogy a pénz jövő év elején eljuthasson oda, ahol szükség van rá.”
Az intézkedés nem jelent új vagy további finanszírozást, lehetővé teszi viszont, hogy az uniós kohéziós, vidékfejlesztési és halászati alapokhoz már korábban hozzárendelt forrásokat hamarabb vissza lehessen téríteni. Az uniós hozzájárulás akár 95%-ra is növelhető, amennyiben az érintett tagállam ezt kéri.  Ezt a projektek rangsorolásának kell kísérnie, amely során az olyan növekedést és foglalkoztatást célzó projektek kerülnek az első helyre, mint a munkaerő megtartása, üzleti csoportulások kialakítása, vagy a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások. Ily módon növelni lehet a végrehajtási arányt és az abszorpció-kapacitást, és gyorsabban lehet kiegészítő forrásokat juttatni a gazdaságba.
A célcsoportot azok a tagállamok képzik, amelyeket leginkább érintett a válság, és amelyek pénzügyi támogatást kaptak, vagy a nem euróövezeti tagállamok részére fenntartott fizetésimérleg-mechanizmus programokból (Románia, Lettország és Magyarország) vagy az euróövezethez tartozó tagállamoknak fenntartott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus programokból részesültek (Görögország, Írország és Portugália).
A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a javaslatot gyorsított jogalkotási eljárás útján 2011 végéig fogadják el annak érdekében, hogy a létfontosságú projektek minél hamarabb elkezdődhessenek.
Ez a kiegészítő finanszírozásra irányuló rendkívüli intézkedés ideiglenes jellegű, amely megszűnik, mihelyst a tagállam nem részesül többé támogatásban a pénzügyi támogatási programokból.
Az alapok abszorpciójának elősegítésére a Bizottság együttműködik az érintett tagállamokkal, hogy megszüntessék a szűk keresztmetszeteket, megerősítsék az adminisztratív kapacitásokat, valamint hogy felgyorsítsák a végrehajtást és az egyes projektek forrásfelhasználását.  Görögország esetében a Bizottság munkacsoportot hozott létre, amely segít a gazdasági kiigazítási programban meghatározott intézkedések végrehajtásában és az uniós alapok minél gyorsabb igénybevételéhez szükségeses lépések megtételében.