Elfogadta a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását. Ennek értelmében megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Az egészségügyi salátatörvényt – amelynek célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása – 269 igen szavazattal, 45 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.
A jogszabály rendelkezik a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénz eltörléséről.
Létrejön a soron kívüli ellátás, megszűnik a passzív táppénz
Emellett kimondja, hogy a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegségük miatt veszik igénybe. Ennek indoka, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket
A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik.
A gyógyszergyártókra vonatkozó szigorítások ugyanakkor két ponton is enyhültek az eredeti javaslathoz képest. A gyógyszergyáraknak júliustól 5 millió helyett 10 millió forintot kell fizetniük az orvoslátogatók után évente, de a kisebb, legfeljebb 12 orvoslátogatót foglalkoztató cégek esetében ez a tétel nem emelkedik.
A jövőben teljes mértékben megszűnik a K+F kedvezmény, vagyis az már a 2011. évi fejlesztések után sem vehető igénybe. Egy módosító indítvány révén viszont a gyógyszergyártók a tavalyi kutatás-fejlesztési ráfordításaik alapján 50 százalékot visszaigényelhetnek az iparági különadójukból.
Az egészségügyi törvénymódosítás rendelkezik a közoktatási intézményekben teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is.
A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, feladatait, az új szakmai kollégiumi rendszer látja el.
Az indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi, kimondva, hogy a heti munkaidő maximális időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani. Így a munkavállaló bérét a személyi alapbérére, illetve közalkalmazott esetében a garantált illetményre kell kiegészíteni abban az esetben, ha az ügyeleti feladatok, illetve az erre tekintettel kiadott kompenzáló pihenőidő alkalmazása miatt a rendes munkaidő egészét – egészségügyi ügyeleten kívül – nem dolgoztatta le a munkáltató.
Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. Ez a folyamatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján minimum 8 órára csökkenthető.
A kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó módosítás szerint április 1. és június 30. között egészségügyben működő szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Akik mégis fizettek ilyen eljárási illetéket – és ezt igazolni tudják – az állami adóhatóságnál visszaigényelhetik a befizetett összeget.
