2011. július 23. – augusztus 17.
A XX. Diósgyőri Várszínházi Esték jubileumi programsorozata könnyed nyárestéket, pompás szórakozást kínál a kultúrára éhes közönségnek. Az ódon várfalak között megbújó színpadra számos hazai és határon túli magyar társulat lép majd. A kerek évforduló alkalmából a színlapon/repertoáron szerepel vígjáték musical, és dráma előadás is a szervezők tervei szerint. A nagyszerű színházi előadásokon kívül különleges vizuális élményt nyújt a nézők számára a gyönyörű éjszakai kivilágításban úszó Diósgyőri vár, főként a fényárban úszó rombástya.
A rendezvénysorozatot az International Visegrad Fund támogatja.
Július 23. este 9 óra (esőnap: július 24.)
Presidance: Új világ
Táncprodukció két felvonásban
A Presidance Company előadásában, az Új Magyar Táncszínház közreműködésével
Egy olyan fiatal fiú életének egy szeletét ismerhetjük meg, aki nagyravágyó reményeket, álmokat dédelgetett. Ahhoz, hogy álmait valóra váltsa, sok minden kell megélnie. Szerencse, kitartás, tehetség, ízlés, céltudatosság. Számára sem zökkenőmentes az út, a sztárrá válás nem megy egyik percről a másikra. Elindul szülőhelyéről, elhagyva családját, szeretteit, hogy a messzi városban, egy számára Új Világban, elérje célját. Főhősünk barátjával együtt fedezi fel a számára még ismeretlen közeget, az út szépségével, nehézségével, rögösségével, érzelmeivel, örömeivel és bánataival szembesülve. Erről a kalandos útról mesél az előadás, rengeteg humorral, remek zenével és fantasztikus táncokkal.
Július 26. este 9 óra (esőnap: július 27.)
Wass Albert: A funtineli boszorkány
Dráma két felvonásban
A Főnix Színházi Műhely előadásában
Nuca – Facskó Marica, Kocsmáros – Zsitva József, Tóderik – Kassai László, Mitru – Durkó Zoltán, Éltetı báró – Bicskei Kiss László, Dumitru – Pásztor Zsolt
Díszlet: Neudold Júlia
Erdélyt álmodjuk, a XIX. század második felét, a „régi” és az „új” világ találkozását…
A funtineli boszorkány című előadás egy tiszta pont a körülöttünk kavargó bizonytalanság-áradatban. Kis sziget, ahol néhány órára a szavak visszakapják eredeti jelentésüket, ahol a kimondott szónak súlya és következménye van, ahol az emberség mértéke a tett, és ahol tetteinkért, szavainkért felelősséggel tartozunk. Ez az előadás tiszta gondolataival, tiszta szándékaival, tiszta értékrendjével és tiszta nyelvezetével talán hozzásegít bennünket a hétköznapok tisztánlátásához is.
„Nagyon köszönjük a meghívást, az előadás csodálatos és zseniális, és reméljük, a világban sok helyen előadják.”
Miklos és Sophia Wass de Czege
Rendezte: Bicskei Kiss László
Július 29. este 9 óra (esőnap: július 30.)
A három testőr és a jeti, vagy mi a pék…
Abszurd színházi est
A L’art pour l’art Társulat előadásában
A 25 éves jubileumát ünneplő L’art pour l’art Társulat, ezúttal a nagysikerű, 1998-ban bemutatott előadásának felújított változatát állítja színpadra. Egyaránt láthatóak lesznek az eredeti mű legsikeresebb jelenetei, dalai és vadonat új műsorszámok is. Jó szórakozást kívánnak az alkotók: Dolák-Saly Róbert, Laár András, Pethő Zsolt és Szászi Móni
Augusztus 1. este 9 óra (esőnap: augusztus 2.)
