A mai napon a Bizottság Európa biológiai sokféleségének védelmét és javítását célzó tízéves stratégiát terjesztett elő. A stratégia hat célt fogalmaz meg, amelyek a biodiverzitás csökkenésének fő okait igyekszenek megszüntetni, valamint – a biodiverzitásra vonatkozó célkitűzéseknek a kulcsfontosságú ágazati politikákba ágyazása révén – mérsékelni fogják az Unióban a természetre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra nehezedő nyomást. Emellett foglalkozik a biodiverzitás csökkenésének globális aspektusaival is, biztosítva, hogy az EU világszerte hozzájáruljon a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemhez. A stratégia összhangban van az EU által 2010-ben Nagoyában, Japánban tett kötelezettségvállalásokkal. Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa elmondta: „Mi magunk is részét képezzük a biodiverzitásnak, egyúttal azonban függünk is tőle az élelem, a friss víz, a tiszta levegő és a stabil éghajlat tekintetében. Természeti tőkénk ez, amelyet túlságosan gyorsan költünk el – azt pedig mindannyian jól tudjuk, mi történik, ha tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér. Tisztában kell lennünk a helyzet komolyságával és a múltban a probléma rendezése terén elkövetett hibáinkkal. Itt az ideje, hogy jelentősen fokozzuk erőfeszítéseinket. Meggyőződésem, hogy ezen új, multiszektorális megközelítés segítségével 2020-ra fel tudjuk tartóztatni a biodiverzitás csökkenését.”
A túlterhelt világ fokozottabb védelme
Európában válsághelyzetben van a biodiverzitás: a fajok kihalása soha nem látott méreteket ölt. Sok ökoszisztéma állapota olyan szintre romlott, hogy többé nem képes ellátni azt a számos feladatot, amelyek számunkra életbevágóan fontosak – a tiszta víz és levegő biztosításától a növények beporzásán át az árvizekkel szembeni védelemig. Ez az állapotromlás mind gazdasági, mind társadalmi szempontból hatalmas veszteséget jelent az EU számára. A rovarok általi beporzás például, amelynek gazdasági értéke becslések szerint évi 15 milliárd EUR az Unióban, erőteljesen csökkenő tendenciát mutat Európában – a helyzet világszinten sem megnyugtatóbb.
A mai napon elfogadott stratégia hat kiemelt célt és kísérő intézkedéseket foglal magában a biodiverzitást fenyegető veszélyek nagymértékű csökkentésére. A fellépések között szerepelnek a következők:
*
a meglévő természetvédelmi jogszabályok végrehajtásának és a természetvédelmi területek hálózatának teljes körű megvalósítása az élőhelyek és fajok védettségi állapotának nagymértékű javítása érdekében;
*
az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítása és helyreállítása, ahol csak lehetséges, elsősorban a zöld infrastruktúra fokozottabb alkalmazása révén;
*
a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységek fenntarthatóságának biztosítása;
*
az EU halállományának megőrzése és védelme;
*
a biodiverzitás csökkenésének az Unióban egyre számottevőbb okát jelentő invazív idegen fajok ellenőrzés alatt tartása;
*
a biodiverzitás csökkenésének megállítását célzó összehangolt globális fellépéshez való uniós hozzájárulás fokozása.
A vállalt kötelezettségek teljesítése
A stratégia összhangban van az uniós vezetők által 2010 márciusában tett két fő kötelezettségvállalással – nevezetesen azzal, hogy 2020-ig megállítják a biodiverzitás csökkenését az EU-ban, valamint hogy az EU biológiai sokféleségét és ökoszisztéma-szolgáltatásait 2050-re oltalomban részesítik, jelentőségüknek megfelelő helyen kezelik és helyreállítják. Ugyancsak összhangban van a 2010 októberében, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény kontextusában Nagoyában tett globális kötelezettségvállalásokkal – ennek keretében a világ vezető politikusai a biodiverzitás világszintű csökkenésének kezelését célzó intézkedéscsomagot fogadtak el az elkövetkező évtizedre.
Az Európa 2020 stratégia szerves részeként a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia hozzá fog járulni az EU hatékonysági célkitűzéseihez azáltal, hogy biztosítja Európa természeti tőkéjének fenntartható kezelését, valamint az éghajlatváltozási hatásmérséklési és –alkalmazkodási céljaihoz az ökoszisztémák és az általuk nyújtott szolgáltatások rugalmasságának javítása révén.
Háttér-információk
Bolygónk természeti és természeten alapuló vagyona (az egyedi fajoktól kezdve az olyan ökoszisztémákig, mint az erdők, a korallzátonyok, az édesvizek és a termőföld) ijesztő mértékben hanyatlik. A biológiai sokféleség csökkenése minden évben milliárdokba kerül a világgazdaságnak, aláásva a gazdasági rendszereket, rontva az üzleti kilátásokat és beszűkítve a szegénység elleni küzdelem mozgásterét.
Az EU-ban a biológiai sokféleség csökkenésének oka mindenekelőtt a földhasználatban bekövetkezett változás, a szennyezés, a források túlzott mértékű kiaknázása, a nem őshonos fajok kontrollálatlan terjedése, valamint az éghajlatváltozás. Ezek a tényezők mind vagy állandóak vagy növekvő intenzitásúak. Az értékelt élőhelyek és fajok csupán 17%-ának kedvező a védettségi állapota, a legtöbb ökoszisztéma pedig már nem képes optimális minőségben és mennyiségben biztosítani a számunkra életbevágóan fontos szolgáltatásokat: a beporzást, a tiszta levegőt és vizet, vagy az árvizek és az erózió szabályozását.
Világszinten jelenleg a fajok kihalási sebessége mintegy ezerszerese a természetes rátának, ami főként az emberi tevékenységeknek tudható be. Az EU-ban az európai állatfajok mintegy 25%-át fenyegeti kihalás, ideértve az emlősöket, kétéltűeket, hüllőket, madarakat és lepkéket, a halállomány 88%-a pedig túlhalászott vagy jelentősen kimerült.
