Az IPOSZ XXIV. Közgyűlését megelőző regionális fórumokon 230 ipartestület elnöke, képviselője és ügyvezetője minősítette a szövetség 2007 óta végzett munkáját, összegyűjtötte a családi-, mikro-, és kisvállalkozások és az ipartestületek működésének gyakorlati tapasztalatait, a következő évek elvárásait.
Az IPOSZ az elmúlt négy évben következetesen az ipartestületek és a tagság vállalkozói gyakorlatára, tapasztalataira építette érdekképviseleti munkáját, gazdaságpolitikáját. Középtávú gazdasági programot, számos törvény- és jogszabálytervezetet, felmérést készített, véleményezett, érvek, tények, adatok sokaságát juttatta el az országgyűlési képviselőkhöz, kormányzati szervekhez, hatóságokhoz, jogalkotókhoz.
Az IPOSZ a helyzetértékelésekben, a programok kidolgozásában és végrehajtásában a széles körű hazai és nemzetközi kapcsolataira is számíthatott. Az érdemi párbeszéd és az érdekegyeztetés fontossága mellett érvelt.
A dokumentum-tervezetekből, a fórumok résztvevőinek értékeléséből is megállapítható, hogy a magyar kisipar a gazdaság legnagyobb vállalkozása bajban van! Vagyis az elmúlt négy évben összességében a globalizálódó gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság a családi, mikro- és kisvállalkozások számára szinte megoldhatatlan feladatot jelentett a gazdálkodásban. A kicsik sokasága került „padló közeli” helyzetbe, kényszerült műhelyeik bezárására. Ennek okozója a lakossági és állami megrendelések folyamatos csökkenése, a szinte már kigazdálkodhatatlan járulék és adóterhek mértéke, a beruházásokra, karbantartásra, telephelyfejlesztésre szánt költségek drasztikus visszaesése. Számukra nagyon nehéz volt a hozzáférés az EU-s támogatásokhoz és hazai pályázatokhoz, tőkehiányba szenvednek, komoly gondokat okoz a közbeszerzési eljárásokon való részvétel, az igen magas körbetartozás mértéke, a csődeljárás és felszámolás.
A „kicsik” termelésének hozzáadott értéke főleg az élő munkából adódik, ezért ez számukra különös terhet és versenyhátrányt jelent, főleg az alkalmazottaknál és kisvállalkozásoknál, ugyanis őket sújtja leginkább a magas társadalombiztosítási- és nyugdíjbiztosítási járulék mértéke. A törvényalkotásnál a hatáselemzés hiánya, a „Gondolkozz először kicsiben” elv széles körű alkalmazásának elmaradása, a családi és mikrovállalkozások kicsinységéből adódó versenyhátrányok kiegyenlítésére az átfogó intézkedési rendszer hiánya és még nagyon sok ismert, évek óta megoldásra váró probléma akadályozza a kisvállalkozások fejlődését.
Az IPOSZ-t alkotó, jogilag önálló 181 ipartestület, 19 megyei szövetség és 30 országos szakmai szövetségbe tömörülő több mint 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás 230-240 ezer alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztat, 7-8 ezer szakmunkástanulót képez, 200 kézműves szakmát képvisel. A gazdasági szerepe így meghatározó a településeken a termelésben, a szolgáltatásban és a foglalkoztatásban is. Az IPOSZ határozott meggyőződése, hogy fejlesztésük társadalmi és gazdasági érdek. Ehhez összefogás, hatékony kormányzati intézkedések szükségesek.
A közgyűlés fogadja el a „Szolgáltató IPOSZ és ipartestületek a megyék gazdasági erejének erősítéséért, a gazdasági térségek és helyi piacok fejlesztéséért” gazdasági, valamint a 2011 évi Cselekvési Program-tervezet. Az IPOSZ megalakulása óta ez a középtávú program sorrendben a hatodik.
Főbb fejezetei:
• Az EU és az IPOSZ a családi és mikrovállalkozásokért. A Kisvállalkozói Törvény (SBA), az Új Széchenyi Terv és az IPOSZ célkitűzései.
• Szolgáltató ipartestületek a megyék, a régiók gazdasági fejlesztéséért.
• Középtávú szakképzési tervek, jogi cselekvési program, nemzetközi tevékenység főbb irányai, informatika, nyilvánosság.
Az IPOSZ 2011-2015 közötti időszakra szóló program-tervezetében foglaltak nagymértékben egybe esnek a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel.
Az elmúlt egy évben több kisvállalkozásokat segítő kormányzati intézkedés történt. Az ipartestületek és a tagság azt várja, hogy a gazdaság élénkítése érdekében újabb intézkedésekkel segíti a kormány a mikrovállalkozások erősítését.
Az IPOSZ a szolgáltató rendszerének működtetésével és fejlesztésével is az „Új Széchenyi Terv” és a „Széll Kálmán Program” kereteiből a lehet legtöbb forrást szeretné közvetíteni a tagszervezetei felé, a családi-, mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése céljából. A magyar iparosság érzi a gazdasági és társadalmi felelősségét, támogatást, életteret, bizonyítási lehetőséget, érdekeinek legalább államtitkári szintű képviseletét igényli.
A Közgyűlés megválasztja az IPOSZ országos elnökét, három alelnökét, a Felügyelő Bizottság elnökét és elnökhelyettesét is.
A megválasztott vezetésnek és a gazdasági programnak a kisvállalkozások talpon maradását és versenyképességük erősítését a lehető leghatékonyabban kell segítenie.