Vaszary Gábor – Fényes Szabolcs – Szenes Iván: Az ördög nem alszik
Zenés vígjáték
A komáromi Jókai Színház előadásában
Gróf Boroghy Gedeon – Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, Péter, az unokaöcse – Hajdú László, Éva, az unokája – Tar Renáta, Gergely, az ügyvédje – Fabó Tibor,Jászai Mari-díjas, társulatvezető, Fülöp, inas – Majorfalvi Bálint, Viktor – Tóth Tibor, igazgató, művészeti vezető, Miklós – Ollé Erik
Zenei vezető: Pálinkás Andrássy Zsuzsanna, Díszlettervező: Cziegler Balázs m.v., Jelmeztervező: Gadus Erika m.v., Koreográfus – Fekete Miklós m.v.,
Gróf Boroghy Gedeon szívesen látná két utolsó rokona, Péter és Éva egybekelését, hogy a családi vagyon szétforgácsolódás nélkül szálljon jogos örököseire. A gróf szeretné összeboronálni őket, ezért saját halálhírét kelti, s végrendeletében kiköti, hogy az örökösök kötelesek egy hónapig a kastélyban tartózkodni, közösen étkezni, egymástól csókkal elbúcsúzni. A fiatalok, akik már utazásuk során összekülönböztek, a legkülönbözőbb terveket eszelik ki, hogy a végrendelet megszegésére, s ezáltal az örökség elvesztésére kényszerítsék a másikat. Mikor kiderül, hogy Gedeon bácsi él, s a végrendelet már nem áll közéjük, kibékülnek, és örökség nélkül is hajlandók teljesíteni az öreg gróf kívánságát.
Rendezte: Görög László
Augusztus 10. este fél 9 (esőnap: augusztus 11.)
A Tenkes kapitánya
Zenés, kalandos táncjáték Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán
A Honvéd Táncszínház előadásában
A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió első sorozata – annak idején óriási népszerűségre tett szert.
A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc–labanc küzdelmeket idézi. A főszereplő Eke Máté, Béri Balog Ádám kuruc brigadéros katonája ugyan költött személy, de számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi alakját ötvözi egybe. A történet meseszerűen, sok humorral mutatja be azokat a kuruc hősöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal végül is legyőzik a bugyuta labancokat.
Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán, megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait, megidézik a kuruc kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát. Néptánc hagyományaink segítségével felidézik nemzetünk történelmi hagyományait, teljesebb képet nyújtva a kor nevezetes és névtelen hőseiről.
Közreműködnek a Honvéd Táncszínház táncosai és zenészei, valamint a Honvéd Férfikar művészei.
Rendező – koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Augusztus 15. este fél 9 (esőnap: augusztus 16.)
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
színmű
A kassai Thália Színház előadásában
Márai Sándor regénye alapján színpadra alkalmazta: Pozsgai Zsolt
Henrik, tábornok – Pólos Árpád, Konrád, százados – Kelemen Csaba, Nini, dajka – Cs.Tóth Erzsébet, Vadász – Illés Oszkár, Krisztina – Abaházi Nagy Lívia / Varga Lívia
Díszlet, jelmez: Haščák József
Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Két fiatal katona, két testi-lelki jó barát negyven évvel ezelőtt – és két gyanakvó, megkeseredett, lelkiismeretfurdalásokkal teli öregember most. A két dátum között az üresség. Nem találkoztak a negyven év alatt, egyikük a trópusokon katonáskodott, a másik a katonai szolgálat letelte után ült csak kastélya könyvtárában, és a spalettákat bámulta. De most találkoznak, és kezdődhet a leszámolás. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, de nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Csonkig égnek.
Rendező: Beke Sándor
Augusztus 17. este fél 9 (esőnap: augusztus 18.)
Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony
Operett
A kassai Thália Színház előadásában
Tarpataky báró – Kelemen Csaba, Pünkösdi Kató – Márkus Judit, Dorozsmai Pista – Madarász Máté, Ibolya Ede – Reiter Zoltán, Hunyadiné – Cs.Tóth Erzsébet, Rica Maca – Varga Lívia, Kubanek, a hentes – Korognai Károly, Salvatore, főkomornyik – Illés Oszkár
Díszlet, jelmez: Laczó Henriette, Koreográfia: Dévényi Ildikó, Zenei vezető: Marík Erzsébet
Pesten, a Nagytemplom utcában Katóka ünneplésére készül a háznép.
Katóka, ugyanis színinövendék és éppen a Csókos asszony című operett címszerepét játszotta. Nevelőapja és a háznép Katóka és Dorozsmai Pista eljegyzését szervezi.
Közben Báró Tarpataky, a híres mecénás meghívja Katókát Bajza utcai palotájába, mert nagyon tetszett neki az előadás, ám Katóka nem fogadja el a meghívást.
Dorozsmai nem tudta visszaszerezni a zálogba adott jegygyűrűket, ezért elmenekül az eljegyzésről egy esti privát orfeumi fellépésre. Az eljegyzésre összegyűlt vendégek már csak a vőlegényt várják, de ő nincs sehol. Katóka teljesen összeomlik, és elrohan a Nagytemplom utcából a Bajza uccába…
Rendezte: Moravetz Levente