Elveszett az egyéni, a családi és a szociális biztonsága az embereknek. Ez nem korszakalkotó következtetés, egy olyan tanulmányból, amelyért a soros hatalmonlévő, sok száz millió forintot fizetett valami „csókosnak”, – hogy ezzel a mára köznyelvi fordulattá avanzsálódott szlenggel éljek – hanem egyszerűen tény, amit érzünk a bőrünkön, látunk a közvetlen és tágabb környezetünkben.
Azt sem tudjuk, hogyan vészeljük át a következő hetet, hónapot, évet. Amíg egykor hittünk abban, hogy ha tanul a gyerek valamilyen jó szakmát, diplomát szerez, akkor biztos a megélhetése, ma ebben sem lehetünk biztosak. Diplomás állástalanokkal van tele az ország.
Neves magyar közgazdász állítása szerint ma, a 33 évvel ezelőtti bérszínvonalon él az országban 1,2 millió ember, azaz 110 000 forintból. Csakhogy az akkori 3600 forintos havi bérnek mindössze 20, míg ma 80 százalékát viszik el a közüzemi költségek. „Áldottak” legyenek azok a ma is jól élő urak, akik kiengedték kezükből a teljes energia ágazatunkat, s így az extra profitot mással arattatják le.
Mindezek mellé még jött a gazdasági válság, az egyes ágazatok teljes csődje, – autó- , építőipar, ingatlanpiac, stb. – a munkanélküliek gyarapodása, majd a devizahitelek „beborulása”, és kész az egyéni, családi csőd.
Ezt persze kihasználják, – mindig is így tettek – a konjuktúra lovagok, ügyeskedők, szélhámosok. Csak a módszerek változtak, hiszen ma már a XXI.században, az internet világában egyszerű a kommunikáció, mert egyszerre több ezer emberhez, s szinte azonnal eljutnak. A nagy számok törvénye alapján, sokszor sikerrel is járnak.
„Gratulálok, Ön 10 000 000 eurót nyert. Kezelési költségként kérnénk Öntől 50 000 forintot.”„Ön örökölt egy távoli rokonától, több millió dollárt. Átvételének érdekében utaljon át 100 000 ft-ot a hivatalos közjegyzői papírok elintézéséhez!” „Keressel kamat és fedezetmentes hitelert, csak otvenezer forint kezelesi koltseget fizetsz.” „Csatlakozz alánk, befizetsz 5 dollárt és egy hónap múlva 10 000 dollárod is lehet a PayPal számládon.”” Netes munka, csak klikkelned kell, és sok pénzt kereshetsz.”
Ugye sokuknak ismerősek ezek a mondatok? Ezrek és ezrek látnak neki nagy elánnal, hogy valahogyan ezekből pénzt szerezzenek, s ugyan hallottak már arról, hogy nagy részük szélhámosság, de reménykednek, hogy Ők kivételek, hogy nem csapják be Őket, mert ez a tuti megoldás.
A minap zajlott közvetlen közelemben az alábbi sztori. Kedves barátnőm, aki hitelspirálba került, s ténylegesen ott lebegett már Damoklesz kardja a feje fölött, levelezni kezdett több, ilyen fedezetet nem kérő, olcsó hitelt ígérő „úriemberrel”, akik nagyon kitanult technikával próbáltak, kezelési költségként 100 000 forintot kivarázsolni barátnőm zsebéből. Volt persze, aki látván, hogy még ennyi pénz sincs amit kicsalhatna, abbahagyta a levelezést, némi maliciózus megjegyzés után,de voltak kitartóbbak is, akik már 50 000 forinttal is, később 20 ezerrel is,- persze szigorúan előre- megelégedtek volna. Hiszik, nem hiszik, tanult barátnőm, ha van neki, képes lett volna átutalni ezt az összeget, mert már annyira kétségbeesett. Semmi sem győzte meg arról, hogy ez szélhámosság. Az sem, hogy a szerződésen szereplő angol ügyvédi irodában – ami létező ugyan, de a fejlécre hamisított telefonszám, az ominózus üzletkötőnél csörög – soha nem hallottak a szerződést aláíró úriemberről, és az sem, hogy egy nigériai bankszámlára kellett volna átutalni a kezelési költséget, egy állítólag Londonban élő hitelközvetítő számára, s nem a banknak.
Nem is lehet Őt hibáztatni, hogy már minden megoldásba belement volna, – főként, ha valami ilyen kecsegtető – amikor egy élet munkáját látta semmivé foszlani.
Mondhatja most az olvasó: szélhámosok minden időben voltak és lesznek, és olyanok is akik megpróbálják kihasználni a mások hiszékenységét. Ez így igaz. Nem is volt más célom e történet lejegyzésével, csakhogy – úgy gondolom – minél többször hallunk róla, annál kevesebben válnak az ilyenek áldozatává.
Orosz B.Erika
