Egyre több európai szeretné tartalmasan tölteni a szabadságát: 2010-ben az uniós állampolgárok 68%-a indult útnak magáncélból. Az Eurobarométer legújabb, Európa polgárainak a turizmushoz való hozzáállásáról készített felmérése azt mutatja, hogy a turizmus túlélte a gazdasági krízist. Még mindig a klasszikus idegenforgalmi célpontok a keresettek (58%), a válaszadók 28%‑a azonban fel szeretné fedezni a kontinens még kevésbé ismert, de egyre népszerűbbé váló területeit. Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke a mai napon tartotta meg Budapesten az Eurobarométer közvélemény-kutatásának eredményeit bemutató előadását a magyar elnökség és az Európai Bizottság közös szervezésében megrendezett Európai Turizmus Konferencián. Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Önmagáért beszél a tény, hogy az uniós polgárok 58%-a Európában szeretné tölteni a szabadságát, és bátran kijelenthetjük, az idegenforgalom a legjobb úton halad afelé, hogy ismét az európai gazdaság egyik fejlődő ágazatává váljon.”
Az Eurobarométer új felmérésének legfontosabb megállapításai többek között a következők:
A legkedveltebb üdülőhelyek: 2011-ben Olaszország nevét említették a legtöbben tervezett nyaralásuk helyszíneként (11,5%), Spanyolország végzett a második helyen 8,6%-kal és Franciaország zárta a dobogósok sorát (8,2%). Az uniós állampolgárok 23%-a még nem döntötte el pontosan, hová utazik az idei évben.
Az utazók körében továbbra is Európa és a saját országuk megismerése élvez prioritást: 2011-ben az európai polgárok 58%-a tervezte, hogy szabadságát hazájában vagy az EU egy másik országában tölti.
Az emberek egyre szívesebben utaznak: 2010-ben az uniós polgárok háromnegyede (73% az előző éves 69%-hoz képest) indult útnak szabadidős vagy üzleti céllal; a legtöbbet utazó országok Finnország (a lakosság 89%-a), Dánia (87%), Hollandia és Svédország (mindkét ország esetében 87%), Luxemburg (85%) és Norvégia (84%) voltak.
A „helyi vonzerők” fontos szerepet játszanak a döntésben: a válaszadók 32%-a jelölte meg ezt elsődleges szempontként a nyaralási célpont kiválasztása során, amelyet a „kulturális örökség” követ 27 %-kal majd a „szórakozási lehetőségek” jönnek (14%).
A „pihenés és kikapcsolódás” iránti igény bizonyult a legmeghatározóbb tényezőnek a szabadidős céllal utazók körében (36%), a második helyen a „napsütés és a vízpart” lehetősége (18%), a harmadik helyen pedig a „barátok és rokonok látogatása” (17%) végzett.
Egyre többen szervezik nyaralásukat egyénileg: 2010-ben az uniós polgárok több mint fele (57%) döntött úgy, hogy nem bízza másra az üdülés szervezését, és az arány még ennél is magasabb a csatlakozni kívánó országok esetében: Törökország (80%), Izland (79%) és Horvátország (78%)!
A 2011 februárjában végzett felmérés során több mint 30 000, véletlenszerűen kiválasztott, 15 évesnél idősebb állampolgárt kérdeztek meg az EU 27 tagállamában, illetve Norvégiában, Izlandon, Horvátországban, Törökországban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. A mostani a harmadik abban az egymást követő években a Bizottság megbízásából készített részletes felmérések sorában, amely számos értékes összehasonlítható információval szolgál valamennyi, az idegenforgalomban érintett fél számára, hiszen az eredményeket elemző módon szemléltetve, országokra és demográfiai csoportokra lebontva mutatja be.
Az Európai Bizottság 2008 óta készít éves rendszerességgel a mostanihoz hasonló közvéleménykutatást, amelynek célja megismerni Európa polgárainak rövid- és középtávú, utazásokat illető szokásait és az idegenforgalmi tendenciákat. A felmérések lehetőséget nyújtanak mind a Bizottságnak, mind az érdekelt feleknek hogy felkészüljenek a turisztikai kereslet változásaira, így azok az idegenforgalmi szakpolitika döntéshozatalának alapvető eszközévé válhatnak, de fontos szerepet kaphatnak az idegenforgalmi szektor gyakorlati terveinek a kidolgozásában is, különösen ami a turizmus formáit és a legkeresettebb desztinációk kérdéseit illeti.
Előzmények
Az Eurostat adatai alapján 2010-ben elsősorban a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák megugrott számának köszönhető az általános mutatók javulása: a szállodák és egyéb kereskedelmi szálláshelyeken ugyanis erőteljesebb fellendülés volt tapasztalható a külföldi (+5.1%), mint a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának tekintetében (+1.1%). Az összes eltöltött és a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát illetően a 2010-ben megfigyelhető növekedés a 2008-2009-es zuhanás mintegy kétharmadát egyenlítette ki. A belföldi vendégek száma, melynek alakulását kevésbé befolyásolta a gazdasági válság, 2010-ben soha nem látott értéket ért el.
