III. Amenhotep (Kr.e. 1390-1352 ) alabástromból faragott szobrát tárták fel Luxorban, a Nílus nyugati partján, a fáraó halotti templomában folyó ásatások során – jelentette be közleményben kedden az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács.
Mint Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő miniszter honlapján (http://www.drhawass.com) olvasható, a hatalmas szobor ülve ábrázolja az uralkodót. A fáraó nemeszt, azaz uralkodói csíkos fejfedőt, dúsan redőzött sentit (ágyékkötőt) visel, s gondosan kifaragták a királyi szakállt is.
A fáraó arcát a királyi portréművészet remekének nevezte Egyiptom „főrégésze”. Az ókori mesterek „kozmetikumokkal” gondosan „körülrajzolt” mandulavágású szemekkel, rövid orral, és húsos ajkakkal ábrázolták királyukat. A fej 120 centi magas és nagy méretei ellenére az arc arányos és igen gondosan kidolgozott.
A szoborra egy átjáróban bukkantak, amelyek a halotti templom harmadik pülonja (kapuépítménye) felé vezet, 200 méterre az első kaput őrző Memnon-kolosszusok mögött.
„A szobor egy kolosszuspáros északi tagja, amelyeket egykor a harmadik pülon elé helyeztek” – hangsúlyozta Záhi Havvász, aki szerint mindkét szobrot még az ókorban egy földrengés döntötte le, ám némely részük még mindig kiemelkedik a Nílus hordalékából. A két szobor töredékeit a tervek szerint feltárják és restaurálják.
Hurig Szuruzian ásatásvezető régész egyedülállónak nevezte a kolosszust, mivel ekkora méretű szobrokat ritkán faragtak a drága alabástromból. A halotti templomban felállított szoborpáros, amelyek magasságát az archeológus 18 méteresre becsülte, az egyetlen fennmaradt példa erre.
A régészeknek a központi udvar kövezetének egy részét is sikerült feltárniuk, ahogy megtalálták egy granodioritból faragott istenszobor fejét. Megtalálták azt a vörös kvarcitsztélét, amelynek eredeti magassága elérte a 9 métert. Eddig 27 töredéke került napvilágra, s a szakemberek az ókori műremek négyötödét állították helyre. A restaurált részen III. Amenhotep és főfelesége, Tije látható, akik Ámon-Ré, valamint Szóker, a halottak istene előtt áldoznak. A sztélé többi részén a templomok felsorolása olvasható, amelyeket III. Amenhotep a thébai istenek tiszteletére épített.
III. Amenhotep az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója. Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom hatalma egyik csúcspontját érte el, a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe. Halotti temploma (mai nevén Kom el-Hetan) Thébában, a luxori templommal szemközt, a Nílus nyugati partján épült. A fáraó palotájától, Malkatától nem messze álló épület a maga idejében Egyiptom legnagyobb területű temploma volt, nagyobb még a karnaki templomnál is. Mára szinte teljesen elpusztult, csak a fáraó hatalmas szobrai maradtak fenn, amelyek egykor bejáratánál álltak és amelyeket Memnón-kolosszusok néven ismernek.
